-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Kádár-rendszer árpádsávokkal ünnepelte a felszabadulás negyvenedik évfordulóját – igaz, volt ott még jó pár másik történelmi zászló is. Kik használják az árpádsávokat ma, és kik használták a közelmúltban? Mi köze a sávoknak a turulhoz, a csodaszarvashoz és az oroszlánhoz?
Közismert szimbólumokat bemutató sorozatunkban ugyan már végigvettük a Magyarországon jelenleg tiltott önkényuralmi jelképeket, de még hátra van egy sokszor tiltottnak vélt, de valójában szabadon használható szimbólum. Hogyan lett az árpádsávos zászlóból a radikális jobboldal kedvelt jelképe, és mi köze a magyar királyoknak a kommunistákhoz?
Vörös zászló leng
Az egyszínű vörös zászló napjainkban inkább a munkásmozgalom jelképe és a baloldalhoz kötődik – a két egymástól időben igen távoli zászlót az kapcsolja össze, hogy a vörös szín hagyományosan a hadi erőt jelképezi. A honfoglaló törzsek az uralkodó katonai erejére utaltak, míg a munkásmozgalom a népfelkelés, forradalom színeként használta a vöröset.
A honfoglaló magyarok használtak zászlókat, de ezekről korabeli képi ábrázolás nem maradt fenn; csak a leírásokra, illetve az évszázadokkal későbbi rekonstrukciókra támaszkodhatunk. Valószínűleg a különböző törzseknek különböző zászlóik voltak, de volt zászlója a törzsszövetségnek is. Ezek a lobogók egyszínűek voltak, ráadásul ekkoriban még a jelképeket sem a zászló szövetére festették, hanem a csúcsára tűzték.
A törzsszövetséget vezető Árpádok színe szinte biztosan a vörös volt. Ez a szín az uralkodást, a katonai erőt jelképezte. A későbbi, már képeken ábrázolt zászlókon is ez volt az alapszín, márpedig ezek a zászlók a honfoglaló Árpádok lobogójából alakultak ki. Kézai Simon 13. századi krónikás szintén azt jegyezte le, hogy a honfoglalók vörös zászlót használtak. A többi vezér lobogójáról sajnos semmilyen információ sem maradt fenn.
A szövetség zászlajának csúcsát valamilyen állat, turul vagy csodaszarvas díszíthette. Ezt a kereszténységre tért Szent István lecserélte latin keresztre. III. Béla király a tizenkettedik században bizánci mintára bevezette a kettős keresztet, sőt ekkor már a zászló szövetére festették ezt a jelképet. Majd a hármas halom is megjelent – ez először egyszerűen a király földterületét jelezte, később a Golgotával azonosították. (Csak jóval később, a tizenhatodik században jelentek meg azok az értelmezések, melyek szerint a három halom konkrét hegységeket jelölt.) Hol vannak itt az árpádsávok?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Külföldi hatás
A vörös-fehér sávos zászló és a vörös-ezüst sávos címerpajzs a tizenharmadik században, III. Béla fia, I. Imre király uralkodása alatt jelent meg először. I. Imre király felesége Aragóniai Konstancia volt, II. Alfonz aragóniai király lánya. A történészek szerint valószínűleg a mai Spanyolország területén belül fekvő Aragóniai Királyság címeréből kerültek az uralkodó címerébe a sávok. Az aragóniai címeren függőleges, míg a lobogón a későbbi árpádsávokhoz hasonlóan vízszintes vörös és sárga (arany) sávok voltak.
Imre címere a sávokon oroszlánokat is tartalmazott. Nem tudni, hogyan kerültek a címerre ezek a magyar kultúrkörre nem igazán jellemző állatok; még abban sem értenek egyet a kutatók, hogy keleti vagy nyugati hatásról beszélhetünk-e. Ekkoriban a nyugat-európai címertanban – így Aragóniában is – népszerűek voltak az oroszlánok, de van, aki szerint keleti eredetről lehetett szó, mint a jogaron látható oroszlánok esetében. Mindenesetre a furcsa oroszlánok egy nemzedék alatt eltűntek, a sávok viszont megmaradtak.
Innentől kezdve az uralkodók egyaránt használták a vörös alapon fehér kettős keresztes lobogót a zöld hármas halommal, valamint a vörös-fehér sávosat. A kettős kereszt a királyságra utalt, míg a sávos zászló az Árpád-házra. Az Árpád-ház kihalása után a csak leányágon Árpád-házi Károly Róbert király saját családja, az Anjouk kék alapon arany liliomos címerét és zászlaját egyesítette az árpádsávokkal, hogy ezzel is utaljon vegyesházi származására. A későbbi vegyesházi királyokra is jellemző volt az árpádsávok ilyen szerepeltetése. A sávok száma nem volt szigorúan rögzítve sem ekkor, sem korábban: hét, nyolc, kilenc sávos változatok egyaránt léteztek.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A mai magyar címer a kettős keresztes és a sávos címerek összetételével jött létre, a tizenötödik-tizenhatodik században. Az önálló sávos címer és zászló feledésbe merült, míg egy huszadik századi heraldikus elő nem kerítette...
Nyilas pártjelkép
A nyilas zászló eredetileg a német náci zászlóra hasonlított – de mint arról már korábban írtunk, a náci zászlót a Gömbös-kormány betiltotta, így a mozgalom vezetői más szimbólumokat kerestek. Széll Sándor címer- és zászlótannal foglalkozó szakember javasolta „az Árpádok korabeli hétsávos birodalmi lobogóját”, csúcsdíszén turullal. Mint az talán a fentebbiekből is kiderül, turul és sávok egyszerre valószínűleg nem fordultak elő a történelemben, hiszen mire a vörös-fehér sávok az Árpád-ház jelképévé váltak, a turult már kerülték az uralkodók, mert a kereszténység előtti időkre emlékeztetett.
Az árpádsávokat a nyilasok nem magukban használták, hanem az ekkor még nem tiltott zöld nyilaskereszttel együtt:
A közelmúltban
A nyilasok után senki sem szeretett volna árpádsávos lobogóval masírozni, azonban a sávok mégiscsak előkerültek, ráadásul régebbi jelentéstartalmukkal – a Kádár-rendszerben szabványosították ugyanis az állami rendezvényeken használt történelmi zászlósort. Ezt a lobogókészletet eredetileg a felszabadulás negyvenedik évfordulójára állították össze! Azóta többször változott a zászlók száma és sorrendje, a rendszerváltás után például az 1956-os forradalmárok lyukas zászlaja is bekerült a sorba, több kommunista zászlót viszont eltávolítottak. Ebben a zászlósorban „az Árpád-házi királyok családi zászlaja” néven szerepel egy árpádsávos lobogó. Ez sokáig a történészeken kívül senkit sem érdekelt különösebben, míg a rendszerváltás után életre kelő neonáci skinhead-mozgalmak saját zászlajukra nem tűzték az árpádsávokat.
A nyilaskeresztet mint tiltott önkényuralmi jelképet nem lehetett rárakni a zászlóra, így maradtak az árpádsávok. A mérsékelt jobboldalon csak jóval később, a 2000-es évek közepén terjedt el az árpádsáv mint hazafias jelkép, mai fiatal kedvelői közül pedig valószínűleg sokan nem is tudnak arról, hogy a zászlót a bőrfejűek dobták be újra a köztudatba. Ők pedig nem azért kerítették elő, hogy a magyarság egy történelmi zászlóját használják – a gazdag történelmi választékból épp azért választották ki az árpádsávosat, mert a nyilas lobogóra emlékeztetett, csak nem volt betiltva. Ha valóban a honfoglalókat akarták volna utánozni, akár még az az abszurd helyzet is előállhatott volna, hogy vörös zászlók alatt vonulnak fel...
További olvasnivaló, felhasznált irodalom
Cs. Kottra Györgyi (2011): Magyar zászlók a honfoglalástól napjainkig. Hadtörténeti Intézet és Múzeum / Kossuth Kiadó, Budapest.