-
mederi: @rofia: 21 Gondolom így már érthető, hogy a cím helyesírása teljesen korrekt, annak ellené...2023. 02. 05, 11:07 A mi latinunk
-
mederi: @mederi: összegzés Véleményem az, hogy eredetileg az "á" mint hosszú magánhangzónak a magy...2023. 02. 05, 10:59 A mi latinunk
-
mederi: @mederi: kiegészítés A hosszú magánhangzót megháromszorozva írom: A magyar nyelvben tovább...2023. 02. 04, 09:06 A mi latinunk
-
mederi: @bm: Szerintem a gond a kálcium szó ajánlott leírásával és kiejtésével az, hogy nem csak a...2023. 02. 04, 08:18 A mi latinunk
-
bm: @rofia: Ha végigolvastad volna a cikket, bölcs maradtál volna.2023. 02. 04, 00:14 A mi latinunk
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Azt gondolnánk, tudományos szempontból nem lehet furcsa nyelvről beszélni. Pedig lehet, csak megfelelő módszert kell választani a furcsaság mérésére.
Számunkra furcsa nyelv a kínai, melyben csak egy szótagú szavak vannak, és attól is függ a jelentésük, hogy milyen dallammal ejtjük őket. Az inuit nyelvet szintén tarthatjuk különlegesnek, mert egy szóban képes kifejezni olyan dolgokat, amilyeneket mi csak több szóval: bonyolult mondatokat lehet egy szóba tömöríteni. De az angol anyanyelvűek számára nyilván az is furcsa, ahogy mi toldalékoljuk a szavakat. Mindenki számára elsősorban az a furcsa, ami másként van, mint a saját anyanyelvében. De attól még, hogy egy nyelv sok mindenben különbözik a másiktól, sokban hasonlíthat is. Hogyan döntjük el, hogy melyik a „legfurcsább”? Lehet-e erre a kérdésre tudományosan megalapozott választ adni?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Úgy tűnik, lehet. Az Idibon nevezetű San Francisco-i nyelvtechnológia cég munkatársai ezt kísérelték meg. Alapul a The World Atlas of Language Structures (WALS, A nyelvi szerkezetek világatlasza) adatbázisát vették. Az atlasz 192 térképlapon ábrázolja a nyelvek különböző tulajdonságait: összesen 2676 nyelvet vizsgálnak, de nincs adat minden nyelv minden tulajdonságáról – sőt, bizonyos nyelvekről ighgen kevés információ áll rendelkezésre. A kutatást tehát 165 olyan kérdésre korlátozták, melyre legalább száz nyelvből van adat, és kizárták azokat a nyelveket, amelyekre nincs tíznél több adat: így végül 1693 nyelvet vizsgáltak.
Vigyázni kellett azonban, hogy egymástól független tulajdonságokat vizsgáljanak, márpedig a WALS bizonyos kérdései hasonló példákat vizsgálnak. Van például olyan oldal, mely az alany, a tárgy és az állítmány sorrendjével foglalkozik, de van külön oldal az alany és az állítmány, illetve a tárgy és az állítmány sorrendjéről is. Ha egy nyelvnek nagyon szokatlan a szórendje (például az állítmánnyal kezdi a mondatot), akkor ez a tulajdonsága háromszor is furcsaságként jelentkezne. Éppen ezért az ilyen hasonló vonásokat vizsgáló kérdésekből csak egyet vettek figyelembe: azt, amelyben a legtöbb nyelvről szerepelt adat (ebben az esetben tehát az állítmány és a tárgy sorrendjét). Így összesen 21 tulajdonságot vizsgáltak.
A furcsaságot a következőképpen számolták: egy nyelv egy tulajdonságánál azt az értéket vették, ahány százaléka a nyelveknek az adott tulajdonsággal rendelkezik. Ha tehát egy nyelvnek volt egy olyan tulajdonsága, amellyel az összes nyelv 35,5%-a rendelkezik, a kapott érték 0,355 volt. Kiszámolták az értékeket a nyelv összes tulajdonságára, és kiszámolták ezek harmonikus közepét – így egy 0 és 1 közötti számot kaptak. Mivel azonban az így kapott szám annál kisebb, minél „furcsább” a nyelv, és azt szerették volna, hogy a furcsaságot a nagyobb értékek jelöljék, a végső értéket úgy kapták meg, hogy ezt a számot kivonták az egyből.
Az eredmények
A legfurcsább nyelvnek a Mexikóban beszélt chalcatongói misték bizonyult 0,972 ponttal. Az eldöntendő kérdést három dologgal szokás jelölni: külön szócskával, a szórenddel és az intonációval – ez a nyelv azonban nem jelöli egyikkel sem, nincs különbség az eldöntendő kérdés és a kijelentő mondat között. Másik igen ritka tulajdonsága, hogy bár az alany számát és személyét jelöli az igén, kötelező kitenni a mondatban a személyes névmást is. A második a magyarral rokon szamojéd nyelv, a nyenyec lett (0,935), a harmadik pedig a főként Oklahamában beszélt csoktó (0,924) lett. A legfurcsább indoeurópai nyelvnek az örmény bizonyult (9. hely, 0,861), ezt követi a legfurcsább európai nyelv (már ha az Európa perifériáján beszélt nyenyecet és örményt nem számoljuk ide), a német (0,858). Bár nem került be az első tízbe, de a legfurcsábbak között vannak olyan európai nyelvek is, mint a holland, a norvég, a cseh, a spanyol – az angol a 33. legfurcsább nyelv.
A 239. nyelvet felsoroló listán legkevésbé furcsa nyelv a hindi 0,087 ponttal: a nyelvek többségétől eltérő egyetlen tulajdonsága, hogy a birtoklást nem ige fejezi ki – ebben megegyezik a magyarral, bár a hindi nem olyan szerkezeteket használ, mint a magyar. A második legkevésbé furcsa a Mexikóban beszél purépecsa (0,1), a harmadik és negyedik helyen holtversenyben áll a Japánban beszél ainu és a főként Guamon beszélt csamorró (0,128).
(Forrás: Wikimedia Commons / Cserlajos / GNU-FDL 1.2)
Na és mi a helyzet a magyarral? Nos, éppen most kerülne sorra: a listán a magyar az ötödik legkevésbé furcsa nyelv 0,132 ponttal! De a kevéssé furcsa nyelvek közé kerültek az olyanok is, mint a litván, az indonéz, a török vagy a baszk. És mi a helyzet a cikk elején emlegetett kínaival? Nos, a mandarin változata bekerült a legfurcsább huszonötbe, míg a kantoni a magyar után a hatodik a legkevésbé furcsák között. Ez lényegében a mandarin két tulajdonságának köszönhető: az egyik az, hogy van benne nyelvcsappal képzett réshang, de nincs hasonló zárhang (több mint 500 nyelv közül csak 12 ilyet találtak); a másik az, hogy – az angolhoz hasonlóan – a szájüreg hátsó részén alkotott zárral képzett orrhang (amilyen az angol song szó végén található) csak szó végén állhat, szó elején nem (közel 500 nyelv közül 88-ban ez a helyzet).
Kérdések
Az eredmények azt mutatják, hogy azok a nyelvek, amelyeket általában kiindulópontnak szoktunk tekinteni, furcsák – nem csoda, ha mellettük olyan nyelvek tűnnek furcsának, melyek több száz nyelvet vizsgálva átlagosak. Az Idibon kutatói azonban rámutatnak arra is, hogy az ő eredményeik sem adnak végső választ. Először is, a vizsgálandó tulajdonságokat meghatározó nyelvészek többnyire európai nyelvet beszélnek – mi lenne, ha a szempontokat más nyelvek beszélői határoznák meg? Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a WALS adatbázisában csak a Földön beszélt nyelvek töredéke szerepel, a listát még több ezer nyelvvel lehetne bővíteni. Az adatbázisban szereplő nyelvek pedig nem alkotnak igazán véletlen mintát: az indoeurópai nyelvek például biztosan felülreprezentáltak.