nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
30 éve történt a zászlóbotrány

Miután a hajnali köd eloszlott, az épület tatarozásán dolgozó munkások vették észre, hogy magyar zászló lengedez a kupola tetején.

MTI | 2012. december 12.
|  

Több mint 130 embert hallgatott ki és többeket meghurcolt a Ceauşescu-diktatúra politikai rendőrsége azt követően, hogy harminc évvel ezelőtt ismeretlen tettes éjszaka kitűzte a magyar zászlót a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal épületére. A Krónika napilap szerdai számában riportban idézte fel a történteket.

Amint az érintettek elmesélték, 1982. december 12-én, miután a hajnali köd eloszlott, az akkori Román Kommunista Párt Maros megyei bizottságának otthont adó épület tatarozásán dolgozó munkások vették észre, hogy magyar zászló lengedez az épület kupolája tetején. A kis méretű, házilag készített zászlót kitűző ismeretlen feltehetőleg a tatarozásnál használt állványokon és a villámhárítón kapaszkodott fel az épület kupolájára, hogy kitűzze a zászlót. A riport szerzője felidézi, az akkori diktatúra a magyar zászló színeinek a véletlenszerű egymásmellettiségét is magyar provokációnak tekintette. Egy zászlóügyben kihallgatott személynek azért is felelnie kellett, mert otthonában (zöld szárú) piros szegfűt fehér vázában tartott.

A kommunista politikai rendőrség, a Securitate arra gyanakodott, hogy az épület tatarozását végző munkások valamelyike tűzte ki a zászlót. A munkálatokat végző közüzemek igazgatóját, Szabó Lászlót azonnal menesztették tisztségéből, Csath Gábort, a munkálatokat vezető fiatal mérnököt pedig hónapokig zaklatták, az irányítása alatt dolgozó 135 munkás mindegyikét kihallgatták.

Az akkor 28 éves Csath Gábort sokszor esténként a lakásából vitték be a Securitate épületébe, ahol mindig le kellett írnia, mi történt aznap. Vallatói nem verték meg, de olyan erős lelki terrort alkalmaztak, hogy két hónap alatt tíz kilót fogyott – emlékezett vissza a mérnök. A Krónika több, akkoriban híresztelt változatot is közölt arról, hogy ki tűzte ki a zászlót, de megjegyezte, ma sem ismert a zászlóügy főszereplője.

A romániai kommunista diktatúra utolsó évtizedeiben a tömeges betelepítések következtében jelentősen módosultak az etnikai arányok Erdély nagyvárosaiban. A magyarság marosvásárhelyi aránya az 1977-es népszámlálás adatai szerint 63 százalékos volt, 1992-re 51 százalékra, 2011-re pedig 45 százalékra csökkent. A román törvények 2002 óta teszik lehetővé a kisebbségek nemzeti jelképeinek a használatát.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X