nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Jelképek
Félhold és csillag

A muszlimok legismertebb jelképe nem arab találmány, hanem a törökök terjesztették el. De akkor milyenek voltak korábban a muszlim szimbólumok? Több közülük máig használatos, habár a más kultúrkörökhöz tartozó emberek nem igazán ismerik őket...

Takács Boglárka | 2012. október 19.
|  

A keresztről és a Dávid-csillagról már született cikk a nyesten, most pedig a harmadik nagy monoteista vallás általánosan elterjedt jelképe is sorra kerül. A kereszthez és Dávid-csillaghoz hasonlóan a félhold és csillag is jóval a hozzá kapcsolódó vallás elterjedése után vált közhasználatúvá. De akkor milyen zászlók alatt vonultak fel Mohamed próféta hívei?

Egy malajziai mecset tetejét díszítő félhold
Egy malajziai mecset tetejét díszítő félhold
(Forrás: Wikimedia Commons / Dcubillas / CC BY-SA 3.0)

Asszíriától Törökországig

A félholdat a Hold szimbólumaként már jóval az iszlám születése előtt használták. Sematikus csillagábrák ugyancsak réges-régóta jelképezik az égen a csillagokat. Mivel mind a csillag, mind a Hold a csillagászattal, az éjszakai égbolttal, vagy általánosságban az éjszakával kapcsolatos jel, nem meglepő, hogy a kettő együtt is gyakran előfordul. Ez már időszámításunk előtt is így volt, mint az a következő, nősténydémonokkal küzdő hőst ábrázoló pecsétnyomón is látható:

Újasszír vagy újbabilóni pecsétnyomó az i. e. 8-7. századból
Újasszír vagy újbabilóni pecsétnyomó az i. e. 8-7. századból
(Forrás: Wikimedia Commons / Rama / CC BY-SA 2.0)

A félhold és csillag csak jóval később, az Oszmán Birodalom jelképeként kapcsolódott össze az iszlámmal. Az oszmán-törökök muszlimok voltak, és a 14. századtól kezdve hódító hadjárataik során elfoglalták az arab világ számos kulturális központját, ráadásul Európában is terjeszkedtek. Így mind a muszlimok, mind a nem muszlimok egyre gyakrabban használták az oszmán-török jelképet általános muszlim jelképként. Az iszlámnak nem volt a kereszthez mérhetően egyszerű szimbóluma, így a félhold és csillag betöltötte az űrt.

Az nem teljesen világos, pontosan honnan vették az oszmán-törökök ezt a jelképet. (Egy amerikai kutató tizenegy különböző elméletet számolt össze ezzel kapcsolatosan.) Eleinte a törökök csak a félholdat használták, ez a szimbólum más korabeli muszlim népeknél is előfordult. A csillaggal ékesített változatot jóval később, valószínűleg a 17-18. században vezették be.

A félhold hatágú csillaggal Bizánc szimbólumai közé tartozott, a Bizánci Birodalom egyes pénzérméin is szerepelt a jel. Lehet, hogy innen vették át a várost korábban sikeresen meghódító törökök, de olyan feltételezés is ismert, miszerint ez a változat keleti eredetű. A perzsa Szászánida Birodalom pénzeinek szélére előszeretettel nyomtattak félhold-csillag mintákat, de ez a birodalom időben jóval az oszmán-törökök felemelkedése előtt létezett. Később, a 17. században az India nagy területeit elfoglaló, perzsa muszlim kultúrájú Mogul Birodalom uralkodói használták a félholdat nyolcágú csillaggal.

Az i. sz. 6. században uralkodott IV. Hormizd szászánida király pénzérméje
Az i. sz. 6. században uralkodott IV. Hormizd szászánida király pénzérméje
(Forrás: Wikimedia Commons / Classical Numismatic Group / CC BY-SA 3.0)

Nem a holdisten jele

Mit szimbolizál a jelkép? Legegyszerűbben magát a Holdat és a csillagokat. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a muszlimok a Holdat imádnák – a Korán külön ki is köti, hogy tilos a nap és a hold előtt leborulni (41:37). A félhold csillaggal nem szent jel az iszlámban, csak a vallás beazonosítására szolgál. Éppen ezért vannak olyan muszlimok, akik kerülik is, túl világiasnak gondolják.

Egy elterjedt magyarázat szerint a csillag öt ága az iszlám öt pillérére utal – ezek a hitvallás, a napi ötszöri ima, az adakozás, a Ramadán havi böjt és a mekkai zarándoklat. Igen ám, de mint feljebb is láthattuk, a csillag nem feltétlenül ötágú, lehet hat- vagy nyolcágú is, Malajzia zászlaján pedig egyenesen tizennégy ága van – ez Malajzia tizennégy szövetségi államára utal.

Malajzia zászlaja. A sárga a maláj uralkodók hagyományos színe
Malajzia zászlaja. A sárga a maláj uralkodók hagyományos színe
(Forrás: Wikimedia Commons)

A csillag és a félhold elhelyezkedése sincsen szabványosítva. A bizánci jelkép esetében a holdsarló felfelé volt nyitott és a csillag fölötte vagy benne helyezkedett el. Ma hasonló elrendezést láthatunk Mauritánia zászlaján, de jóval gyakoribb a jobbra nyitott holdsarló.

Kalligrafikus feliratok

A szaúdi és az iráni zászlót vallási tartalma miatt nem szokás félárbocra engedni, és általánosságban is jóval kevésbé széles körben használják ezeket a lobogókat, mint más országok zászlóit, nehogy megszentségtelenedjenek. Több alkalommal is indulatokat váltott ki, amikor nyugatiak a szaúdi zászlót más országok lobogóival együtt focilabdákra nyomtatták. Mik voltak a legelső muszlim jelképek? Mohamed próféta a legkorábbi feljegyzések szerint egyszínű fekete vagy fehér, esetleg zöld zászlót használt. Ekkoriban még valóban az egyszínű zászlók voltak a leggyakoribbak, mint azt a magyar honfoglalók zászlajával kapcsolatban már láthattuk. (A fekete egyébiránt a próféta törzsének a hagyományos színe volt.)

Közkeletű elképzelés szerint Mohamed fekete zászlaján a következő felirat szerepelt fehér színnel: naszrun minAllah, azaz segítség Istentől. Ehhez az állításhoz azonban pontos forrást nem sikerült találnunk – a szófordulat mindenesetre szerepel a Koránban (61:13). Az azonban biztos, hogy máig szokás muszlim zászlókra kalligrafikus vallási feliratokat tenni. Szaúd-Arábia zászlaja például az iszlám hitvallását, a fentebb említett öt pillér egyikét tartalmazza: „Istenen kívül nincsenek más istenek, és Mohamed Isten küldötte”.

A szaúdi zászlón a kard az igazságosságot jelképezi
A szaúdi zászlón a kard az igazságosságot jelképezi
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az iráni és az iraki zászlón az „Isten [a leg]nagyobb” (Allahu akbar) felirat szerepel – az iránin egyenesen huszonkétszer, sormintaként –, az afgán zászlón pedig a hitvallás és az Isten nagyságára utaló szöveg egyaránt megtalálható. Más muszlimokhoz hasonlóan a fegyveres dzsihád hívei is előszeretettel írják ezeket a feliratokat zászlajaikra, de vannak csak rájuk jellemző mondatok is, például a „Dzsihád Isten ügyéért”.

Mennyei színek

A feliratokat nem lehet az iszlám által igen erősen tiltott bálványimádáshoz kapcsolni, hiszen nem tartalmaznak ábrázolást. Míg egy olyasféle szimbólum, mint a félhold és csillag, félreérthető lehet, egy felirat egyértelműbb. Szintén a képiség kerülése miatt használnak gyakran az iszlám szimbolizálására színeket.

A zöld szín önmagában az iszlámot jelképezi. Egy hadísz (a próféta életéről lejegyzett elbeszélés) szerint ez volt Mohamed kedvenc színe. Ennek a hadísznak azonban viszonylag bizonytalan a hagyományozói láncolata. A hadísz mellett szól viszont, hogy a zöld szín gyakran szerepel a Koránban pozitív kontextusban, például ilyen ruhákat hordanak a leírás szerint a paradicsomkertben (76:21). A zöld vallási környezetben gyakran látható együtt a tisztaság és béke fehér színével, amelyet a próféta szintén kedvelt.

Egyiptomi mecsetbelső
Egyiptomi mecsetbelső
(Forrás: Wikimedia Commons / Francesco Gasparetti / CC BY 2.0)

Létezik egy olyan speciális színkombináció, amelyet igen gyakran használnak muszlim országok nemzeti lobogóin: fekete, fehér vagy ezüst, zöld, vörös. Ezek a színek azonban nem az iszlámra mint vallásra, hanem az arab nép egységére utalnak – pánarab színeknek nevezik őket. A pánarab színeket a huszadik század elején kezdték el használni az arab függetlenségi mozgalmak, és a különböző arab történelmi uralkodóházak színeinek felelnek meg. A muszlim, de nem arab országok – mint például Malajzia – nem élnek ezzel a kombinációval.

A palesztin és libanoni zászlók is a pánarab színeket tartalmazzák
A palesztin és libanoni zászlók is a pánarab színeket tartalmazzák
(Forrás: Wikimedia Commons / Flickr user Houssein / CC BY-SA 2.0)

További olvasnivaló, felhasznált irodalom (angolul)

A pánarab színekről, összehasonlító táblázatokkal

A próféta kedvenc színei

Az Oszmán Birodalom zászlói
Mai félholddal és csillaggal díszített zászlók
A Mogul Birodalomról

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 astrohist 2015. december 21. 17:45

Mindenekelőtt: kissé pontatlan "félhold"-ról szólni. Az összes "holdas jelvény"-en keskeny holdsarló látható. Lehet, hogy itt van a magyarázata az ábrázolásnak, amely azonban már az iszlámban is feledésbe merült. Az iszlám államok (és az izraeli) vallási naptára ui. holdhónapokkal számol. Elvben azt tartják, hogy "újholddal" kezdődik a hónap. Ténylegesen az újhold - vagyis amikor a Föld, a Hold és a Nap egy síkba kerül - nem látható, mert akkor a Földről a Hold meg nem világított oldala felé nézünk, vagyis nem látjuk. Ezért a tényleges hónap kezdet attól számolható, amikor a Hold keskeny sarlója először tűnik fel napnyugta után az alkonyi égen. Ezt nevezik (az újhold fogalmától megkülönböztetve) újfény-nek.(Ez kedvező esetben kb. 1,5 nappal újhold után következik be.) A zászlókon éppen ez a keskeny sarló látható. Ennek a magyarázatnak az szól ellene, hogy a zászlókon a keskeny holdsarló domború oldala bal felé fordul, ez a helyzet pedig az újhold időpontja előtt következik be.

Persze lehetséges, hogy a zászlók, címerek készítői, valamilyen esztétikai meggondolásból rajzolták így. - BQ.

Információ
X