nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért van szardellaünnep a fehér vasárnapon?
A pünkösd neveiről

Az európai nyelvek többségében a pünkösd neve a görög πεντηκοστή [pentékoszté] 'ötvenedik' szóból ered. Ebből származik a magyar pünkösd szó is. Vannak azonban nyelvek, ahol más kifejezéseket használnak. Melyek ezek, és hogy nevezik ott a pünkösdöt?

Fejes László | 2011. június 13.
|  

Korábban már írtunk a pünkösdről és a nevéről is, sőt, megemlékeztünk zsidó elődjéről, a sávuotról is. Most csak azzal foglalkozunk, hogy miként nevezik az ünnepet Európa különböző nyelveiben.

Pünkösd. Giotto, Padova.
Pünkösd. Giotto, Padova.
(Forrás: Wikimedia commons)

Számos elnevezés

Mint azt már említettük, a magyar pünkösd a görög πεντηκοστή [pentékoszté] ’ötvenedik’ (ti. nap) szóból ered, ami egyszerűen arra utalt, hogy az ünnep húsvét után ötven nappal következett. Azt azonban, hogya szó pontosan melyik nyelvből került a magyarba, nehéz megmondani. Művelődéstörténeti szempontból az olasz, a szláv és a német származtatás a legvalószínűbb, hangtanilag elsősrban az olasz jöhet szóba, de nem zárható ki az ófelnémet származás sem, a szláv viszont kevéssé valószínű.

Könnyen felismerhető, hogy ebből származik a latin és olasz Pentecoste, a portugál Pentecostes, a spanyol Pentecostés, a katalán Pentecosta, a francia Pentecôte, a breton Pantekost, az angol Pentecost, a baszk Mendekoste, török Pentekost, de Európán kívül is gyakori az elnevezés, pl. indonéz Pentakosta, mongol Пентекост [pentekost], szuahéli Pentecoste, tagalog Pentekostes stb. Nem meglepő, hogy eszperantóul pentekostonak hívják.

Pünkösd Giotto festménye
Pünkösd Giotto festménye
(Forrás: Wikimedia commons)

Első látásra kevésbé egyértelmű, de ebből származik a német Pfingsten, a holland Pinksteren, a luxemburgi Päinschten, a dán és norvég pinse, a svéd pingst, a szlovén Binkošti, és persze a magyar pünkösd.

Vannak azonban nyelvek, melyek „lefordították” az ünnep elnevezését, és szintén az ’ötvenedik’ (vagy igen hasonló) szóval jelölik: orosz Пятидесятница [Pjatyigyeszátnyica], belorusz Пяцідзесятніца [pjacidzeszjatnica], bolgár és macedón Петдесетница [petdeszetnica], szerb педесетница [pedeszetnica], szlovák Päťdesiatnica, vallon Céncweme – ezzel függ össze a flamand Sinksen vagy Sinxen, mely az ófrancia sinquiesme ’ötvenedik’ szóból származik.

Számtalan elnevezés

Más nyelvekben az ünnep megnevezése az akkor történt eseményeken alapul: orosz Сошествие Святого Духа [szosesztvije szvjatovo duha] ’a Szentlélek lejövetele’, szlovák Zostúpenie Svätého Ducha, román pogorârea (vagy coborârea) Sfântului Duh (vagy Spirit) ’a Szentlélek leszállása’, lengyel Zesłanie Ducha Świętego, kasub Zesłanié Swiãtégò Dëcha, cseh Seslání Ducha Svatého, szlovák Zoslanie Ducha Svätého ’a Szentlélek leküldése’, ukrán День Зіслання Святого Духа [deny ziszlannya szvjatoho duha] ’a Szentlélek leküldésének napja’, cseh Svatodušní svátky, szlovák Svätodušné sviatky ’Szentlélek-ünnepek’. A szerb-horvátban az elnevezése Duhovi, ami kb. ’Léleké’-t jelent, és szintén a Szentélek eljövetelére utal. Létezik hasonló elnevezés a bolgárban is: духовден [duhovden], azaz ’a lélek napja, lélek-nap’ – ugyanez használatos a macedónban, de itt дуовден [duovden] alakban is előfordul. Az orosz Духов день [duhov gyeny] ’a (Szent)lélek napja’, ukrán День Святого Духа [deny szvjatoho duha] ’a Szentlélek napja’ viszont kifejezetten pünkösd hétfőjét jelöli.

A Szentlélek eljövetele. Ikon Novgorodból.
A Szentlélek eljövetele. Ikon Novgorodból.
(Forrás: Wikimedia commons)

Számos-számtalan elnevezés

Mivel a Szentlélek megjelenésével lett teljes a Szentháromság, több helyen – főként az ortodox szlávok körében – a Szentháromság nevébn alapul az elnevezés: orosz День Святой Троицы [gyeny szvjatoj troici] ’a Szentháromság napja’, ukrán День Святої Трійці [den szvjatoj trijci], bolgár Ден на Света Троица [den na szveta troica], szerb тројице [trojice]. A szerbhez hasonló rövidebb alakok használatosak a többi felsorolt nyelvben is. Az orosz Троица [troica] alakból származik a pünkösd neve jó néhány oroszországi rokon nyelvben: komi троича [troicsa], udmurt тройча [trojcsa], mari тройчын [trojcsen], moksa тройця [trojcja] stb.

Számmal függ össze az észt nelipüha is, de nem a héttel, nem az ötvennel, nem a hárommal, hanem a néggyel: szó szerint ’négyünnep’-et jelent. Hogy honnnan ered a neve, azt egyelőre nem sikerült kideríteni.

Vidám vasárnap

Néhány nyelvben a pünkösd elnevezése ’fehér vasárnap’: ilyen a velszi sulgwyn vagy az izlandi hvítasunnudagur. Az elnevezés állítólag onnan ered, hogy ebben az időszakban gyakran kereszteltek, és a frissen keresztelkedettek fehér ruhába öltöztek. Ezt az elnevezést őrzi az angol Whit Sunday is, melynek több rövidült formája is van: Whitsuntide, Whitsun vagy egyszerűen Whit.

A litvánban is összefügg a ’pünkösd’ és a ’vasárnap’, de úgy tűnik, történetileg a kapcsolat fordított. A Sekminės ’pünkösd’ a sėkmė ’siker’ szóval függ össze: ez eredetileg pogány nyírfaünnep, tavaszünnep volt. Ennek alapján alkotta Jonas Jablonskis a sekmadienis ’vasárnap’ szót.

Pünkösd. Illusztráció a Bambergi Apokalipszisből.
Pünkösd. Illusztráció a Bambergi Apokalipszisből.
(Forrás: Wikimedia commons)

Érdekes ebből a szempontból a finn Helluntai, mely nyilvánvalóan svéd jövevényszó. Több forrás szerint is a svéd helgdag ’ünnep’ szóból származik, de ez nem magyarázza meg, honnan származik az n. Előfordulhat, hogy valójában a helgdag egy korábbi vagy nyelvjárási alakjáról van szó, csak pontatlanul fogalmaznak a források.De az sem zárható ki, hogy éppen a sunnuntai ’vasárnap’ analógiás hatására változott meg az alak. Óvatosan arra is tippelhetnénk, hogy a Helige Ande ’Szentlélek’ állhat a szó mögött. Biztosat azonban egyelőre nem mondhatunk. Kíváncsian várjuk a kommenteket!

Pogány gyökerek

A legtöbb nép pünkösdi szokásaiban megőrződtek bizonyos pogány ünnepek emlékei, de viszonylag kevés olyan nyelv van, melyben az ünnep neve is egy pogány ünnep nevéből eredne.

Pogány ünnep nevéből ered a román Rosalii ’pünkösd’: végső eredet a latin rosālia ’harmatünnep’, mely aztán a szlávoknál is elterjedt tavaszünnep vált. (E szóból származik az orosz русалка [ruszalka] is, mely eredetileg mindenféle tündért jelentett, de ma inkább ’sellő’-t értenek rajta. A szláv mitológia szerint ezek a tündérek különösen a nyár elején, pünkösd környékén aktívak.) Az nem világos, hogy a románban a szó a latin szó folytatója, vagy szláv jövevényszó-e.

A szlovákban a korábban felsorolt neveknél is népszerűbb a Turíce elnevezés. Ez az ősszláv termékenységisten, Tur nevéből származik, és az ő tiszteletére tartott ünnep emlékét őrzi.

A cseh Letnice, a protestáns szlovákok által használt Letnica a léto ’nyár’ szóból származik. Hasonlóképpen a lett Vasarsvētki sem jelent mást, mint egyszerűen ’nyárünnep’-et vagy ’nyári ünnep’-et. Az észt népnyelv is ismeri a suvistepüha (szó szerint kb. ’nyáriak ünnepe’) elnevezést. Könnyen lehet, hogy eredetileg ezek is a nyár eljövetele alkalmából rendezett pogány ünnepet jelölték, de az sem kizárható, hogy későbbi szóalkotások.

Végül teljesen egyedülállónak tűnik a török hamsin yortusu ’szardellaünnep’ elnevezés. Elsősorban arra gyanakodhatunk, hogy ez is valamilyen pogány halászünnep emlékét őrzi, de remélhetőleg lesznek olvasóink, akik erről többet tudnak mondani.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
31 Krizsa 2015. május 28. 11:52

A sa'b'uoth-ot egy olyan nagyokos betűzte ki, aki még a hangváltozásokat egyesítő 3 héber betüről sem hallott. Valahol azt látta, hogy a ล az egy B betű és a további részletek már nem érdekelték. Szóval a savúa = (egy) hét és a savúot = hetek. Nincs B-vel ejtés.

A vörös és a harmat fogalmakat a héber nyelvben a rosef = szikrázik (a tűz) és a roszesz = fröcsköl, permetez "közelíti" egymáshoz.

A harmat és a rózsa - mindkettő szétszóródhatott a nyelvekbe latin műszavakból is, amiket ókori nyelvújítók kapirgáltak össze a környező nyelvekből - "ahogy nekünk tetszik" alapon.

30 huncsambocsange 2015. május 28. 11:05

@Krizsa: a szórásnak mi köze van a rózsához? inkább lehet köze a "roszához" 'harmat'-hoz.

.

a rózsa szerintem a piros színnévből jön.

rub > gör.lat.újlat. rod rosz ruzs (színnév is, virágnév is)

....

magy. piros vörös rózsa(szín) és rőt

lat. ruber (rufus): birrus

gör. erythros : purros pyrros πυρρός (pyre, pyromania, pyrosis)

ang. ruby red ruddy

Sanskrit rudhira-; Avestan raoidita-; Old Church Slavonic rudru, Polish rumiany, Russian rumjanyj

Old Norse rauðr, Danish rød, Old Saxon rod, Old Frisian rad M-Dutch root, Dutch rood, German rot, Gothic rauþs

.

hangzásilag és értelmileg a kettő között:

rouge : rúzs

...

Latin rosa

Italian Spanish rosa, French rose; Dutch roos, German Rose, Swedish ros, Serbo-Croatian ruža, Polish róża, Russian roza, Lithuanian rože, Hungarian rózsa, Irish ros, Welsh rhosyn, Greek rhodon "rose"

.

a sabouthkor akkor milyen nyelven van? a héber savuot s vagy sz (habár előző példán is látszik, h a szórás s vagy sz-e a szóródó szerint válik, márcsak ezért se lehetne szóródó a rózsa)?

29 Krizsa 2015. május 26. 20:27

@szigetva: Ja. Ezzel a trükkel lehetett észrevétlenül átcsúszni a nyelvészetből a kitalált vándorlási útvonalak kijelöléséhez. Ha azt akarták (a német nyelvészek), hogy a magyar NYELV Szibériából származzon, akkor a primitív (mezőgazdaságot, állattenyésztést, kohászatot, textilipart, házépítést, csatornázást, stb.) - még sosem szagolt akárkiket arrafelé kell vándoroltatni, amerre már voltak ilyen kultúrák. Mert akkor ezeket a szavakat innen, azokat meg amonnan (primkóéknak semmijük se volt) szedték fel. Na keressünk még nekik vagy 5-6 szomszédot, de művelteket ám! Rénszarvason mégse jöhettek végig... Hátakkor lótenyésztés is kellett, hogy legyen útközben. Mezőgazdasággal meg hogyhogy nem találkoztak olyan hosszú úton? Hát az a baj, hogy a mezőgazd. szavaik tömegesen szlávosak. Oda se neki! Nyilván beszaladtak ezek még föld-műveletlenül a KM-be, és csak ott tanulták. Még a lapátot is.

Na ugye! Csak ki kellett jelölni nekik egy primkó helyszín NYELVÉT, hozzászerkeszteni az útvonalat és máris beérkezik a magyar a KM-be. Ha meg mégse érkezik, mert közben kiderült, hogy őseurópai a szerencsétlen, akkor csak a nyelvük érkezett be. Lóhátról cseréltették le a KM lakókkal a nyelvüket - magyarra.

28 Krizsa 2015. május 26. 19:28

@huncsambocsange: Kis hiba, de akkor már meg is magyarázom: A héber ünnep pont most volt, és SAVÚOT = hetek - a neve. (Egyesszámban: savúa.) A szóeleji "a" lágy (európai) hang, a szóvégi viszont kemény torokhang. Habár ezt az európaiak úgyse nagyon különböztetik meg...

Fontosabb tudni, hogy a héberben közös B/V betű jelöli a szóeleji B-t, ami a szavak belsejében többnyire V szokott lenni (de B is lehet). Még két hangváltozást egybekapcsoló betűjük van: a P/F és a K/Ch. Az a tény, hogy a V, F, Ch sosem lehet szókezdő (vagyis gyökkezdő) azt jelenti, hogy ezek a később megjelenő hangváltozások.

A héber roszesz = permetez, rosef = szikrát szór, resef = parázs - nyilván ebből származik sok nyelvben a rózsa. Az orosz roszá és a latin ros (sz) = harmat.

27 huncsambocsange 2015. május 26. 19:08

@szigetva: "minden nyelv minden (nem összetett) szava más nyelvből származik"

csak azoké, amelyek megváltoztatták a szavak jelentését.

az már nem ugyanaz a nyelv. azok már csak úgy hangzanak, de nem úgy szólnak.

26 huncsambocsange 2015. május 26. 19:05

és h köze van a bűnhöz (pün), arra a törökbasázás utal.

.

és Jézus szavai

"...elküldöm Őt hozzátok. És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett."

25 szigetva 2015. május 26. 18:56

@Krizsa: Ez az egyetlen elfogadható kategorizálása egy jövevényszónak, hiszen minden nyelv minden (nem összetett) szava más nyelvből származik. A magyar nem jövevényszavai a proto-ugorból (az egy filozófiai kérdés, hogy a proto-ugor és a magyar mennyiben azonos), az angoléi a proto-germánból, stb.

24 huncsambocsange 2015. május 26. 18:49

@cikk "a román Rosalii 'pünkösd': végső eredet a latin rosālia 'harmatünnep', mely aztán a szlávoknál is elterjedt tavaszünnep vált. ... Az nem világos, hogy a románban a szó a latin szó folytatója, vagy szláv jövevényszó-e."

és az világos-e, h a latin megnevezés szláv jövevényszó-e.

szl. rosa (e:rosza) 'harmat'

lat. rosalia / rosaria 'festival of roses'

rosatio ("rose-adornment")

dies rosationis "day of rose-adornment,"

dominica de rosa "Rose Sunday"

.

Sabouthkor (hetek ünnepe) = 7 hétre következő nap (50.)

23 Krizsa 2015. május 25. 21:42

@szigetva: És ennek a körbe-karikázásnak mi értelme van? Mivel a magyar szavak többsége 200 (nemcsak finnugor) ragozó és az összes sémi nyelvben hasonló alakú és értelmű, azt lehet állítani, hogy a magyar nyelv szedett-vedett, szinte csak JÖVEVÉNYSZAVAKBÓL áll. Ez a trükk annak elhitetéséhez, hogy a szavaink nem közösek a természetes (nem latinizált) nyelvekben és nem Európa sokezer éves szubsztrátnyelvének örökösei. Pedig pont azok.

22 szigetva 2015. május 25. 21:08

@Krizsa: A törökre jellemzőbbek az arab jövevényszavak és az '50' arabul خمسون

Továbbá az, hogy egy átadó nyelvben magában is jövevényszó valami, az az átvevő nyelv szempontjából nem számít: az angolban a paprika magyar jövevényszó, a magyarban meg szerb, de az angolban nem szerb.

21 Krizsa 2015. május 25. 20:43

Tessék, török: hamsin yortusu. Hogy micsoda - szardellaünnep?Megnéztem a török-magyar online-ban is:-).

Szóval a héber HAMISIM = ötven. A sivatagi forró szél az, ami (kb.) ötven napot szokott tartani a késő tavasz / nyárban. (Nem egybefüggő az ötven nap, enyhülések vannak köztük).

Nagyjából így értékelheted az ú.n. török jövevényszavainkat is: lásd K.K.: Hogy lehet az, hogy 129 állítólagos török jövevényszavunkból 102 a sokkal ősibb héberből származtatható? www.leventevezer.extra.hu/Torokjov.pdf

20 szigetva 2015. május 25. 18:21

@KATÓ ferenc: Kurzív=kézírást imitáló nyomtatott betű: hu.wikipedia.org/wiki/Kurziv%C3%A1l%C3%A1s

19 KATÓ ferenc 2015. május 25. 18:10

@Olman: Hát igen, nyilván egy másik nemzedékhez tartozol, mint én. (12 éven át tanultam és írtam kézzel oroszul, 4 év általánosban, 4 év gimiben, 4 év egyetemen.) Ugyanis nemcsak a kurzív cirillben m a t, hanem az írottban is. :)

18 barika 2014. június 9. 21:01

Ez az észt nelipüha nem lehet, hogy arra utal, hogy húsvéttól kezdve négy vasárnap (ünnep) van pünkösdig?

17 barika 2014. június 9. 21:01

Ez az észt nelipüha nem lehet, hogy arra utal, hogy húsvéttól kezdve négy vasárnap (ünnep) van pünkösdig?

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X