-
mederi: Egy mondás jut eszembe.. "Elverlek fiam, mint a kétfenekű dobot!" A mérges ember dühében í...2020. 12. 03, 19:11 Dob és dob
-
mederi: @szigetva: Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásá...2020. 12. 03, 07:25 Honnan jön a kenyér?
-
Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...2020. 12. 02, 22:42 Dob és dob
-
szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...2020. 12. 02, 17:09 Honnan jön a kenyér?
-
mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...2020. 12. 02, 16:58 Honnan jön a kenyér?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Azt gondolnánk, tudományos szempontból nem lehet furcsa nyelvről beszélni. Pedig lehet, csak megfelelő módszert kell választani a furcsaság mérésére.
Számunkra furcsa nyelv a kínai, melyben csak egy szótagú szavak vannak, és attól is függ a jelentésük, hogy milyen dallammal ejtjük őket. Az inuit nyelvet szintén tarthatjuk különlegesnek, mert egy szóban képes kifejezni olyan dolgokat, amilyeneket mi csak több szóval: bonyolult mondatokat lehet egy szóba tömöríteni. De az angol anyanyelvűek számára nyilván az is furcsa, ahogy mi toldalékoljuk a szavakat. Mindenki számára elsősorban az a furcsa, ami másként van, mint a saját anyanyelvében. De attól még, hogy egy nyelv sok mindenben különbözik a másiktól, sokban hasonlíthat is. Hogyan döntjük el, hogy melyik a „legfurcsább”? Lehet-e erre a kérdésre tudományosan megalapozott választ adni?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Úgy tűnik, lehet. Az Idibon nevezetű San Francisco-i nyelvtechnológia cég munkatársai ezt kísérelték meg. Alapul a The World Atlas of Language Structures (WALS, A nyelvi szerkezetek világatlasza) adatbázisát vették. Az atlasz 192 térképlapon ábrázolja a nyelvek különböző tulajdonságait: összesen 2676 nyelvet vizsgálnak, de nincs adat minden nyelv minden tulajdonságáról – sőt, bizonyos nyelvekről ighgen kevés információ áll rendelkezésre. A kutatást tehát 165 olyan kérdésre korlátozták, melyre legalább száz nyelvből van adat, és kizárták azokat a nyelveket, amelyekre nincs tíznél több adat: így végül 1693 nyelvet vizsgáltak.
Vigyázni kellett azonban, hogy egymástól független tulajdonságokat vizsgáljanak, márpedig a WALS bizonyos kérdései hasonló példákat vizsgálnak. Van például olyan oldal, mely az alany, a tárgy és az állítmány sorrendjével foglalkozik, de van külön oldal az alany és az állítmány, illetve a tárgy és az állítmány sorrendjéről is. Ha egy nyelvnek nagyon szokatlan a szórendje (például az állítmánnyal kezdi a mondatot), akkor ez a tulajdonsága háromszor is furcsaságként jelentkezne. Éppen ezért az ilyen hasonló vonásokat vizsgáló kérdésekből csak egyet vettek figyelembe: azt, amelyben a legtöbb nyelvről szerepelt adat (ebben az esetben tehát az állítmány és a tárgy sorrendjét). Így összesen 21 tulajdonságot vizsgáltak.
A furcsaságot a következőképpen számolták: egy nyelv egy tulajdonságánál azt az értéket vették, ahány százaléka a nyelveknek az adott tulajdonsággal rendelkezik. Ha tehát egy nyelvnek volt egy olyan tulajdonsága, amellyel az összes nyelv 35,5%-a rendelkezik, a kapott érték 0,355 volt. Kiszámolták az értékeket a nyelv összes tulajdonságára, és kiszámolták ezek harmonikus közepét – így egy 0 és 1 közötti számot kaptak. Mivel azonban az így kapott szám annál kisebb, minél „furcsább” a nyelv, és azt szerették volna, hogy a furcsaságot a nagyobb értékek jelöljék, a végső értéket úgy kapták meg, hogy ezt a számot kivonták az egyből.
Az eredmények
A legfurcsább nyelvnek a Mexikóban beszélt chalcatongói misték bizonyult 0,972 ponttal. Az eldöntendő kérdést három dologgal szokás jelölni: külön szócskával, a szórenddel és az intonációval – ez a nyelv azonban nem jelöli egyikkel sem, nincs különbség az eldöntendő kérdés és a kijelentő mondat között. Másik igen ritka tulajdonsága, hogy bár az alany számát és személyét jelöli az igén, kötelező kitenni a mondatban a személyes névmást is. A második a magyarral rokon szamojéd nyelv, a nyenyec lett (0,935), a harmadik pedig a főként Oklahamában beszélt csoktó (0,924) lett. A legfurcsább indoeurópai nyelvnek az örmény bizonyult (9. hely, 0,861), ezt követi a legfurcsább európai nyelv (már ha az Európa perifériáján beszélt nyenyecet és örményt nem számoljuk ide), a német (0,858). Bár nem került be az első tízbe, de a legfurcsábbak között vannak olyan európai nyelvek is, mint a holland, a norvég, a cseh, a spanyol – az angol a 33. legfurcsább nyelv.
A 239. nyelvet felsoroló listán legkevésbé furcsa nyelv a hindi 0,087 ponttal: a nyelvek többségétől eltérő egyetlen tulajdonsága, hogy a birtoklást nem ige fejezi ki – ebben megegyezik a magyarral, bár a hindi nem olyan szerkezeteket használ, mint a magyar. A második legkevésbé furcsa a Mexikóban beszél purépecsa (0,1), a harmadik és negyedik helyen holtversenyben áll a Japánban beszél ainu és a főként Guamon beszélt csamorró (0,128).
(Forrás: Wikimedia Commons / Cserlajos / GNU-FDL 1.2)
Na és mi a helyzet a magyarral? Nos, éppen most kerülne sorra: a listán a magyar az ötödik legkevésbé furcsa nyelv 0,132 ponttal! De a kevéssé furcsa nyelvek közé kerültek az olyanok is, mint a litván, az indonéz, a török vagy a baszk. És mi a helyzet a cikk elején emlegetett kínaival? Nos, a mandarin változata bekerült a legfurcsább huszonötbe, míg a kantoni a magyar után a hatodik a legkevésbé furcsák között. Ez lényegében a mandarin két tulajdonságának köszönhető: az egyik az, hogy van benne nyelvcsappal képzett réshang, de nincs hasonló zárhang (több mint 500 nyelv közül csak 12 ilyet találtak); a másik az, hogy – az angolhoz hasonlóan – a szájüreg hátsó részén alkotott zárral képzett orrhang (amilyen az angol song szó végén található) csak szó végén állhat, szó elején nem (közel 500 nyelv közül 88-ban ez a helyzet).
Kérdések
Az eredmények azt mutatják, hogy azok a nyelvek, amelyeket általában kiindulópontnak szoktunk tekinteni, furcsák – nem csoda, ha mellettük olyan nyelvek tűnnek furcsának, melyek több száz nyelvet vizsgálva átlagosak. Az Idibon kutatói azonban rámutatnak arra is, hogy az ő eredményeik sem adnak végső választ. Először is, a vizsgálandó tulajdonságokat meghatározó nyelvészek többnyire európai nyelvet beszélnek – mi lenne, ha a szempontokat más nyelvek beszélői határoznák meg? Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a WALS adatbázisában csak a Földön beszélt nyelvek töredéke szerepel, a listát még több ezer nyelvvel lehetne bővíteni. Az adatbázisban szereplő nyelvek pedig nem alkotnak igazán véletlen mintát: az indoeurópai nyelvek például biztosan felülreprezentáltak.