-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Ramadán hónap tiszteletére a minap Izraelben közzétett Korán-példányok között elképesztő remekműveket találni. Az egyik közülük a magyar történelemhez is kötődik némiképpen.
„Ez csodálatos! Igazán az egyik leggyönyörűbb Korán-példány, ami a birtokunkban van!” – ezt Dr. Raquel Ukeles, az Izraeli Nemzeti Könyvtár Iszlám és Közel-keleti Gyűjteményének kurátora nyilatkozta a Hárec napilapnak gyűjteményük egyik darabjáról. „A Korán mindegyik példányára jellemző, hogy az első oldalakat gazdagon illusztrálják, míg a többi oldal általában fekete és fehér színben készül el. Ez a Korán azonban különleges abból a szempontból, hogy valamennyi oldala művészi teljesítmény, egy igazi királyi kézirat”.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A cikkünk elején említett példány története is legalább annyira izgalmas, mint maga a könyv – aki kedveli Umberto Eco és Amin Maalouf csodálatos történeteit, bizonnyal értékelni fogja a könyvritkaság rekonstruált történelmét.
A könyvet perzsa nyelven írták. A kutatók könnyen azonosítottak benne egy pecsétet, amelyből kiderül, hogy a kötet valamikor I. Szelim ottomán szultán könyvtárának ékessége volt. Szelim apja I. Szulejmán szultán volt – és bizony, ő az a szultán, aki megsemmisítő vereséget mért a magyar hadseregre 1526. augusztus 29-én Mohácsnál és aki kardcsapás nélkül vette be Buda várát. Itthon kevesebbet beszélünk róla, hogy ő hódította meg Perzsiát, foglalta el Kurdisztánt, Mezopotámiát, Szíriát és Egyiptomot, kerítette kézre Tebrizt és Bagdadot, de ő építtette újjá például Jeruzsálem falait is.
A könyv történetét nyomozva kiderült, hogy ezt a csodálatos remekművet Tebriz ostrománál zsákmányolhatta Szulejmán fia, a későbbi szultán, Szelim – Tebriz eleste már a Perzsa Birodalom végét jelezte. Innen a könyvet Isztanbulba szállították, ahol ellátták a királyi pecséttel.
A szövegben gyanúsan sok aranycsíkot vesz észre a figyelmes olvasó. „Úgy véljük, a szunnita muszlim ottománok aranycsíkkal húzták ki a síita muszlimok által papírra vetett könyvből az Ali prófétára vonatkozó sorokat” – magyarázza Ukeles. Ali próféta, Mohamed próféta unokatestvére ugyanis a síiták szerint a Próféta egyetlen örököse és a síiták első imámja volt.
(Forrás: Izraeli Nemzeti Könyvtár)
Az 1920-as években az ottomán állam szétesése azt eredményezte, hogy a szultáni család is egyre gyakrabban volt pénzszűkében. Ennek köszönhetően adták el a könyvet – egyebek mellett más kincsekkel, szultáni relikviákkal együtt – egy gyűjtőnek, aki a könyvtárnak adományozta azt.
A július 10-én elkezdődött Ramadán hónap tiszteletére a Korán harminc ritka, történelmi példányát tette közzé az Izraeli Nemzeti Könyvtár. A digitalizált ritkaságok a legkülönbözőbb területekről és időszakokból származnak a kilencedik századtól a 19. századig.
A közzétett Korán-példányok a Ramadán hónap egyik központi rituáléjára koncentrálnak: mégpedig a szent könyv részeinek napi felolvasására. A hívőknek úgy kel beosztaniuk idejüket, hogy a Ramadán hónap végére az egész Koránt felolvassák. A könyvtár a hónap során minden nap a könyvek különböző részeit emeli ki.
A lenyűgöző gyűjtemény az Izraeli Nemzeti Könyvtár honlapján tekinthető meg.