-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az örmények a 17. század második felében telepedtek le nagyobb létszámban Erdélyben, a 18. század folyamán négy településen voltak népesebb közösségeik.
A Kárpát-medencei örmény kultúráról nyílik kiállítás április 5-én a Budapest Történeti Múzeumban (BTM); a tárlathoz kapcsolódóan az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) április 5-én és 6-án nemzetközi konferenciát is rendeznek. A BTM és az OSZK közös szervezésében, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósuló tárlat az örmény könyvnyomtatás 500. évfordulója alkalmából világszerte megrendezett kiállítások sorába illeszkedik: Hakob Meghapart nyomdász 1512-1513-ban adta ki az első teljesen örmény betűkkel nyomtatott könyvet, az Urbatagirket (Péntekkönyv) – tájékoztatta az MTI-t szerdán az OSZK.
Noha az örmény írásos kultúra ismertetése a kiállításon hangsúlyos szerephez jut, a tárlat anyaga szélesebb kulturális horizontot ölel fel: a közönség az erdélyi örménység egyházművészeti kincseivel és magyarországi közgyűjteményekből származó, örményekhez kapcsolódó értékes és ritka műtárgyakkal is találkozhat. Az örmények a 17. század második felében telepedtek le nagyobb létszámban Erdélyben, a 18. század folyamán négy településen (Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson és Szépvízen) voltak népesebb közösségeik.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tárlat legrégebbi egyházművészeti tárgyai és könyvei 18. századi erdélyi örmény templomok gyűjteményeiből származnak, eddig nem szerepeltek egyetlen nemzetközi kiállításon sem. Ezekben a gyűjteményekben unikális kötetek – így a világ első örmény nyelven nyomtatott bibliája – is megtalálhatók. A szeptember 15-ig nyitva tartó kiállításból kiderül, hogy örmény származású neves személyiségek nem kis mértékben gazdagították a magyar kultúrát: két aradi vértanú, számos dualizmuskori politikus és mások mellett Hollósy Simon festő is örmény gyökerekkel bírt. A látogatók megismerkedhetnek a 20. században Magyarországra, főként Budapestre telepedett örmények kultúrájával is.
Az Országos Széchényi Könyvtár A kulturális transzfer lehetőségei – Örmények Közép- és Kelet-Európában címmel rendez nemzetközi tudományos konferenciát április 5-én és 6-án a Lipcsei Egyetem Kelet-Közép-Európa Intézetével (GWZO) együttműködésben a Kárpát-medencei örmény kultúra értékeinek tudományos bemutatására vállalkozva. A kétnapos rendezvény a szervezők szándékai szerint lehetőséget nyújt a szakmai kérdések alapos megvitatására, középpontba állítva nemcsak az erdélyi örmény kultúra mindeddig feltáratlan értékeinek a bemutatását, de a nemzetközi armenológia eredményeinek a megismertetését is. A konferencián öt szekcióban a művészettörténet, az egyháztörténet, irodalom, történettudomány, kulturális antropológia és a szociológia kutatóinak az előadásai hallhatók. A plenáris nyitóelőadást Stefan Troebst, a GWZO vezető professzora tartja, míg a kiállítás megnyitását Martonyi János külügyminiszter és Armenuhi Drost-Abgarjan, a Martin Luther Egyetem armenológusa vállalta.