„Ez csodálatos! Igazán az egyik leggyönyörűbb Korán-példány, ami a birtokunkban van!” – ezt Dr. Raquel Ukeles, az Izraeli Nemzeti Könyvtár Iszlám és Közel-keleti Gyűjteményének kurátora nyilatkozta a Hárec napilapnak gyűjteményük egyik darabjáról. „A Korán mindegyik példányára jellemző, hogy az első oldalakat gazdagon illusztrálják, míg a többi oldal általában fekete és fehér színben készül el. Ez a Korán azonban különleges abból a szempontból, hogy valamennyi oldala művészi teljesítmény, egy igazi királyi kézirat”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A cikkünk elején említett példány története is legalább annyira izgalmas, mint maga a könyv – aki kedveli Umberto Eco és Amin Maalouf csodálatos történeteit, bizonnyal értékelni fogja a könyvritkaság rekonstruált történelmét.

A könyvet perzsa nyelven írták. A kutatók könnyen azonosítottak benne egy pecsétet, amelyből kiderül, hogy a kötet valamikor I. Szelim ottomán szultán könyvtárának ékessége volt. Szelim apja I. Szulejmán szultán volt – és bizony, ő az a szultán, aki megsemmisítő vereséget mért a magyar hadseregre 1526. augusztus 29-én Mohácsnál és aki kardcsapás nélkül vette be Buda várát. Itthon kevesebbet beszélünk róla, hogy ő hódította meg Perzsiát, foglalta el Kurdisztánt, Mezopotámiát, Szíriát és Egyiptomot, kerítette kézre Tebrizt és Bagdadot, de ő építtette újjá például Jeruzsálem falait is.

A könyv történetét nyomozva kiderült, hogy ezt a csodálatos remekművet Tebriz ostrománál zsákmányolhatta Szulejmán fia, a későbbi szultán, Szelim – Tebriz eleste már a Perzsa Birodalom végét jelezte. Innen a könyvet Isztanbulba szállították, ahol ellátták a királyi pecséttel.

A szövegben gyanúsan sok aranycsíkot vesz észre a figyelmes olvasó. „Úgy véljük, a szunnita muszlim ottománok aranycsíkkal húzták ki a síita muszlimok által papírra vetett könyvből az Ali prófétára vonatkozó sorokat” – magyarázza Ukeles. Ali próféta, Mohamed próféta unokatestvére ugyanis a síiták szerint a Próféta egyetlen örököse és a síiták első imámja volt.

A szunnita hódítók cenzúrázták a síita remekművet: az Ali prófétát említő részeket aranycsíkkal húzták ki – csak a nem kompromittáló részeket meghagyva (a sajátosan díszített aranycsíkozást a képre kattintva nagyítva is megtekintheti)
(Forrás: Izraeli Nemzeti Könyvtár)

Az 1920-as években az ottomán állam szétesése azt eredményezte, hogy a szultáni család is egyre gyakrabban volt pénzszűkében. Ennek köszönhetően adták el a könyvet – egyebek mellett más kincsekkel, szultáni relikviákkal együtt – egy gyűjtőnek, aki a könyvtárnak adományozta azt.

A július 10-én elkezdődött Ramadán hónap tiszteletére a Korán harminc ritka, történelmi példányát tette közzé az Izraeli Nemzeti Könyvtár. A digitalizált ritkaságok a legkülönbözőbb területekről és időszakokból származnak a kilencedik századtól a 19. századig.

A közzétett Korán-példányok a Ramadán hónap egyik központi rituáléjára koncentrálnak: mégpedig a szent könyv részeinek napi felolvasására. A hívőknek úgy kel beosztaniuk idejüket, hogy a Ramadán hónap végére az egész Koránt felolvassák. A könyvtár a hónap során minden nap a könyvek különböző részeit emeli ki.

A lenyűgöző gyűjtemény az Izraeli Nemzeti Könyvtár honlapján tekinthető meg.