nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Jelképek
A székely zászló

Egész sor székely történelmi zászló létezik, de a napjainkban politikai vihart kavart lobogó 2004-ből származik. Honnan származik motívumkincse? Mi köze a székely zászlónak a finnugor népekhez, a román címerhez és a vérszomjas Drakula grófhoz? Nyomdahibának köszönheti-e színét?

Takács Boglárka | 2013. március 8.
|  

A székely zászlót sokan ősi lobogónak tartják, de valójában a közelmúltban született és terjedt el Székelyföldön. Mint látni fogjuk, a modern zászlóterv sikeréhez hozzájárulhatott, hogy a székelység hagyományos jelképeit és színeit tartalmazza újszerű elrendezésben.

Székely zászló a magyar parlamenten
Székely zászló a magyar parlamenten
(Forrás: Wikimedia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY 3.0)

Előre az autonómiáért

A jelenlegi székely zászlót Kónya Ádám művészettörténész, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke tervezte, eredetileg ennek a szervezetnek. Az SZNT Székelyföld autonómiájáért küzd politikai eszközökkel, célkitűzései között szerepel például az is, hogy a Székelyföldön befizetett adók 90 százalékát helyben hasznosítsák.

Az SZNT 2004-ben választotta jelképéül a zászlót, majd 2009-ben egyik nagygyűlésén Székelyföld általános zászlajává is tette. Habár az SZNT nem képvisel mindenkit, a szervezet által népszerűsített székely zászló az elmúlt években mégis igen széles körben elterjedt.

A fejedelem lobogója

A székely zászló eredetéről magától az alkotótól értesülhetünk, tudniillik Kónya Ádám a krónika.ro hírportál újságírójának elmondta, pontosan hogyan választotta ki a zászló különböző elemeit. (A művészettörténész azóta elhunyt, így a jelenlegi zászlóvitában már nem tudott véleményt nyilvánítani.)

Kónya Ádám székelyzászló-terve
Kónya Ádám székelyzászló-terve
(Forrás: Wikimedia Commons)

Mika Sándor történész 1893-ban született tanulmányában olvashatunk a Habsburgok által 1601-ben zsákmányolt erdélyi hadizászlókról. A goroszlói csatában a havasalföldi Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) vajda és a Habsburgok által mellé adott hadvezér, Giorgio Basta seregei győzedelmeskedtek Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem hadain, és száztíz különböző hadizászlót vittek magukkal. A román nemzeti hősként tisztelt Vitéz Mihály és Giorgio Basta szövetsége nem tartott sokáig – Basta a goroszlói csata után néhány nappal megölette a vajdát, majd maga vette át a hatalmat Erdély felett. A zsákmányolt zászlók közül valószínűsíthetően Székely Mózes erdélyi fejedelem hadizászlaja volt az a lobogó, amelyet Mika Sándor a következőképp ír le: „kék alapszínen fehér sáv Z. M. betűkkel”. Ezt a leírást használta fel Kónya Ádám, amikor a zászló színeit és elrendezését kiválasztotta.

A monogram helyett a modern változaton csillag és félhold látható, a fehér sáv helyett pedig arany sáv szerepel a lobogón. Nem tudjuk, miért került a csillag és félhold a középső helyett a felső sávba, de az kétségtelen, hogy így ezek az elemek jobban láthatóak. Mindenesetre találtunk más elrendezésű modern székely zászlót is:

Másfajta székely zászló
Másfajta székely zászló
(Forrás: Wikimedia Commons / Andrew69 / Free Art License)

Érdekes, hogy Hans von Aachen korabeli német festő művén a monogramos zászló a fejedelem arcmását is viseli. Ezt nyilván nehéz lett volna mai körülményekre adaptálni:

A brassói csata allegóriája, a goroszlói csatában zsákmányolt lobogókkal
A brassói csata allegóriája, a goroszlói csatában zsákmányolt lobogókkal
(Forrás: Wikimedia Commons)

Még egy kérdés merülhet fel bennünk. Miért lett a fehér sávból arany? Simó Márton erdélyi író cikkében azt állítja, ez egyszerű hiba és nem szándékos változtatás. Kónya Ádám „tévedése azon alapult, hogy tervéhez a B. Szabó János–Somogyi Győző Az erdélyi fejedelemség hadserege című, 1996-ban megjelent könyvében lévő illusztrációt használta fel”. Mi előkerestük a kötetet: a zászló ábrázolása valóban félrevezető, mert a fehér sávot sárgával árnyalta az illusztrátor. A következő képen látható, hogy Székely Mózes lobogójának középső fehér sávja és a kettővel fölötte látható zászló valóban arany sávja majdnem egyformák:

Sajnos nehéz a könyvről jó képet készíteni, mert fényes papírra nyomták
Sajnos nehéz a könyvről jó képet készíteni, mert fényes papírra nyomták
(Forrás: Takács Boglárka)

Nem az iszlámra utal

De miért szerepel a zászlón csillag és félhold? Arról már írtunk, hogy ez a két szimbólum együtt leggyakrabban az iszlámot jelképezi és az oszmán-török birodalom jelképrendszeréből terjedt el világszerte. A székelység saját jelképeként azonban már jóval korábban is használta az ezüst holdat és az arany napot, a nap mellett vagy helyett pedig a csillag is gyakran megjelent.

Kónya Ádám saját elmondása szerint a régi székely pecsétnyomókat vette alapul a tervezéskor. Ezekből gazdag gyűjteményt közöl Pál-Antal Sándor Székely önkormányzat-történet című műve. Azt viszont nem tudjuk, miért épp nyolcágú „napcsillag” mellett döntött az alkotó, és a több különböző lehetséges nyolcágú csillag közül miért pont ezt a fajtát választotta. Csak tippelni tudunk: több finnugor nép mintakincsében található ugyanilyen csillag, látható például az udmurt és a mordvin zászlón is. (Az általunk nemrégen bemutatott finnugor zászlótervezet központi motívuma szintén ugyanez.) Emellett több weboldalon olvastuk, hogy a jelenlegi nyolc székely székre is utal a nyolc ág, de forrás hiányában nem tudjuk határozottan állítani, hogy a készítő szándéka is ez volt, vagy a magyarázat csak utólag született.

Széles körben elterjedt

Erdély címerében szintén szerepel a nap és a hold:

Erdély történelmi címere
Erdély történelmi címere
(Forrás: Wikimedia Commons / Madboy74 / GNU-FDL 1.2)

Ne feledjük, Erdély nem azonos Székelyfölddel, annál nagyobb kiterjedésű. A címeren a székely nap-hold mellett megjelenik a szász székek hét bástyája és a magyar nemzetet jelképező sas is. (Az erdélyi szász népesség az elmúlt évszázadban töredékére csökkent.) Ez a címer a 16. századig vezethető vissza, habár eleinte más elrendezésben szerepeltek rajta ugyanezek az elemek.

Számos erdélyi címeren található nap és hold; ezek elsősorban, de nem kizárólag székely városok címerei. A különböző nemzetiségek jelképei hatottak egymásra, erre rengeteg illusztrációt találhatunk. Például az erdélyi Segesváron született III. Vlad havasalföldi fejedelem, közismertebb nevén Drakula gróf egyik pénzérméjén is holdas-napcsillagos címer látható. Az egymásra hatásra jó példa a jelenlegi román címer is, amelyen egyenesen kétszer szerepel a hold-nap és egyszer a hold-csillag párosítás:

A román címer. Figyeljünk az apró részletekre!
A román címer. Figyeljünk az apró részletekre!
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ez azért van így, mert az öt részre osztott címerpajzs Románia öt történelmi tartományára utal: ezek jobb fentről, az óramutató járásának irányában Moldva, Erdély, Dobrudzsa, a Bánság és Havasalföld. Erdély címere mellett Havasalföld címerében is van hold és nap, Moldva címerében pedig hold és – régebbi történelmi időkben néha szintén napnak ábrázolt – csillag. Ezek a jelképek mind a középkorig visszamenően adatoltak, pontos eredetük homályba vész. A székely nap és hold eredetére nézve elterjedt magyarázat, hogy a 14-15. század fordulóján uralkodott Zsigmond király adományozta ezeket a jelképeket a székelyeknek, de Mihály János erdélyi történész szerint ez nem igazolható, a szimbólumok eredete tisztázatlan.

Más székely zászlók

A történelem során számos más zászlót is használtak a székelyek. A magyar történelmi zászlósor mintájára székely történelmi zászlósor is készült; ezt egy színes ismertetőben böngészhetjük végig. Felfigyelhetünk arra, hogy a zászlók színének legkorábbi említései vörös lobogóról szólnak – hasonló jelenséget a magyar zászlóval kapcsolatban is láthatunk.

A székely történelmi zászlókon találhatóak a holdak, napok és csillagok mellett keresztény vallási szimbólumok is – megjelennek latin- és andráskeresztek, újszövetségi alakok és idézetek. Ezek az elemek a szekularizálódó világban idővel háttérbe szorultak. A magyar zászló színeivel is találkozhatunk.

Létezik egy másik modern zászlóterv is, ami vörös és fekete alapon szerepelteti a napot és holdat. Ez a terv Kónya Ádám szerint az 1960-as évek végén született. Ekkor alakította át a Romániai Kommunista Párt az ország közigazgatási rendszerét, ez volt az indulatokat is kiváltó megyésítés. Ennek során alakult ki a vörös-fekete lobogó is, a székely népviseletre utaló színeivel. Mihály János történész szerint viszont az 1930-as években már használták, de korábbi említéséről ő sem tud és szintén történelmi előkép nélkülinek nevezi. Mint feljebb láthattuk, a vörös mint a hadi erőre utaló szín sok székely történelmi zászlón szerepelt, de a vörös-fekete kombináció valóban újszerű. Ez a lobogó napjainkban kiszorulófélben van, a székely szervezetek javarészt a kék-arany zászló mellé álltak, vagy nem szeretnének külön lobogót.

További olvasnivaló, felhasznált irodalom

A székely jelképekről hitelesen – Kónya Ádám emlékére

Erdélyi hadizászlók 1601-ből

Székely történelmi zászlók

B. Szabó J., Somogyi Gy. (1996): Az Erdélyi Fejedelemség hadserege. Budapest, Zrínyi

Pál-Antal, S. (2002): Székely önkormányzat-történet. Marosvásárhely, Mentor

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 at.ti.la 2014. október 3. 00:40

A mostanában megint kissé aktuálisabb székely zászló nem történelmi előképp nélküli, hiszen a motívumai a magyar koronán

is fellelhetőek.

2 menasagh 2014. október 27. 18:25

A zászló mai formájának az elfogadása előtt vitafórumot indítottak ahol véleményt lehetett mondasni.

A fehér csíkot azért véltoztatták aranyra mert egyrész benne volt a régi címerben mésrészt meg az volt a vélemény hogy a fehér csíkkal zsidós.

3 nudniq 2014. október 27. 18:55

@menasagh: "fehér csíkkal zsidós"

és ez ellenérv volt???

És Bözödújfalu emléke? Vagy ebben az egyben a nembözödi székelyek Ceauşescu hívei?

4 blogen 2014. október 28. 12:07

@nudniq: A bözödi protestánsok sose voltak zsidók. Ez csak egy urban-legend votl Budapesten, amikor a liberálisok is próbáltak valami nekik szimpatikusat találni az erdélyiekben és végül sikerült egy pöttöm kis székely vallási csoportot a saját képükre narrálniuk. Ez olyan minthogy az ötvenhatos megemlékezések során ők mindig Angyal Istvánra emlékeznek, mert Angyal az egyetlen ötvenhatos, akivel valamilyen szinten valami azonosságot tud felmutatni egy szélsőbalos liberális.

5 Tempesty 2014. október 29. 20:57

Újabb retardált ,vagy szándékosan hazudozó cikk!

A Székely Nap és Hold szimbólum a legősibb fényvallásokból ered, mely néppé kovácsolt bennünket is. Javaslom Mithra kultuszának tanulmányozását és megannyi rokonhitét a fényvallásokat.

6 Pierre de La Croix 2014. október 29. 21:36

@Tempesty: Most komolyan, ilyen súlyos szövegértelmezési bajod van??? (Krónikus suttyósággal súlyosbítva...)

Itt van egy másik cikk:

www.nyest.hu/hirek/felhold-es-csillag

(De komolyan, ott van a linkje a szöveben is)

7 bloggerman77 2014. október 30. 00:21

@blogen:

"A bözödi protestánsok sose voltak zsidók."

**

Persze.

A bözödújfalusi szombatosokat az izraelita felekezethez sorolták be a 19. században.

A székely szombatosok „Bözödújfaluban meghúzódott utolsó maradványaik, 39 család v. 170 lélekkel, 1868. a zsidó hitre tértek és izraelita prozelita hitközséget alakítottak” (Pallas Lexikon)

Ennek megfelelően deportálták is őket 1944-ben...

8 nudniq 2014. október 30. 01:38

@bloggerman77: node ő a "bözödi protestánsokról" beszélt, azaz az unitáriusokról és a reformátusokról. Nem a zsidózókról. ;)

Mondjuk még rájuk sem igaz,h "sose voltak zsidók", mert az őseik között bőven lehettek olyanok, akiket a zsidó(zó) hitről erőszakkal térítettek vissza... (sőt, még az udvarhelyszéki katolikusok között is sok ilyen "rekontvertita" lehetett 1638. után).

9 at.ti.la 2014. október 30. 02:00

- Hogy kissé a helyesebb irányba tereljem a szót !

A székely zászlón a nyolcágú csillag: a Vénusz.

A két elfordított négyágú keresztből, nyolcágú kereszté formált

csillag a babiloniak - legalább 5000-éves jelképe. A tökéletességet

(a 8-as szám) fejezi ki, és a világot teremtő istent jelképezi.

(A zászló megalkotója még a helyes irányba is fordította - bár

valószínűleg csak esztétikai megfontolásokból !)

A holdalak sem egyszerűen a Hold, hanem - a zászló 17. század

eleji elődein még jól megfigyelhetően: a Nap és a Hold együtt.

(A zászló megalkotója itt kissé változtatott a holdalakon, és

némileg lejjebb is csúsztatta, valószínűleg egyedivé kívánta

tenni ezt a szimbólumhármast.)

A zászló 17. századi színhármasiból választott kék-arany-kék

- még ennél is egyértelműbb !

A legfelső kék tehát, a Vénusz, a teremtő isten (Apa) világa;

az arany, a Nap, babiloni értelemben az isten fia (a Fiú);

az alsó kék pedig, a Hold, az ugyancsak babiloni eredetű

feltámasztó (a Szentlélek) világa.

A székely zászló tehát összességében: a keresztény szentháromság

legősibb változatának újraábrázolása - feltámadása !

- És ez nem is lehet másképp; mert az Erdély, a székely

vagy a kapu - szavunk is babiloni.

De ezekkel most nem rongálnám tovább a közhangulatot !

10 mederi 2014. október 30. 10:28

Valamikor a kereszténység előtti időkben egyértelmű, hogy leborultak a Nap és a Hold "színe előtt":

"a Korán külön ki is köti, hogy tilos a nap és a hold előtt leborulni (41:37)." (idézet a www.nyest.hu/hirek/felhold-es-csillag cikkből).

-Az aranylón sütő Nap színe döntően az arany mellett a zöld és a kék volt (a növények és az "élet vizének" színe).

-A holt Hold színe szürkés (árnyas) és ezüstös fehér (teli Hold). A betegség és a halál (csökkenő Hold), jó esetben ellenkezőleg, a gyógyulás (növekvő Hold) szimbóluma..

-A Nap-Hold hiedelemek a legkorábbi időkre vezethetők vissza, pl. a magyar nyelv szerinti inkább kérdésekre várja a választ:

(H)él (=Nap),

(h)ől (="hőt sugároz , melegít és öl is"),

(h)al? (két értelmű: meghal, hallá változik alul, pl. a víz alatt),

(h)ál (=alszik, és "állni látszik, pedig megy" vagyis "álságos"),

hol? (kérdés: "Hol-t a Hol-don?"),

(h)űl?

híl? (=hív)..

11 hun 2014. október 30. 11:09

"had many names for the sun-god; some of the names were Marduk, Shamash, Merodach, Nabu, Utu"

NABU! UTU! (mint már mondtam és mint az újra megerősíttetik)

www.one-lord.org/Studies/15%20SUN%20WORSHIP.htm

Shamash

en.wikipedia.org/wiki/Shamash

Angelos

assemblyoftrueisrael.com/Documents/Sunworship.htm

Helios

www.pantheon.org/articles/h/helios.html

.

a cikkben a link nem működik

www.kronika.ro/index.php?action=open&res=38049

12 menasagh 2014. október 30. 16:18

@nudniq:

Az is érv volt de mi köze Bözödújfalunak az egézhez ?

13 blogen 2014. október 30. 22:45

@nudniq: Én ezekről a szombatosokról beszéltek. A zsidó-keresztényekről. A magyar protestánsok között is feltűnt már a reformáció idején a zsidó-kereszténység, de csak egy ilyen kis szekta maradt a Hitgyüli megjelenéséig. Zsidók pedig soha nem voltak, nem is lehettek volna, mivel anyai ágon nem zsidó származásúak és ilyen zsidók egyszerűen nincsenek, mivel se ma, se százötven, se ötszáz évvel ezelőtt már nem lehetett csak úgy betérni.

14 hun 2014. október 31. 10:22

@nudniq: "... őseik között bőven lehettek olyanok, akiket a zsidó(zó) hitről erőszakkal térítettek vissza"

most mit is akarsz ezzel mondani? ez valami bujtatott utalás?

erőszakos visszatérítés?

én csak olyan zsidókról hallottam, akik nevüket magyarra változtatták, mint a németek (restituticionálás) mert már annyi gaztettet követtek el, h a nevüket is megtagadták, csakhogy felszívódhassanak.

.

ez most megint az, amikor áldozatot játszik a gonosz, he?

.

majd lesz idő még eljátszani, csak bírjátok kivárni!

15 nudniq 2014. október 31. 17:10

@blogen: a Hitgyülinek ehhez az egészhez semmi köze. sem a hitgyüli, sem a hetednapi adventisták NEM zsidók. Jézust istenükként imádják, ennél még az unitáriusok is messzebb mentek.

A székely szombatosok viszont az unitáriusoknál mentek messzebb: de facto zsidókká lettek. Később sokan közülük de jure is: a dési komplanáció után sokan elmenekültek Erdélyből, és például a szaloniki szefárd hitközség tagjaivá lettek. (És de, létezett betérés a nem-anyai ágon zsidók számára már akkor is: szépen meg is kapták a maguk zsinagógai nevét: "Avraham ben Avraham Avinu" az évezredes szokásnak megfelelően.)

1868-ban pedig az Erdélyben megmaradt, vallásukat addig titokban gyakorló családok nagy része kérte a budai rabbinikus bíróságtól,h ismerjék el őket zsidóknak, és ez meg is történt. Csak néhány család maradt nemzsidó-zsidó, akik azért nem akarták a budai rabbik elismerését, mert az formáljogilag nemzsidók betérése volt a zsidóságba, és ők ragaszkodtak ahhoz,h márpedig ők eleve mindig is zsidók voltak.

16 nudniq 2014. október 31. 17:39

@hun: hallottál már az 1638. évi nagy szombatos-perről? (Erdélyi magyar emberek félholtra kínzása, majd fő- és jószágvesztése.) És annak drámai következményeiről?

Nem fogok történelemórát tartani. Ha érdekel, az unitáriusoktól is sokat tanulhatsz erről, mert a szombatosok elleni intézkedések örve alatt őket is üldözték, és sokáig rájuk kényszerítették a más vallásúak által számukra kitalált hitvallásokat. Ez máig sajgó seb az Unitárius Egyház testén is...

17 menasagh 2014. október 31. 18:54

@nudniq:

Csak néhány sort írjál róla....

18 Pierre de La Croix 2014. október 31. 19:09

@menasagh: Ördögi gazdáim szóltak, hogy talán ez megfelelő lesz számodra:

www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/szaboandraspeter.htm

19 hun 2014. október 31. 19:11

ki kit üldözött milyen indokkal.

2. az egyházak 99%-a hamis egyház. ezt maga Jézus mondta, hogy utánam sok hamis próféta jön, csak egy lesz igaz, aki a végítélet előtt jön el. nem ezt mondta?

3. majd mindegyik egyház kényszerítette másokra a vallását (a római katolizációtól kezdve a spanyolviaszig)

DE a természeti, animista, samanista vallásokat vallók nem, ők az áldozatai voltak a más vallások terjsztésének ("indiánok", ausztrál benszülöttek, afrikai benszülöttek, magyar vallás, tibeti vallás stb)

+1

hogy jön ide a zászló? az aranyszín a zsidóké, vagy mit akarsz mondani?

20 hun 2014. október 31. 19:13

@hun:

csak ne jöjjön nekem senki az aztékokkal. amikor azoknak semmi lelkiérzetük nem volt.

21 blogen 2014. október 31. 21:06

@nudniq: Hát ez az, csak de jure zsidók léteznek! :D

Egyébként nem tudtam, hogy néhányukat elismerték zsidónak a zsidók valami trükkel ("mindig is azok voltak", etc.) Viszont azzal megszűntek szombatos protestánsnak lenni.

22 Pierre de La Croix 2014. október 31. 21:42

@blogen: Ez már csak szőrszálhasogatás. A lényeg az, hogy sokszor nemcsak zsidónak, hanem zsidónak tűnni is rossz hatással volt az egyes egyénekre (főleg ha a környezete is annak vélte).

" Viszont azzal megszűntek szombatos protestánsnak lenni."

23 menasagh 2014. november 1. 08:38

@Pierre de La Croix:

Kinek gazdája ördög, az maga az ördög szolgája.

Na de a viccet félretéve a szép hosszas leírásnak az a rövid értelme, hogy a reformáció forgatagában irányttévesztett emberek estek áldozatául a vallási villongásoknak. Nem volt ott fia zsidó sem csak a folytonos vallási hatalmi harcban a könnyebben megtéveszthető emberek engedtek a kecsegtető szédítésnek, mivel nem tudták megtartani unutus hitüket ezért tovább fokozva az elhajlást inkább a szombatosság felé irányultak.

Az, hogy a nagy pereskedések vége a szivallás lett hát kéremez is bizonyítja, hogy e rövid idő alatt nem tudtak helytálni vallásuk követelményeinek.

24 nudniq 2014. november 2. 02:36

@blogen: Igen, a zsidó vallás törvényei szerint (minő tautológia), csak de jure zsidók léteznek.

Csakhogy - állításoddal ellentétben - a zsidó vallás törvényei szerint kétféleképpen lehet egy ember "halahikus zsidó" (azaz törvény szerint is zsidó):

1. Vagy a rabbinukus bíróság előtt bebizonyítja,h ismeri és gyakorolja a zsidó vallás törvényeit, de mindezt nem anyagi előnyszerzés céljából teszi, hanem vallásos meggyőződéséből. Ha erről sikerül a vallás bíráit meggyőznie (ez nem olyan könnyű menet, és előzőleg is van még sok teendő), akkor "gér caddik", azaz "igaz betérő" lesz. (Persze ekkor körül is kell metélni, ha férfi az illető.)

2. Vagy az anyja a szülés idején törvényesen zsidónak számított. Ebben az esetben "született zsidó" lesz. (Persze ez a második eset a gyakoribb, mert ehhez nem kell semmilyen erőfeszítést tenni.)

Azok, akiknek csak az apja zsidó, a vallás törvényei szerint ugyanúgy be kell térniük, ha de jure zsidók akarnak lenni, mintha egyik szülőjük sem lett volna zsidó (bár egy apai ágon zsidó könnyebben meggyőzi a rabbinikus bíróságot szándékai őszinteségéről).

A betért zsidók persze életük végéig csak betértek lesznek, és sohasem lehet belőlük "született zsidó", de a gyerekük már "született zsidó" lesz.

Azok a bözödújfalusi székelyek, akik 1868-ban kérvényezték zsidóságuk elismerését, azok ilyen "betért zsidók" lettek a törvények szerint; de az 1868. után született gyerekeik már "született zsidóknak" számítanak.

Voltak korábban is betérések a bözödújfalusiak közül, ők már korábban is de jure zsidók lettek, született zsidókkal házasodtak, és gyerekeik már zsidónak születtek. Ők általában elmenekültek Erdélyből, és külföldön tértek be (például az akkoriban Törökországhoz tartozó Szaloniki városának szefárd rabbijai előtt: róluk vannak történelmi forrásaink, azért emlegettem őket). De arról is vannak hírek,h titokban tértek be, és házasodtak össze született zsidókkal. Szóval az 1868-ban betértek között sokan lehettek olyanok, akiknek fölösleges lett volna betérniük, de biztos ami ziher, ők is betértek (kivéve egy-két családot, akik megmaradtak "szombatosnak", nem tértek be hivatalosan, külön zsinagógájuk is volt onnantól).

De a lényeg,h újra ontopik legyek: a székelység egy részének bizony van köze a zsidósághoz, és már csak ezért sem volt szép dolog azzal érvelni a székely zászló dizájnja ellen,h "az túl zsidós" lenne.

25 nudniq 2014. november 2. 02:56

@menasagh: bárkinek a vallási meggyőződését lehet "tévelygésnek" bélyegezni; de nem túl szerencsés, ha nem dacot akarsz kiváltani a "tévelygőnek" minősített emberből, hanem megértést.

Mikoron azzal vádolod a korabeli unitáriusokat,h "nem tudták megtartani hitüket", akkor azt is vedd figyelembe,h rájuk kényszerítették a szentháromság nevében való keresztelést. (Mintha a katolikusoknak az "Egy Igaz Isten és az ő prófétája, Mohamed" nevében kellene keresztelniük, csak így maradhatnának életben mondjuk egy muszlim országban. Azért idáig még az iszlám sem ment el.)

Még szép,h titokban gyakorolták az igazi hitüket, és a titokban vallásgyakorlók közülük sokan tovább is mentek a "semper reformanda" jegyében, hiszen a szervezett egyházuk ebben nem tudta visszatartani őket: a szervezett egyházuk még a saját vallását sem gyakorolhatta nyíltan.

26 menasagh 2014. november 2. 08:03

@nudniq:

Nem vádolok senkit csak elmondjuk ki hogy tudja.

A vallást a nemzettel soha nem illik és amit látszik nem is szerencsés összekutyulni. Egy székely lehet akármilyen vallású amelyek nem gátolják nemzeti érzelmei megélésében míg egy zsidó nem lehet székely mert a vallása nem teszi lehetővé, hogy akként éljen.

Az erdélyi zsidóság ha azelőtt volt is olyan csak a reformáció után kezdett önmeghatározóan élni, ugyanis addig még behézasodás útján sem tudott keveredni.

A zászló körüli vita pedig nem zsidóellenesség hanem épp az elhajlás megfékezése, ugyanis a kék fehér csak a Székely Mózes féle zászlón tünik fel soha sem azután sem azelőtt viszont a kék arany vösös elválasztó csíkkal már használatos volt korábbi címereken is.

...és visszatérve az igazhit gyakorlására, kérlek az milyen igazságot jelent hogy minden szélfuvalatra oda hajlunk ahol inkább kedvezőbb a megélhetés. Évszázadokig senki nem tudja titokban élni a hitét mert az igaz átélést gátolja a titkolózás és ez generációkon keresztül elhalványul kihal. Az, hogy viszaszármaztatva kezdi valaki bizonyítani a vallását , hitét hát az olyan mintha most azt mondaná az európai ember hogy afrikából származik és feketének született.

27 Krizsa 2014. november 2. 11:33

@menasagh: "...egy zsidó nem lehet székely mert a vallása nem teszi lehetővé, hogy akként éljen."

Az első kérdés az: mi az, hogy székely? Az, aki anyanyelven beszél magyarul és a magyar nemzet érdekei (értsd: fennmaradása) fontosak a számára. Ha ő eközben zsidó vallású IS, akkor még NEMZETNEK is kellett volna tartania a zsidóságot ahhoz, hogy a "másik", a zsidó nemzetiségét is fontosnak tartsa.

De ilyen tudatosság, pár évtizeddel ezelőtt, amikor már 2ooo éve nem volt Izrael, mint nemzeti otthon, még aligha volt az érintetteknek. S még akkor sem zárná ki egymást, hogy magyarnak is és zsidónak egyaránt tarthassa magát....

***

Most a "vallástalan", a modern ember szemszögéből nézem a dolgot. Arra a kérdésre, hogy valami megszervezte-e a hiper-bontyolult Univerzum működését, a legmodernebb elméleti fizika részéről sincs válasz. Elméleti fizikát is tanultam az ELTE-n - erre nekem sincs válaszom. Innentől mi választja el a vallásos embert a vallástalantól (pl. tőlem)?

AZ ÉN SZEMEMBEN lényegtelen szokások választják el. Ha értelmesek, akkor okkal, ha nem értelmesek, akkor ragaszkodásból, a nem önálló gondolkodás eredményeként.

Ezt írtad: "...hogy minden szélfuvallatra oda hajlunk, ahol kedvezőbb a megélhetés".

Válasz: ha ennyi esze volna, nem volna elkötelezetten "vallásos" az illető sehova. Dehát úgysem ért az egészből ammyit, hogy mitől volna "kedvezőbb az ő megélhetése".

A jobb "megélhetés" még nem is elég erős érv...

...de ha a puszta létezése és a leszármazottainak létezése van veszélyben, akkor AZ, AKINEK nincs veszélyben, ne ítélkezzen - a karosszékből.)

Összefoglalom: a székelység elég nagy része "délvidék-gyanus."

S a magyar nyelv igen nagy tömegű szókincse is délvidéki. A szókincs legősibb rétege viszont (lent-is - fent is) KM szókincs.

Hagyd a francba a vallások megítélgetését....

28 hun 2014. november 2. 11:37

még mindig nem mondtad el kik üldöztek milyen indokkal. a kik voltak az üldözöttek, már elmondtad.

akkor utánanéztem helyetted, ha már ilyen egyszerű dolgot se vagy képes egyenesen elmondani úgy ahogy volt.

.

"1868-ban az utolsó bözödujfalusi szombatosok zsidó hitre tértek, mert vallásukat az állam nem ismerte el, más felekezethez pedig nem akartak tartozni"

hu.metapedia.org/wiki/B%C3%B6z%C3%B6d%C3%BAjfalu

hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6z%C3%B6d%C3%BAjfalu

azaz AZ ÁLLAM A MONARCHIA, a király pedig Franz Joseph von Österreich

.

"erdélyi szombatosok"

1618-ban Bethlen Gábor, majd 1638-ban I. Rákóczi György törvény hozott ellenük, ezért vallásukat javarészt titokban tartották

a felekezet meglapítója

Eőssi András

hu.wikipedia.org/wiki/E%C5%91ssi_Andr%C3%A1s

Dávid Ferenc (születési neve Franz Hertel)

hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_Ferenc_%28p%C3%BCsp%C3%B6k%29

Tanulmányait 1545 és 1551 között Wittenbergben, és az Odera menti Frankfurtban végezte. Hazatérve katolikus plébános, de csakhamar csatlakozott a reformáció a lutheránus ágához. Lelkész, majd püspök lett. Később a helvét ágban (református) találta meg az igazságot: református püspök lett.

1568

1568. január 6–13. napjain tartották Tordán azt a híres országgyűlést, ahol elsőként Európában határozatot hoztak a vallásszabadság biztosítására.

...

fogadott fia, az erdélyi fejedelemség kancellárja

hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9chi_Simon

1601-ben Báthory Zsigmond titoknoka lett. A fejedelem lemondásakor (1602) Péchi visszahúzódott Eőssitől örökölt birtokára, és a sófalvi bánya prefectusi tisztségét viselte. (ARANYBULLA!)

1621-ben Bethlen Gábor kancellárrá nevezte ki.

1621. május 19-20-a körül Bethlen megtudta róla, hogy a fejedelmi székre tör, ezért azonnal elfogatta.

.1624-ben tekintélyes főurak váltották meg szabadságát: az ország adójával nagyságrendben azonos összeget, 83 500 forintot fizettek kezességként a fejedelemnek (!!!)

1638-ban I. Rákóczi György hajszát indított a radikális unitáriusok és a szombatosok ellen; ekkor Péchit mint „zsidózót” lányaival együtt elítélték, jószágaikat lefoglalták. Péchi csak 1639. májusban szabadult ki börtönéből (KEMÉNY 1 ÉVET)

a király

III. Ferdinánd

akit 1625. december 8-án Pázmány Péter esztergomi érsek a soproni ferences templomban („Kecske-templom”) Magyarország királyává koronázta

...a nádornak (gróf Wesselényi Ferencnek) : a rendek királyválasztó joga csupán képzelt, nem létező jog ... Wesselényi felolvasta az országgyűlésen, s óriási felháborodás volt a fogadtatása. Ekkor az udvar látva az elégedetlenséget, nem tett komolyabb kísérletet az örökös királyság elfogadtatására.

29 hun 2014. november 2. 11:48

@nudniq: "a székelység egy részének bizony van köze a zsidósághoz, és már csak ezért sem volt szép dolog azzal érvelni a székely zászló dizájnja ellen,h "az túl zsidós" lenne."

attól mert még a székelyek egy részének köze van a zsidósághoz (mint alább látható, miféle emberek térítették el őket), attól a székely zászlóhoz még nincs köze a zsidóságnak.

.

attól mert mondjuk egy afrikai a zsidó hitre tér, a zsidó hit még nem lesz afrikai.

30 menasagh 2014. november 2. 12:18

@Krizsa:

A székely egy néptöredék, egy többrétegű de jól meghatározható hagyományokkal és önrendelkező képességgel bíró etnikum.

A zsidó nem etnikum hanem vallás tehát olyan, hogy zsidó székely nincs, ugyanis a zsidó vallás a sajátos szabályaival ellent mond a székely hagyományoknak és így kizárja az azonosulást.

Dupla etnikum sincs, ahogy dupla vallású sem lehet valaki, ezek mind mai liberális felfogások, ugyanis egy seggel egyszerre csak egy nyerget lehet megülni.

Vallástalan lehet valaki de hitetlen nem. A vallás egyfajta politika tehát úgymond vallástalanul hitről beszélni ízléstelenség. Úgy a vallás mint a hit szintén függ az ember értelmi képességeitől tehát úgy a vallás mint a hit megélése egyfajta színvonala az értelemnek.

A tudomány mindig a fejlettség alárendeltje, tehát a tudomány nevében meghatározni csak nagyon szűk körben lehet, sőt a mai tudomány a régi vallások utóda.

A leszármazás szintén vitatható bármilyen vallási etnikumi alapokon nyugszik. A mai felhígult emberiségnek már csak inkább egyfajta képletesség mint valóság.

…és nem megítélem csak leírom a véleményemet.:)

31 Sultanus Constantinus 2014. november 2. 12:22

@hun: Szerintem ez neked való:

www.youtube.com/watch?v=e6-XFUY0smE

Sorlekhia ützirik gazte nintzalarik

Parisen sarthü nintzan korajez betherik

Plaseres gose eta bürian hartürik

Behar niala alagera bizi

Bostetan geroztik

Nigar egiten dit

Xiberua zuri

Agur Xiberua

Bazter güzietako xokhorik eijerrana

Agur sorlekhia

Zuri ditit ene ametsik goxuenak

Bihotzan ersitik

Bostetan elki deitadazüt hasperena

Zü ützi geroztik

Bizi niz trixterik

Abandonatürik

Ez beita herririk

Parisez besterik

Zü bezalakorik.

Palazio eijerretan gira alojatzen

Eta segür goratik aide freska hartzen

Gaiñ behera soginez beitzait üdüritzen

Horri gañen nizala agitzen

Bene ez dira heben

Bazterrak berdatzen

Txoriek khantatzen!

Ametsa, lagün neza ni Atharratzerat

Ene azken egüna han igaraitea

Orrhiko txoriaren khantüz behartzera

Pharka ditzan nik egin nigarrak

Hots, Xiberütarrak

Aintzinian gora

Üxkaldün bandera.

Jó szórakozást! :)

32 hun 2014. november 2. 17:36

@Sultanus Constantinus: így nyerjé a lottón!

minden elképzelésed így váljon valóra!

így találgass majd amikor szólni szólítanak!

33 hun 2014. november 2. 21:22
34 hun 2014. november 2. 21:32

A székely asszony az ördög a katona meg a királylány

www.youtube.com/watch?v=WQRsN2rdcS8

35 nudniq 2014. november 2. 21:53

@Sultanus Constantinus: boldogult ifjúkoromban megismertem Barcelonában egy navarrai születésű baszk lányt. Régi szép időket juttattál eszembe... :)

36 hun 2014. november 2. 23:33

a székely lófők a székieknél

i.imgur.com/tFk187q.gif

és Athira halála körül történések

i.imgur.com/wuBEWiI.gif

hu.wikipedia.org/wiki/Thorismund_nyugati_g%C3%B3t_kir%C3%A1ly

37 hun 2014. november 2. 23:46
38 Sultanus Constantinus 2014. november 3. 10:09

@nudniq: Kellemes zenéik vannak egyébként, nekem az ilyenek sokkal inkább bejönnek, mint a flamenco és hasonlók.

39 hun 2014. november 3. 23:03

Tash Zabolcsu Tuhutum

Tétény Töhötöm

de Geló miért Gyalu (a Gyalu/Gilău mivel 'gi' a 'gy' románul, nem?)

„...Midőn Tas, Szabolcs és Tétény (Thosu, Zobolsu, Tuhutum)… olyan helyre értek, ahol már senki emberfiával nem találkoztak, több napig ott maradtak, s azalatt az ország határszéleit hatalmas gátakkal megerősítették (23. f.). Már huzamosabb ideje tartózkodtak ott. Ekkor Tétény, Horka apja (Tuhutum pater Horca) tudomást szerzett az ott lakóktól az erdőn túli föld (terre ultra silvane) jóságáról, ahol valami *Gyalu (sz. Geló) nevű blak (Gelou quidam blacus) uralkodott (24. f.). Tétény… kiküldött egy furfangos embert, Apafarkas Agmánd apát (patrem Opaforcos Ogmand) … Tétény kéme, róka módon körözve, a föld jóságát és termékenységét, továbbá annak lakosait… kifürkészte… urának sokat beszélt… arról, hogy azt a földet igen-igen jó folyók öntözik… hogy fövenyükben aranyat gyűjtenek… meg, hogy ott sót ásnak… hogy annak a földnek a lakosai az egész világon a leghitványabb emberek. Mégpedig azért, mert blaszok és szlávok *(sz.belaszi és szklavok) (blasii et sclavi), aztán fegyverük sincs más, csak íj és nyíl… a kunok és besenyők sokat bántják őket* (25. f.). Tétény… hátrahagyva társait, nekiindult az erdőkön túlra kelet felé Gyalu blak vezér ellen… Gyalu… elébe nyargalt, hogy a meszesi kapuknál (per portas Mezesinas) feltartóztassa. Azonban Tétény egy {236.} nap alatt áthaladva az erdőn, az Almás (Almas) vízéhez ért… (26. f.)… Heves küzdelem keletkezett, azonban Gyalu vezér katonái maradtak alul, s közülük sokan elestek, sokan pedig fogságba jutottak..."

*hogyan bántják őket, ha magyarország megalapítása a megyeri-onogur és a kun törzsek akkor jöttek a kárpátmedencébe? ott akkor kunország volt?

a mezesinas meszes lett vagy a meszes lett mezesinas?

40 hun 2014. november 3. 23:16

szóval Szilágy és Zilah

www.erdelyigyopar.ro/1894-7/1121-a-meszesi-kapu.html

nem messzesi lesz az? messzeszinasz mezesinas

van egy Meszes Pécsnél meg egy Miskolcnál.

41 hun 2014. november 3. 23:18

@Sultanus Constantinus: ezt kapd ki.

Sina juba lapsest saati

oled kirund taevataati,

kullinokka, tiigrisaba.

Vanuigi kõigest vaba,

tõmbad sisse sõõmu puhta,

lidud rõõmsalt mööda luhta.

42 Sultanus Constantinus 2014. november 4. 08:11

@hun: Szerintem ez észt vagy võro. Azt hiszem, a vaba = szabad, de nem vagyok benne biztos.

43 hun 2014. november 4. 22:11

a vaba az szörny

a vaaba az kísértés csalogatás: csáb vábityi

a vuuv a varázs a woo wudu

.

annak a "szabad"-nak van köze a

volnij swoboda - vaļīgs vaļība - vapaa, vapaus, vapauttaa - vaba vabalt vabastama vabastatud

azaz nagyon úgy néz ki h v vaba - szvobad - szabad vagy szabad - szvobad - vaba.

a gótból nem lehet eldönteni, mert a wal az választ, és freisz/freija a szabad és frijea a szabadság

44 hun 2014. november 4. 23:00

ami a szabadság nem szabadság más nyelvekben

'szabadul' (escape, exc.osvoboz, oslobod, )

'a szabadban' (in the open, vonku/venku, exc.на свободе)

'szabadság' (vacation, volno, dovolenka exc.vabastamine)

'szabadkozás' (excuse, relief, utech, úlava, exc.vabandus)

45 Sultanus Constantinus 2014. november 5. 08:25

@hun: Csak onnan tippeltem, hogy még rádióamatőr múltamnból emlékszem a [rádió vaba európpa] (így ejtették) szlogenre, amiről nem volt nehéz kitalálni, hogy "Szabad Európa Rádió". Csodálkoztam is, hogy milyen érdekes, furcsa nyelven beszélnek, mintha lenne benne egy kis magyar is, latin is stb. Na, akkor hallottam először észtet.

A 'szabadság' speciel spanyolul "libertad", a szabad "libre", a szabadít "lib(e)rar", a szabadul pedig "lib(e)rarse".

46 hun 2014. november 5. 20:04

és az még mindig csak a főnév meg az ige (és annak műveltető és visszaható alakja.)

annyi biztos, h a szlávban két tőről fakad a szabadság fogalma (az 1. az engedett önállóság 2. választott mentesség)

.

szvo(lo)-obod-a (sve, svo, svet, svetlo)

és

vol-no-st

.

és a főnévből képződik a jelző: svobodnij, volnij

míg a magyarban a jelzőből a főnév: szabad szabadság

.

gót waljan választ (szkíta vaal vál vaaltum vaaltin waaltatin waulogaath válogatott)

szláv volit volba volno (szkíta volud válasz volid könyörület)

.

levo elevate elevo sublevo elevare levare "lighten, raise," from levis "light" in weight (leveg/lebeg)

lever ó-franc. levier (Modern French leveur) "a lifter, a lever," agent noun from lever "to raise," from Latin levare "to raise," from levis "light" in weight

Sanskrit laghuh "quick, small;"

Greek elakhys "small," elaphros "light;"

Old Church Slavonic liguku, Lithuanian lengvas "light;" Old Irish laigiu "smaller, worse;" Gothic leihts, Old English leoht "light" (adj.)

szkíta lej (könnyű léha) leed leid lét leel lehel lebben lebbegogh

.

gót wiljan will wish (want)

Sanskrit vrnoti "chooses, prefers," varyah "to be chosen, eligible, excellent," varanam "choosing;"

Avestan verenav- "to wish, will, choose;

ó-angol wela "well-being, riches."

szláv vela (sok) velmi velmo (nagyon)

47 Krizsa 2014. november 8. 09:39

Hamár ennyi észt is fent van nálatok: Elkészült a FINN-MAGYAR-HÉBER tőszavak összehasonlító kisszótára:

www.gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36477344

Igaz, hogy már egy hónapja feltettem egy előzetes változatot, de azóta az egészet átdolgoztam. Négy fájlja van, 105 oldal az egész.

A gyöknyelvészetben szokásos flektáló (a, e- ä, i, o-ö, u-ü) 5 oszlopos beosztásban tettem fel a szavakat, középre a finneket fekete színnel, fölöttük a hébert pirossal, alattuk a magyar tőszavakat kékkel. Persze nagyon sok magyarázó szöveggel együtt.

Hát a finn igazi archaikus nyelv, még a régies igeképzést is megtaláljuk benne, pl. a héber soméa = hall, hallja, bokéa = kettéhasít (bika), sokéa = el-, belemerül – párhuzamban a finn sokéa = vak, elvakult, sakéa = sűrű, fojtó, söüde = megeszi, lerágja, stb. Szépen visszavezetheők belőle a szófajok egymásba alakulásai is.

Nagyon örültem, amikor rájöttem, hogy az -i melléknév képző mind a három nyelvben ugyanaz. Tehát a a KÉZ valójában egy melléknév alakjában maradt főnév: kes-i = kéz (milyen? fogó, csináló), mes-i = méz (milyen? selymes, kihúzható), lik-i = közel (lyuk-i), stb. Főnév lett az igealakú lakea = sík, puszta, de a lákea = lapos, sík - most melléknév (az angol lake = tó).

Persze, hogy a keltának rokona a finn, vagyis annak a nagyon korai elődje. De már a finn is járt a délvidéken, „mindenki előtt”. A hébernek is közelebbi rokona, mint a magyarnak - ami valszeg ősibb is, mindenesetre sokkal modernebb nyelv is egyúttal mindkettőjüknél. Erről most ennyit... élvezzétek. Nagyon világosan és érthetően igyekeztem összeállítani a szótárkát.

48 Tempesty 2014. november 8. 16:24

@Krizsa: De ezek nem héber, hanem arámi gyökök drága! Az izraelita eredendően nem zsidó!

49 Tempesty 2014. november 8. 16:26

Az arámi nyelvet a zend nyelvből tudjátok kikutatni.

50 at.ti.la 2014. november 11. 00:10

- Mielőtt, a fáktól itt végképp nem látnánk az erdőt !

Az erdőn túli székelyeknek, nemcsak a zászlójuk, de még a

nevük is: babiloni.

A s z é k e j : se-ku-ej, teremtő-etlenül-termett,

vagyis babiloni értelemben: újjászületett, igaz, jó.

A mai nevük akár ennél is pontosabban visszaadható lenne, és a

régi latin (Scichul), vagy az annál is régibb görög (Σιγύννας) alak is

könnyen megfejhető lehetne - hisz ezek a magyar szinonimái, na meg

a s z é k vagy a h e l y szavunk s babiloni - de mára már ez is sok !

51 fakir 2016. november 28. 18:21

@hun: Lehet Rasonyinak megis igaza volt, Ezek a blakkok tisztan kivehetoek Schoner 1523-as terkepen Magna Hungaria mellett (Blaci). Miert hanyagoljak a mostani nyelveszek a temat?

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/91/Blaci.png

Információ
X