nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A Kereszthegy az Urániában

A hétvégén az Uránia Nemzeti Színház is műsorára tűzi a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport történetét bemutató Kereszthegy című dokumentumfilmet, az érdeklődők szombaton, vasárnap és jövő csütörtökön is megtekinthetik az alkotást – közölték az alkotók az MTI-vel.

MTI | 2014. május 17.
|  

A Gyergyói-medencében 1944 őszén zajlott harcokat bemutató film a Honvédelmi Minisztérium (HM) Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya és a HM Zrínyi Nonprofit Kft. koprodukciójában, a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével született meg. A Zrínyi Katonai Filmstúdió által készített film vezető rendezője Wonke Rezső stúdióvezető volt. A film forgatókönyvírója és rendezője két fiatal történész: a Gyergyóremetén született Nagy József, aki a székelyföld második világháborús hadtörténetével foglalkozik, valamint Bárány Krisztián újságíró, aki a kolozsvári tudományegyetemen ismerkedett meg Nagy Józseffel és a 65. határvadászcsoport történetével.

Bárány Krisztián az MTI-nek elmondta: a film elkészítése 2009-ben kezdődött. Ekkor szerveztek egy veterántalálkozót Gyergyóremetén és mindenkivel interjút készítettek. A HM folyamatos támogatásával végül 2014-re készült el a film, amelynek díszbemutatóját mások mellett Hende Csaba honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar Főnök jelenlétében tartották meg Budapesten. Ezt követően Gyergyóremetén, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is bemutatták az alkotást, mindenhol telt ház előtt vetítették a filmet. Emellett több erdélyi televízió is műsorára tűzi az alkotást.

Bárány Krisztián elmondta: a dokumentumfilm elkészítésével az volt a céljuk, hogy bemutassák a második világháborúban a Gyergyói-medencében zajlott, kevésbé ismert eseményeket, valamint a határt védő 65. székely honvéd határvadászcsoport történetét. Kiemelte: az ő történetük egyik különlegessége – és ez a filmben is megjelenik –, hogy a magyar honvédelmi vezetés döntése szerint a határőröket apjukkal együtt ugyanabba az alakulatba vonultatták be. Ez megjelenik a Kereszthegyben Sajgó István székely honvéd, a film központi karakterének esetében is. Az egykori székely honvéd is végig együtt harcolt édesapjával, aki közvetlenül mellette esett el.

Múlt héten Gyergyóremetén Sajgó István is megnézte családjával a filmet és a vetítés után megköszönték, hogy a fájó emléket méltó módon dolgozták fel az alkotók – mondta Bárány Krisztián, aki hozzátette, hogy a székelyföldi vetítéseken több, a filmben is szereplő veterán vett részt. Bárány Krisztián a legnagyobb elismerésként azt emelte ki, hogy az egyik veterán azt mondta: a film egyik illusztrált jelenetében magára ismert. Bárány Krisztián azt is elmondta, hogy a filmhez külön Facebook oldalt is indítottak, ahová mindazokat várják, akik a filmmel és a második világháború székelyföldi történetével foglalkoznak. Hozzátette: a film sikerét látva elképzelhető, hogy filmszemlékre is benevezik a Kereszthegyet.

Wonke Rezső, a film vezető rendezője az MTI-nek elmondta: az alkotás igen szerény költségvetésből készült. Megjegyezte: a film sikerét látva felmerült, hogy hasonló filmben további világháborús eseményeket dolgozzanak fel. A Kereszthegy teljes utómunkája a katonai filmstúdióban készült, a készítők szerint a magyar médiában ez az első, játékfilmes elemekkel kiegészített történelmi dokumentumfilm.

A 65. székely honvéd határvadászcsoport harcait bemutató filmet részben eredeti helyszíneken, a Gyergyói-medencében, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Gyergyótölgyes, Borszék körzetében, részben pedig az MH Altiszti Akadémia csobánkai kiképző bázisán forgatták. A filmben több mint száz statiszta vett részt. A forgatáson a második világháború óta nem látott magyar katonai egyenruhákkal dolgoztak, ezeket a legnagyobb számban a soproni Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hagyományőrző Tagozatának tagjai viselték.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) ismertetőjében korábban azt írta, hogy 1944. szeptember 3-án a Békás-szorostól délre és északra is az akkori Magyarország földjére léptek a szovjet hadsereg felderítői. A támadó szovjet csapatokat a hozzájuk képest maroknyi székely erők német segítséggel sem tudták megállítani, de jelentősen lelassították az előrenyomulást. „A kedvező terepviszonyoknak és a jó szervezésnek köszönhetően a Maros-völgyben szeptember közepétől több mint három hétig sikerült feltartóztatni a szovjetek előretörését és ezzel a Torda térségében küzdő magyar 2. honvéd hadsereg részeit megóvni a bekerítéstől. 1944. október 8-án a székely katonák csak parancsra ürítették ki állásaikat és vonultak vissza elsősorban azért, mert a hegyeken át megkerülő hadmozdulatot végrehajtó szovjet alakulatok már a védők háta mögötti területet fenyegették” – olvasható az ismertetőben.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X