nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Arénázás az aréna körül

A nyelvőr szerepében is igen aktív Recep Tayyip Erdoğan török államfő legutóbbi döntése értelmében számos török futballklub kénytelen megváltoztatni saját stadionjának elnevezését. Erdoğan elnök ezen intézkedése azonban eltörpül II. Abdul Hamid szultán döntése mellett, aki – szintén nyelvi okokra hivatkozva – magát a futballt is megtiltotta az Oszmán Birodalom alattvalói számára. Egy magyar újságíró pedig azt írta: „A mi felfogásunk szerint mosolyogni való naivság a tiltó rendelkezésnek ez az indoklása, de hát ez már így volt Keleten”.

Horváth Krisztián | 2017. június 26.
|  

A közelmúltban számos híradás szólt arról a magyar nyelvű sajtóban, hogy Erdoğan török elnök hol az oszmán-török nyelv iskolai oktatásáról, hol úgy általában magáról a török nyelvről értekezik, de legutóbbi megnyilvánulásában éppen arról értesülhetett a hírolvasó közönség, hogy az elnök utasította az illetékes török minisztert: „töröljék az aréna szót a stadionok nevéből”. Ugyanebben a híradásban arról is olvashattunk, hogy az elnök ellenzi „az idegen szavak használatát cégtáblákon, illetve a sportlétesítményeken” is.

Egyfajta aréna
Egyfajta aréna
(Forrás: Luca Galuzzi - http://www.galuzzi.it / Wikimedia Commons / CC BY-SA 2.5)

Homok és aréna

Erdoğan török elnök legutóbbi, a török nyelv védelme érdekében hozott intézkedése szerint tehát törölni kell az aréna kifejezést a stadionok nevéből. Ez az intézkedés több neves isztambuli futballklubot is érint: a Galatasaray Türk Telekom Arena, a Beşiktaş Vodafone Arena, de a korábbi Euroliga-győztes Fenerbahçe kosárlabda-csapatának Ülker Sports Arena elnevezésű stadionjának nevét is meg kell változtatni.

A török elnök egy isztambuli vallási iskola diplomaosztóján mondott beszédében az alábbi érveléssel támasztotta alá mondandóját:

„Ellenzem az aréna kifejezést. Tudják, mit csináltak a múltban az arénákban? Embereket marcangoltak ott vadállatok”.

Hogy a török elnök ellenszenvét a jövőben esetleg milyen más, az emberi élettel összeegyeztethetetlennek vélt szavak és kifejezések váltják még ki, előre nem sejthetjük. Az aréna szó védelmében azonban érdemes megjegyezni, hogy a szó egyrészt még a gladiátor- és állatversenyek idején sem kizárólag az Erdoğan által említett jelentéssel bírt, másrészt nem minden történelmi korszakban kötődött és kötődik kizárólag az Erdoğan által vizionált véres eseményekhez.

Az aréna szó ugyanis a latin (h)arēna ’föveny, homok; homokkal felszórt küzdőtér az amfiteátrumban’ szóból származik.

„A latin arena (homok) fogalom azzal a homokkal áll kapcsolatban, amivel a versenyek helyszínéül szolgáló küzdőteret felszórták.” – olvasható Wolfgang Behringer: A sport kultúrtörténete. Az ókori olimpiáktól napjainkig című művében; a dolog érdekességét pedig tovább árnyalja, hogy minden idők talán leghíresebb amfiteátruma (és annak arénája), a római Colosseum (az Amphiteatrum Flavium) ma a világ egyik legnépszerűbb turistalátványossága.

Öröm az ürömben, hogy Erdoğan elnök ellenszenve csupán az aréna szóra és nem a futball egészére terjed ki: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a közelmúltban a korábban csak közönségesen Kasımpaşa Stadium néven ismert stadiont az isztambuli Kasımpaşa negyedében született elnökről nevezték el – aki korábban maga is játszott a helyi csapatban.

A Recep Tayyip Erdoğan Stadion nem aréna
A Recep Tayyip Erdoğan Stadion nem aréna
(Forrás: Ex13 / Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0)

Kapu és porta

A magyar nyelvű sajtóban olyan híreket is olvashatott az ember a közelmúltban, melyek szerint Erdoğan elnök különös érdeklődést tanúsít II. Abdul Hamid uralkodása és személye iránt. II. Abdul Hamid szultán uralkodása (1876–1909) idején, 1876-ban kapott az Oszmán Birodalom először alkotmányt és parlamentet – igaz, a szultán utóbbit már 1878-ban feloszlatta, az alkotmányos berendezkedés pedig csupán papíron létezett akkor, amikor a szultán abszolút uralkodóként kormányozta birodalmát; ezt követően II. Abdul Hamid az ifjútörökök nyomására csupán 1908-ban helyezte ismét hatályba az alkotmányt. A szultán uralkodásának idején zajlott le a berlini kongresszus is 1878-ban, mely számos terület végleges elszakadását eredményezte a birodalomtól, de II. Abdul Hamid uralkodásának idején következett be Bosznia-Hercegovina Osztrák–Magyar Monarchia általi okkupációja, majd annexiója is. A szultán uralkodása idején igen keményen lépett fel az örmény nacionalizmussal szemben is.

Az egyes szavak és kifejezések jelentését árgus szemekkel vigyázó szigorú nyelvőrként azonban II. Abdul Hamid szultán sokkal messzebb ment kései utódánál, Erdoğan elnöknél: nem csupán a focival kapcsolatos egyes szavak jelentésében látott kivetnivalót, de magát a futballt is betiltotta.

A Galatasaray 1908–1909-ben
A Galatasaray 1908–1909-ben
(Forrás: Galatasaray Book / Wikimedia Commons / Public Domain)

A Sporthírlap 1924. január 12-i számában „Az FTC-nek a török bajnok felett aratott győzelméről” című cikkében a konstantinápolyi tudósító – Klement Sándor – arról számol be, hogy miután a Galatasaray múzeumában megtekintette az FTC és a Galatasaray 1912-es mérkőzéséről készült fotókat, hosszasan elbeszélget a helyiekkel a török sport és labdarúgás történetéről. Így ír:

„Isar Ipekdje bey német nyelven hosszasabban magyarázza a török sport fejlődését, a török futballsport kőkorszakát s a klub keletkezését. Tőle tudjuk meg, hogy a törökök előtt a futballjáték előtti sorompó csak néhány évvel ezelőtt nyílott meg, mert a hosszú ideig uralkodó öreg Abdul Hamid szultán idejében a törököknek futballozniok szigorúan tiltva volt, s így csak titokban hódolhattak ezen sportágnak.

Inkább a labdadobójátékot, továbbá a birkózást és vívást kultiválták. Az öreg szultán előtt ugyanis a futballjátékot, mint ’kapu’-ra való ’lövést’ ismertették, amelytől az öreg Abdul Hamid joggal félt, mert állandó rettegésben élt már utolsó éveiben, hogy a szultánvár kaput oly mértékben fogják az ifjútörökök ostromolni, hogy kapitulálni lesz kénytelen. Azonfelül az egyesülési szabadsággal, klubok alakításával szemben is meglehetős animozitással viselkedett az öreg úr, mert félt mindennemű szervezkedéstől.

Ebben az időben egyedül a Galata Serailnak volt futballcsapata, amely különböző angol és francia, majd a háború alatt német tengerészek futballcsapatai ellen rendre 8:0, sőt 15-20:0 arányban veszítette el mérkőzéseit.”

A szultán focival szembeni „animozitásáról” néhány hónappal később egy más megvilágításban is olvashatunk a Sporthírlap 1924. szeptember 18-i számában, dr. Fazekas Dezső tollából:

„Törökországnak a testnevelés terén való eddigi elmaradottságára jellemző adatként közlöm azt, hogy a futball Törökorszában Kemál forradalmáig úgyszólvan tiltott valami volt.

Abdul Hamid szultán ugyanis megtiltotta a futballozást egész Törökországban azért, mert: ’a kapuba lövik a labdát’. Tudni kell ugyanis, hogy a magyar kapu szó a török nyelvből származik és törökül a kaput ugyancsak kapunak mondják. Kapu vagy porta pedig egyúttal a török császár udvarának a rövid megjelölése is és így Abdul Hamid szultán szerint felségsértést követ el az, aki, ha csak képletesen is, a Kapura lő, még ha ezt a lövést nem is bombával, vagy ágyúgolyóval, hanem futball labdával eszközli. A mi felfogásunk szerint mosolyogni való naivság a tiltó rendelkezésnek ez az indoklása, de hát ez már így volt Keleten.

Most azonban már nem zárják be az embereket Törökországban, ha a szultán nevével és a félholddal díszitett cigarettára véletlenül fordítva gyújt rá, úgy hogy ezáltal eléget a szultán nevét és a félholdat, mert ilyesmiért is börtönbe kerültek a közelmúltban!

Az egyetemes testi kultúra barátjai tehát nyugodtan tekinthetnek az Aranyszarv felé, mert becsületes és rendszeres munka indult ott meg a sportban, amelynek elmaradhatatlan következménye kell, hogy legyen a török sport fejlődése és a nyugati, északi sőt esetleg a tengerentúli sporttal való egyenjogúsítása.”

A Fényes Porta, ahol tilos a kapura lőni
A Fényes Porta, ahol tilos a kapura lőni
(Forrás: Public Domain / Wikimedia Commons)

Az ótörök eredetű kapu szó egyik jelentésében a magyarban is a ’török császári udvar’ megjelölésére használatos, ahogy a latin eredetű porta szavunk egyik jelentésében szintén a szultáni udvarra, azaz a Fényes Portára – a szultáni kormányzatra – utal; az elnevezés az oszmán-török Bāb-ı Ālī ’Magas Kapu’, az oszmán kormányzati negyed egyik valóban létező kapujának nevére utalóan született. II. Abdul Hamid tehát a kapura lövést – a Sporthírlap fenti tudósításaival összhangban – a Fényes Portával szembeni potenciális és szemantikai támadásként érzékelhette, ezért tiltotta a focit alattvalói számára.

„A mi felfogásunk szerint mosolyogni való naivság a tiltó rendelkezésnek ez az indoklása, de hát ez már így volt Keleten” – írta dr. Fazekas Dezső a foci II. Abdul Hamid általi, szemantikai alapú magyarázatra helyezett tiltásáról.

Vajon ma dr. Fazekas Dezső leírná-e ugyenezt a mondatot Erdoğan elnök fentebb idézett, az aréna szóra vonatkozó érvelésével kapcsolatban?

Források:

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III.

Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete (Főszerk.: Zaicz Gábor). Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006

Latin-magyar szótár (Főszerk.: Györkösy Alajos). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989

Sporthírlap

Wolfgang Behringer: A sport kultúrtörténete. Az ókori olimpiáktól napjainkig. Corvina, Budapest, 2014

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
20 Buxoro 2017. július 4. 20:27

@Sultanus Constantinus: Szia! Én úgy hiszem, válaszoltam már, de vagy nem küldte el a kommentet, vagy eltűnt. Elnézésedet kérem érte. Mindenesetre privá(tabb) társalgásra javaslom a nickem huwikis vitalapját, amit direkt erre a célra hoztam létre. Kérdésedre is van ott válasz.

19 Sultanus Constantinus 2017. június 29. 15:46

@Buxoro: "múhá-je meskiT [éjfekete hajad] a múhá-je meski-JE TO helyett."

Az nem lehet, hogy itt egyszerűen összevonásról van szó? Mert úgy tudom, a beszélt perzsában sok mindent összevonnak, pl. az igét is az előtte álló szóval, így néhány hang ki is eshet, pl. a kojâ hasti 'hol vagy' helyett "kojâi".

(Egyébként konzultálhatnék veled perzsával kapcsolatban privátban? Mert érdekelne néhány dolog, és eddig egyetlen "ismerősöm" volt, aki tud perzsául, de ő nem szokott válaszolni.)

18 Buxoro 2017. június 29. 15:23

@Sultanus Constantinus: Én nem hallgatok perzsa popdalokat (másmilyet is ritkán), de bőven beleesnek a "költészet meg ilyen marhaságok" kategóriámba. Tudod, a rím és ritmus sokszor nagyobb úr, mint a kifejezésmód normalitása - ezért lehet gyakori az ezáfés névmásos megoldás (elvégre belátható, hogy legalább egy ezáfényi szótaggal rövidebb a toldalékos megoldás, de van, hogy kettővel is, ha az önálló névmás hosszú). Egyébiránt szándéktalanul, de nem mondasz igazat, hogy "csak így hallottad", mert még a Temptationben is több példa van rá, hogy Aras-dzsun mindkét változatot használja.

Az általad idézett utáni sorban a másik változattal él, a szintén ezáféval képződő (amúgy prepozíciós) szerkezetet már nem pis-E MANként [ti. előttem, elém], hanem pisAMként csicsergi bülbül- (bocsi, perzsásan bolbol) hangján. Azutáni sor: múhá-je meskiT [éjfekete hajad] a múhá-je meski-JE TO helyett. Azutáni sor: csesmá-je zíbát [a te szép szemeid] a csesmhá-je zíbá-JE TO helyett. Azután viszont a pisam helyett pis-e mant mond... Stilisztika, ritmus, ilyesmi. Nyilván ez magyarázza az alábbi jelenséget is: az "Eszm-e to haszt szetáre" (a neved Csillag) sorban - ahol a haszt létige - az ige teljesen kifacsart helyen van, a mondat végén kellene lennie, ha normális közlésről lenne szó. De ez nem az, hanem dal.

Szerintem nincs sok okod rá, hogy feltételezd, hogy én az ó- vagy középperzsára, netán a darira vagy ta/á/ódzsikra gondoltam csak azért, mert ellentmondtam az általad olvasott lecke és a popdalok tanulságainak...(Mögöttem mondjuk némileg több perzsa lecke áll, félévekben mérhető, de ettől még nyilván tudok hülyeséget mondani.) Egyáltalán, szerintem nincs okod, hogy bárkiről feltételezd, mert az embereknek általában fogalmuk sincs a perzsáról, pláne az idő- és térbeli variánsairól. Ebből fakadóan már csak Occam borotvája is azt diktálja, hogy ha valaki perzsát mond, és a a közlendője vonatkozhat a fárszira, akkor arra is gondol.

17 Sultanus Constantinus 2017. június 29. 12:08

@Buxoro: Pl. Arash Temptation c. számában:

"Setâre ye man to budi"

'Az én csillagom/sztárom te voltál'

16 Sultanus Constantinus 2017. június 29. 12:03

@Buxoro: Hát én nem tudom, de abban a perzsa leckében, amit én tanultam, az volt, hogy ezt így mondják, és eddig popdalokban is csak így hallottam. (Persze lehet, hogy nem ugyanazt értjük perzsa alatt, mert ugye az sem egyetlen nyelv, sem diakronikusan, sem szinkronikusan -- én a fárszi változatról beszéltem.)

Szerintem az csak nyelvtani elemzés kérdése, hogy a jelzős szerkezetet tekinthetjük-e birtokos szerkezetnek. Pl. az "ab-e garm" ('meleg víz') simán lehetne úgy is elemezhető, mintha azt mondanánk, hogy 'a víz melege' vagy 'melegnek a víze'. Még azt is el tudom képzelni, hogy a szerkezet eredete birtokos szerkezetekben rejlik.

15 Buxoro 2017. június 29. 10:28

@Sultanus Constantinus: Na, ez azért ilyen formán nem az igazi.

Ilyen "setâre ye man"-t, azaz ezáfés-személyes névmásos szerkezetet alapjáraton nem nagyon használnak, legfeljebb, ha hangsúlyozni akarják, hogy ki a birtokos (meg költészet meg ilyen marhaságok). Az alapvető megoldás nem ez még az irodalmi perzsában sem, pláne nem a mindennapi nyelvhasználatban. Létezik, de nehézkesnek mondanám.

Saját terminus szerint vannak "kötött személyes névmások" - hazaiul ez talán birtokos személyrag lenne. Szóval a "csillagom" inkább "setâream" elegánsan, "setâram" köznyelvi pongyolasággal.

A perzsa ezáfét azért nem fognám fel "tágabban használt birtokos szerkezetként", mivel két, teljesen különböző nyelvtani viszonyt fejez ki: birtokviszonyt (birtok-ezáfe-birtokos), ill - mint a Báb-i Álinál - jelzős szerkezetet (jelzett szó - ezáfe - jelzett).

14 Galván Tivadar 2017. június 29. 09:08

Szánalmas utánrúgás ez (amiért akár kiállítás is járhat), mert EMMI már két éve betiltotta a "stadion" szó használatát (helyette "fedett sportlétesítmény"-t kell mondani).

13 deakt 2017. június 29. 09:06

@jan: így igaz, mint ahogy az a korban köztudott is volt

valtozomult.blogspot.hu/2017/06/ormenyek-es-torokok.html

12 Sultanus Constantinus 2017. június 29. 08:36

@Buxoro: Köszi! Tehát akkor tkp. "Ágyúgolyóudvar" a palota neve. :)

Erről az ezáfe szerkezetről olvastam, amikor perzsát tanultam néhány napig, és megállapítottam, hogy ez majdnem olyan, mint az újlatin nyelvekben a "de" birtokosjelző, csak szélesebb körben használják. A perzsában ezért nagyon egyszerű például a birtokos névmások képzése is, mert egyszerűen az alanyi személes névmás elé (vagy a birtok után, nézőpont kérdése) teszik az "e" -- magánhangzó után "ye" -- szócskát, pl. setâre ye man 'az én csillagom' (mintha spanyolul azt mondanánk, hogy "la estrella de mí").

11 Buxoro 2017. június 28. 22:17

@Sultanus Constantinus: Igen, ez. A Top labda, ágyúgolyó jelentésű szó.

Itt megragadom az alkalmat, hogy érdekességképpen a közel-keleti iszlám három kultúrnyelve, az arab, perzsa és török közti kölcsönhatást illusztráljam, méghozzá a cikkben is említett Magas Portából kiindulva.

A Báb-i Álí - csak így magyarosan, ha megbocsátanak a jó urak/hölgyek/egyebek - úgy török, hogy valójában két arab szó egy, a modern törökben nem használt, perzsa nyelvtani szerkezetben. Báb = kapu, ajtó; álí = magas. A köztes -i a jelzett szót és jelzőt összekapcsoló ún. ezáfe-szerkezet folytán van ott. Ez tehát a török szultán palotájának része.

Ezzel szemben az oszmán-kortárs, oszmán-rivális perzsiai szafavidák, akik személy szerint, illetve elitjük és katonaságuk pedigréjét tekintve maguk amúgy azeri törökök voltak, de perzsa volt a birodalmi adminisztráció és kultúra nyelve, Iszfahánban építtettek maguknak egy szintén Magas Porta nevű palotát, ami szintén máig áll. A neve Álí Qápú.

Az Álí az arab magas, a Qápú meg a török kapu (modern török kapı). Egy mind a perzsától, mind az arabtól idegen, török jelzős szerkezetben, ahol a jelző megelőzi a jelzett szót...

10 aphelion 2017. június 28. 10:49

@Janika: A stadion az ógörög hosszmértékből származik, a görögön belül az eredete ismeretlen: en.wiktionary.org/wiki/%CF%83%CF%84%CE%A...%CE%BD#Ancient_Greek

9 Janika 2017. június 28. 08:46

@Irgun Baklav: Valóban. Nekem eddig ez a két elnevezés ugyanazt jelentette :-)

8 Sultanus Constantinus 2017. június 27. 15:28

@hhgygy: Biztos, hogy latin eredetű, aztán hogy magában a latinban honnan jön, azt nem tudni. Feltehetően korábban *hasena < *fasena, szóba jöhet az etruszk kölcsönzés is.

7 Irgun Baklav 2017. június 27. 10:49

@Janika: "Vagyis ha az arénában embereket marcangoltak az ókorban, akkor a stadionban is."

Az ókorban jellemzően futóversenyeket tartottak "stadionban".

6 Janika 2017. június 27. 10:20

A stadion/stadium elnevezésről ugyanez nem mondható el? Idegen szó a törökben, továbbá az aréna szinonimája. Vagyis ha az arénában embereket marcangoltak az ókorban, akkor a stadionban is.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X