nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kik az izmaeliták?
A mecset, a minaret és a müezzin

Az iszlám híveit véletlenül se tituláljuk „mohamedán”-nak, mert ez sértő. Nevezzük őket „muszlim”-nak. A „böszörmény” kifejezés elavult, a „muzulmán” pedig nem a legszerencsésebb. Az iszlám világában kalandozva minareteket, dzsámikat és mecseteket is meglátogatunk.

Wenszky Nóra | 2015. május 28.
|  

Hazánkban egyre több muszlim diák tanul, és az iszlám követői közül sokan dolgoznak is itt. Ők mind gyakorolni szeretnék vallásukat. S bár a török korban számtalan mecset és dzsámi volt Magyarországon, ezeket jórészt visszaalakították keresztény templomokká, vagy lerombolták. A megmaradt dzsámik és minaretek ma turistalátványosságként szolgálnak. Így az iszlám hívei kisebb imahelyeket alakítottak ki maguknak például a Józsefvárosban. Újbudán pedig egy irodaházból kialakított mecsetbe is járhatnak a muszlimok. Sőt, napjainkban egy egészen új mecset építése is napirenden van, bár a végleges helyszínt még nem sikerült megtalálni.

Vajon mi a különbség a dzsámi és a mecset között? Aki muszlim az muzulmán-e, vagy esetleg mohamedán? Kik azok a böszörmények és az iszlamisták? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A vallás

Az iszlám a világvallások egyike. Alaptétele az Allah egyedüliségében és mindenhatóságában való hit. Az iszlám hívei hisznek a prófétákban és a szentekben, az angyalokban és a dzsinnekben. A legutolsó próféta hitük szerint Mohamed volt, akin keresztül Allah kinyilatkoztatta az iszlám szent könyvét, azaz a Koránt. Emellett a muszlimok hisznek a végső napban, azaz az ítélet napjában. Hitük szerint Isten végtelen tudással rendelkezik, és minden a világon az ő tudtával és beleegyezésével történik. Tehát minden előre el van rendelve: Allah az úgynevezett jól őrzött táblára mindent feljegyzett, ami a feltámadás napjáig történni fog. Az ember szabad akarata abban áll, hogy választhat a jó és a rossz között.

Hajnal Mekkában
Hajnal Mekkában
(Forrás: Wikimedia Commons / Basil D Soufi / CC By-SA 3.0)

A hívek

Az iszlám követői magukat muszlimoknak nevezik, és a magyarban is ez jelenleg a legelfogadottabb elnevezésük. Az iszlám és a muszlim arab eredetű nemzetközi szavak, bennük az SZ-L-M arab gyök fedezhető fel. A szócsaládban a ’béke, teljesség, biztonság, Isten akaratának való alávetés’ fogalomkörébe tartozó szavakat találunk. Az iszlám az arabban főnév, a magyarban azonban melléknévként is használható: az iszlám vallás.

Az iszlamista képzett alak nem az iszlám híveire vonatkozik, hanem az iszlamizmus vagy más néven iszlám fundamentalizmus politikai irányzat követőire. A szót főként a sajtóban használják, melléknévként és főnévként egyaránt. Elsősorban háborúkkal és terrorcselekményekkel kapcsolatos hírekben találkozhatunk vele.

Az iszlám híveit muzulmánoknak is szokás nevezni. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a magyar muzulmán szó forrása szintén az arab muszlim szó. Ez átkerült a perzsába, majd onnan a muslimān többes számú alakban a törökbe és más nyelvekbe is. A muszlimok ezt a megnevezést nem tartják helyesnek, mert egy többes számú alakból keletkezett. A magyarba a muzulmán szó valószínűleg több forrásból érkezett. Átadó nyelvként szóba jöhet az oszmán-török, a szerb, a horvát, a középkori latin és a német is.

Muszlim nő egy rotterdami futóversenyen
Muszlim nő egy rotterdami futóversenyen
(Forrás: Wikimedia Commons / Peter van der Sluijs / GNU-FDL 1.2)

A böszörmény szót ma leginkább földrajzi nevekből ismerjük: Hajdúböszörmény, Berekböszörmény.

A középkori Magyarországon különböző muszlim népcsoportokra (volgai bolgárok, kálizok) használt böszörmény szó mára elavult. Ez ugyancsak a fenti muslimān szó alakváltozata. Az m ~ b váltakozás a török nyelvekben ismert jelenség, a magyarba már a b-vel kezdődő alak került, feltehetőleg *büsürman / besermen formában. Az átadó nyelvet nem sikerült azonosítani, ugyanis csakúgy, mint a muzulmán esetében, számos szóba jöhető nyelvben megvannak a b-s alakok is.

Korábban az iszlám követőire az izmaelita szót is használták. A TESz. szerint a szó első írásos előfordulása 1799-ben volt. A szó a latinból került a magyarba. Benne az Izmael bibliai nevet fedezhetjük fel. Izmael (vagy Ismáel) Ábrahám és Hágár fia volt, Izsák féltestvére. Az arabokat Izmael leszármazottjának tekintik. Az izmaelita kifejezést azonban nem az arabokra, hanem elsősorban a középkori Magyarországon élő muszlim népcsoportokra használták. Sőt, a 19. század végén ’kereskedő, zsidó’ értelemben is használták – feltehetőleg az izraelita ’zsidó’ szóval való alaki hasonlóság miatt is. Az izmaelita szó mára a köznyelvből kikopott, elsősorban történeti munkákban találkozhatunk vele.

Hajdúböszörmény, Hajdúkerületi Székház
Hajdúböszörmény, Hajdúkerületi Székház
(Forrás: Wikimedia Commons / tamashorvath.com / CC BY-SA 3.0)

A tájnyelvben az Új magyar tájszótár (ÚMTSz.) szerint létezik a mohamedán ~ mahumed ~ mahomet ~ mahomedán ’nagy, erős, tagbaszakadt (ember)’ jelentésű szó is. A TESz. szerint ez a jelentés annak a hiedelemnek alapján alakulhatott ki, hogy a törököket (akik mohamedánok voltak) nagy, erős embereknek képzelték.

Gyakran találkozunk azonban a mohamedán szóval, amit szintén az iszlám híveire használnak. Ez a nemzetközi vándorszó Mohamed próféta nevéből keletkezett. A magyarban korábban számos alakváltozata volt ismert, például mahomedán, muhamédánus, mahometánus. A muszlimok azonban ezt a szót sértőnek, hamisnak és félrevezetőnek érzik, hiszen az iszlám tételei szerint imádni csak Allahot lehet. A vallás központi alakja tehát nem Mohamed próféta. Így a muszlimok szerint a mohamedán elnevezés az iszlám szellemiségével ellentétes dolgot sugall.

Az istentisztelet

Az istentisztelet az iszlámban nem feltétlenül jelent közösségi eseményt, mint például a keresztények esetében, hanem minden olyan pozitív cselekedetet, amit valaki Isten nevében tesz. A muszlimok naponta ötször imádkoznak, napkeltekor, délben, délután, napnyugtakor és este, Mekka irányába fordulva. Az ima elvégezhető magányosan bármilyen tiszta helyen vagy közösségben az imahelyeken, azaz a mecsetekben.

A mecset az iszlám temploma. A szó a magyarba az oszmánból (mescit [meszdzsit] ’kisebb muszlim templom’) került. Végső forrása az arab مسجد [maszdzsid], melynek jelentése ’mecset’ vagy ’ima közben földre borulás’. A muszlimok számára a péntek déli ima kiemelt fontosságú, ezt minden muszlim igyekszik a mecsetben elvégezni.

A felújított dzsámi Esztergomban
A felújított dzsámi Esztergomban
(Forrás: Wkimedia Commons / handras404 / CC BY 2.5)

Hazánkban a török korból maradt fenn Pécsett Jakováli Hasszán, Gázi Kászim pasa, valamint Ferhád pasa dzsámija, Siklóson Makocs bég dzsámija, valamint Esztergomban az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi.

A nagyobb mecseteket, ahol hagyományosan elvégezhető a pénteki ima, dzsámiknak nevezték. A szó az arab ’összegyűjtő’ jelentésű szóból származik, és a مسجد الجمعة [dzsama maszdzsid] ’gyűjtőmecset’ kifejezésből rövidült le. Dzsámit csak a szultán engedélyével lehetett emelni olyan helyeken, ahol a hívő férfiak száma elérte a negyvenet. Úgy tűnik, manapság a magyarban a bővebb értelmű mecset szót használják minden muszlim imahelyre.

A minaret szó a magyarba a németen keresztül került a TESz. szerint. Végső forrása az arab منارة‎ [manara] ’világítótorony, minaret’ . A müezzin ’imára hívó személy’ szó az arabból a perzsán és a törökön keresztül érkezett nyelvünkbe.

A mecsetek általában négyzetes alaprajzúak. Mekka irányát a falba épített kis fülke, a mihrab mutatja. A mecsetekhez gyakran karcsú tornyokat, azaz minareteket is emeltek. A minaretbe megy fel a szűk csigalépcsőn a müezzin, aki a torony körerkélyéről hangos kiáltással hívja imára a híveket. A nagyobb mecsetekhez nem csak egy, hanem több minaret is tartozik. Hazánkban ma három minaret látható: egy Egerben a vár tövében, egy Érden, a Duna közelében és egy Pécsen Jakováli Hasszán dzsámija mellett. A növekvő muszlim népesség igényei miatt azonban könnyen lehet, hogy idővel újabb minaretek is épülnek az országban.

Minaret Érden – a dzsámi elpusztult
Minaret Érden – a dzsámi elpusztult
(Forrás: Wikimedia Commons / rebifoto / CC BY-SA 2.5)

Tudjon meg többet az iszlámról!

Azoknak, akik az alapfogalmakon túl is érdeklődnek az iszlám vallás kérdései iránt, egy budapesti előadást és kerekasztal-beszélgetést ajánlunk figyelmébe. Ízelítő a témákból:

Hogyan éli meg egy európai muszlim az iszlám világ és Európa vagy a Nyugat szembenállását? Egyáltalán mit jelent az, ha valaki európai és muszlim? Mikor lesz európai valaki annak ellenére, hogy muszlim, és mikor lesz igazi muszlim egy iszlámra áttért európai?

Valahol Európában: mecset Litvániában
Valahol Európában: mecset Litvániában
(Forrás: Wikimedia Commons / Algirdas / GNU-FDL 1.2)

18.00–19.00 „Európai muszlim” – paradoxon vagy történelmi valóság? dr. Kármán Marianna előadása (Ibn Khaldún Alapítvány)

19.00–20.00 Muszlimok Európában: konfliktusok, források, megoldások – kerekasztal-beszélgetés

Résztvevők: Csiszár Esztella (BCE), Káldos János (PPKE-BTK),

Kocsis Gabriella (Ibn Khaldún Alapítvány), Vékony Dániel (BCE)

A program az Összefogás a gyűlöletcselekmények ellen című projekt keretében az Ebony Afrikai Egyesület és az Ibn Khaldún Alapítvány közös szervezésében valósul meg. Ez lesz a Vallásközi párbeszéd sorozat első rendezvénye.

Iszlám és Európa

2015. június 4. csütörtök 18.00

Savannah Afrikai-Karibi Étterem különterme

Budapest, 1074 Dohány utca 40. (bejárat a Nyár utca felől)

A belépés ingyenes.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X