-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egész sor székely történelmi zászló létezik, de a napjainkban politikai vihart kavart lobogó 2004-ből származik. Honnan származik motívumkincse? Mi köze a székely zászlónak a finnugor népekhez, a román címerhez és a vérszomjas Drakula grófhoz? Nyomdahibának köszönheti-e színét?
A székely zászlót sokan ősi lobogónak tartják, de valójában a közelmúltban született és terjedt el Székelyföldön. Mint látni fogjuk, a modern zászlóterv sikeréhez hozzájárulhatott, hogy a székelység hagyományos jelképeit és színeit tartalmazza újszerű elrendezésben.
Előre az autonómiáért
A jelenlegi székely zászlót Kónya Ádám művészettörténész, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke tervezte, eredetileg ennek a szervezetnek. Az SZNT Székelyföld autonómiájáért küzd politikai eszközökkel, célkitűzései között szerepel például az is, hogy a Székelyföldön befizetett adók 90 százalékát helyben hasznosítsák.
Az SZNT 2004-ben választotta jelképéül a zászlót, majd 2009-ben egyik nagygyűlésén Székelyföld általános zászlajává is tette. Habár az SZNT nem képvisel mindenkit, a szervezet által népszerűsített székely zászló az elmúlt években mégis igen széles körben elterjedt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A fejedelem lobogója
A székely zászló eredetéről magától az alkotótól értesülhetünk, tudniillik Kónya Ádám a krónika.ro hírportál újságírójának elmondta, pontosan hogyan választotta ki a zászló különböző elemeit. (A művészettörténész azóta elhunyt, így a jelenlegi zászlóvitában már nem tudott véleményt nyilvánítani.)
Mika Sándor történész 1893-ban született tanulmányában olvashatunk a Habsburgok által 1601-ben zsákmányolt erdélyi hadizászlókról. A goroszlói csatában a havasalföldi Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) vajda és a Habsburgok által mellé adott hadvezér, Giorgio Basta seregei győzedelmeskedtek Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem hadain, és száztíz különböző hadizászlót vittek magukkal. A román nemzeti hősként tisztelt Vitéz Mihály és Giorgio Basta szövetsége nem tartott sokáig – Basta a goroszlói csata után néhány nappal megölette a vajdát, majd maga vette át a hatalmat Erdély felett. A zsákmányolt zászlók közül valószínűsíthetően Székely Mózes erdélyi fejedelem hadizászlaja volt az a lobogó, amelyet Mika Sándor a következőképp ír le: „kék alapszínen fehér sáv Z. M. betűkkel”. Ezt a leírást használta fel Kónya Ádám, amikor a zászló színeit és elrendezését kiválasztotta.
A monogram helyett a modern változaton csillag és félhold látható, a fehér sáv helyett pedig arany sáv szerepel a lobogón. Nem tudjuk, miért került a csillag és félhold a középső helyett a felső sávba, de az kétségtelen, hogy így ezek az elemek jobban láthatóak. Mindenesetre találtunk más elrendezésű modern székely zászlót is:
Érdekes, hogy Hans von Aachen korabeli német festő művén a monogramos zászló a fejedelem arcmását is viseli. Ezt nyilván nehéz lett volna mai körülményekre adaptálni:
Még egy kérdés merülhet fel bennünk. Miért lett a fehér sávból arany? Simó Márton erdélyi író cikkében azt állítja, ez egyszerű hiba és nem szándékos változtatás. Kónya Ádám „tévedése azon alapult, hogy tervéhez a B. Szabó János–Somogyi Győző Az erdélyi fejedelemség hadserege című, 1996-ban megjelent könyvében lévő illusztrációt használta fel”. Mi előkerestük a kötetet: a zászló ábrázolása valóban félrevezető, mert a fehér sávot sárgával árnyalta az illusztrátor. A következő képen látható, hogy Székely Mózes lobogójának középső fehér sávja és a kettővel fölötte látható zászló valóban arany sávja majdnem egyformák:
Nem az iszlámra utal
De miért szerepel a zászlón csillag és félhold? Arról már írtunk, hogy ez a két szimbólum együtt leggyakrabban az iszlámot jelképezi és az oszmán-török birodalom jelképrendszeréből terjedt el világszerte. A székelység saját jelképeként azonban már jóval korábban is használta az ezüst holdat és az arany napot, a nap mellett vagy helyett pedig a csillag is gyakran megjelent.
Kónya Ádám saját elmondása szerint a régi székely pecsétnyomókat vette alapul a tervezéskor. Ezekből gazdag gyűjteményt közöl Pál-Antal Sándor Székely önkormányzat-történet című műve. Azt viszont nem tudjuk, miért épp nyolcágú „napcsillag” mellett döntött az alkotó, és a több különböző lehetséges nyolcágú csillag közül miért pont ezt a fajtát választotta. Csak tippelni tudunk: több finnugor nép mintakincsében található ugyanilyen csillag, látható például az udmurt és a mordvin zászlón is. (Az általunk nemrégen bemutatott finnugor zászlótervezet központi motívuma szintén ugyanez.) Emellett több weboldalon olvastuk, hogy a jelenlegi nyolc székely székre is utal a nyolc ág, de forrás hiányában nem tudjuk határozottan állítani, hogy a készítő szándéka is ez volt, vagy a magyarázat csak utólag született.
Széles körben elterjedt
Erdély címerében szintén szerepel a nap és a hold:
Ne feledjük, Erdély nem azonos Székelyfölddel, annál nagyobb kiterjedésű. A címeren a székely nap-hold mellett megjelenik a szász székek hét bástyája és a magyar nemzetet jelképező sas is. (Az erdélyi szász népesség az elmúlt évszázadban töredékére csökkent.) Ez a címer a 16. századig vezethető vissza, habár eleinte más elrendezésben szerepeltek rajta ugyanezek az elemek.
Számos erdélyi címeren található nap és hold; ezek elsősorban, de nem kizárólag székely városok címerei. A különböző nemzetiségek jelképei hatottak egymásra, erre rengeteg illusztrációt találhatunk. Például az erdélyi Segesváron született III. Vlad havasalföldi fejedelem, közismertebb nevén Drakula gróf egyik pénzérméjén is holdas-napcsillagos címer látható. Az egymásra hatásra jó példa a jelenlegi román címer is, amelyen egyenesen kétszer szerepel a hold-nap és egyszer a hold-csillag párosítás:
Ez azért van így, mert az öt részre osztott címerpajzs Románia öt történelmi tartományára utal: ezek jobb fentről, az óramutató járásának irányában Moldva, Erdély, Dobrudzsa, a Bánság és Havasalföld. Erdély címere mellett Havasalföld címerében is van hold és nap, Moldva címerében pedig hold és – régebbi történelmi időkben néha szintén napnak ábrázolt – csillag. Ezek a jelképek mind a középkorig visszamenően adatoltak, pontos eredetük homályba vész. A székely nap és hold eredetére nézve elterjedt magyarázat, hogy a 14-15. század fordulóján uralkodott Zsigmond király adományozta ezeket a jelképeket a székelyeknek, de Mihály János erdélyi történész szerint ez nem igazolható, a szimbólumok eredete tisztázatlan.
Más székely zászlók
A történelem során számos más zászlót is használtak a székelyek. A magyar történelmi zászlósor mintájára székely történelmi zászlósor is készült; ezt egy színes ismertetőben böngészhetjük végig. Felfigyelhetünk arra, hogy a zászlók színének legkorábbi említései vörös lobogóról szólnak – hasonló jelenséget a magyar zászlóval kapcsolatban is láthatunk.
A székely történelmi zászlókon találhatóak a holdak, napok és csillagok mellett keresztény vallási szimbólumok is – megjelennek latin- és andráskeresztek, újszövetségi alakok és idézetek. Ezek az elemek a szekularizálódó világban idővel háttérbe szorultak. A magyar zászló színeivel is találkozhatunk.
Létezik egy másik modern zászlóterv is, ami vörös és fekete alapon szerepelteti a napot és holdat. Ez a terv Kónya Ádám szerint az 1960-as évek végén született. Ekkor alakította át a Romániai Kommunista Párt az ország közigazgatási rendszerét, ez volt az indulatokat is kiváltó megyésítés. Ennek során alakult ki a vörös-fekete lobogó is, a székely népviseletre utaló színeivel. Mihály János történész szerint viszont az 1930-as években már használták, de korábbi említéséről ő sem tud és szintén történelmi előkép nélkülinek nevezi. Mint feljebb láthattuk, a vörös mint a hadi erőre utaló szín sok székely történelmi zászlón szerepelt, de a vörös-fekete kombináció valóban újszerű. Ez a lobogó napjainkban kiszorulófélben van, a székely szervezetek javarészt a kék-arany zászló mellé álltak, vagy nem szeretnének külön lobogót.
További olvasnivaló, felhasznált irodalom
A székely jelképekről hitelesen – Kónya Ádám emlékére
B. Szabó J., Somogyi Gy. (1996): Az Erdélyi Fejedelemség hadserege. Budapest, Zrínyi
Pál-Antal, S. (2002): Székely önkormányzat-történet. Marosvásárhely, Mentor