Jevdokija Ivanovna Rombangyejeva 1928. április 22-én született a Szaranpaul közeli, azóta felszámolt Hosloh községben. Bentlakásos iskolában tanult, majd a Hanti-Manszijszki nemzetiségi tanárképző szakközépiskolában tanult.

Hivatalos életrajzai nem szólnak róla, de saját elmondása szerint a harmincas években édesapját elhurcolták. Feltehetően a kazimi felkelés kapcsán tartóztatták le a környék szinte összes manysi férfiját. A fegyveres felkelés előkészítésének bizonyítékául azt hozták fel, hogy a leginkább vadászatból élő manysiknak puskáik voltak.

Rombangyejeva 1947-ben tanítóként került vissza szülőfalujába. Itt két évig dolgozott, majd a leningrádi egyetem bölcsészkarán tanult tovább. Tanulmányai során néhány gyerekkönyvet is lefordított oroszról manysira. 1954-ben jelenik meg Balandin orosz–manysi szótára, melynek összeállításában oroszlánrészt vállalt. E kiadvány kb. 10 ezer szócikkből áll. 2005-ben saját neve alatt jelent meg a szótár újabb, kb. ezer szóval bővített változata két kötetben.

A fiatal Rombangyejeva
(Forrás: «Этнографический музей под открытым небом «Торум Маа»)

Ebben az időben járt Leningrádban Kálmán Béla, akinek egyik legfontosabb adatközlője éppen Rombangyejeva volt. Tőle jegyezte le például a népszerű Egérmesét, melyet ma már a világhálón is meghallgathatunk.

1957 és 1968 között a szovjet tudományos akadémia nyelvtudományi intézetének leningrádi részlegénél dolgozott. 1964-ben itt védte meg kandidátusi értekezést a manysi műveltető igékről.

1968-tól 1990-ig a szovjet tudományos akadémia nyelvtudományi intézetében, Moszkvában dolgozott. 1973-ban jelent meg Manysi (vogul) nyelv című kötete, mely az első (és máig egyetlen) átfogó manysi nyelvtannak tekinthető. 1979-ben manysi mondattant adott ki.

Rombangyejeva tanítás közben
(Forrás: Виртуальная выставка "Гордость Югры")

Érdeklődése ettől kezdve a manysi nyelv iskolai és főiskolai oktatása felé fordult. (Az Oroszországi SZSZK-ban a nemzeti oktatást a hatvanas években gyakorlatilag felszámolták. Ettől kezdve a nemzetiségi anyanyelveket csak heti egy-két órában tanították, az oktatás nyelve az orosz lett.) 1982-ben orosz–manysi–orosz iskolai szótár, 1984-ben főiskolai manysi nyelvtankönyv, 1985-ban iskolai tankönyvet publikál – mindhárom esetben társszerzőkkel.

1990-ben Hanti-Manszijszkba költözik, az akadémia helyi részlegénél létrehozza a komplex finnugor kutatások laboratóriumát, mely 1991-től már Az Obi-Ugor Népek Újjászületésének Intézeteként működik – Rombangyejeva ennek nyelvi, irodalmi és népköltészeti részlegét vezeti. Érdeklődése a nyelvtől a folklór és néprajz irányába fordul, a témakörben a kilencvenes évek elején két monográfiája is megjelenik. 1998-ban azonban ismét nyelvészeti témából szerez doktori fokozatot, disszertációjának címe A mai manysi (vogul) nyelv szerkezete.

85 évesen
(Forrás: ХӐНТЫ ЯСАӇ/ЛӮИМА̄ СЭ̄РИПОС)

Életének utolsó éveiben Munkácsi gyűjtéseit adta ki olyan formában, hogy az a ami manysi, illetve oroszországi olvasó számára is elérhető legyen: mai manysi helyesírással és orosz fordítással.