-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A LexoPhiles megkérdezte olvasóit, melyek szerintük a legnehezebb nyelvek. De felkerülhet-e a listára olyan nyelv, melynek a szavazók szerint sem az írása, sem a kiejtése nem tartozik a legnehezebbek közé? És lehetséges-e, hogy valakik szerint egy nyelvnek az írása és a kiejtése is a legnehezebbek közé tartozik, a nyelv azonban nem?
Korábban már többször foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy melyik a világ legnehezebb nyelve: vizsgáltuk a kérdést a legkönnyebb nyelvekkel összevetve őket, jövedelmezőségükkel összefüggésben, kitértünk a magyar helyzetére, sőt, beszámoltunk a The Onion (az amerikai Hírcsárda) vonatkozó tréfájáról is. Persze minden esetben arra az eredményre kellett jutnunk, hogy már maga a kérdésfeltevés is értelmetlen: egy nyelv elsajátításának nehézségét általában az határozza meg, hogy mi az anyanyelvünk, milyen nyelveket ismerünk, illetve milyen lehetőségeink és ösztönzőink vannak a nyelv elsajátítására. A témára csupán azért térünk vissza, mert találtunk még egy forrást, mely szerint a magyar igen előkelő helyet foglal el a legnehezebb nyelvek listáján.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A listát a korábbiaktól eltérően ezúttal nem szakértők, hanem a LexoPhiles olvasói állították össze. Az eredeti listát állítólag a brit kormány megbízásából készítették, és szerte a világban diplomaták válaszoltak a kérdésekre (az nem világos, hogy csak a saját diplomatáikat kérdezték, vagy más országok diplomatáit is – forrásmegjelölés híján abban sem lehetünk biztosak, hogy valódi eredményről van szó). A listán a magyar a második helyre, a baszk mögé került, megelőzve a kínait, a lengyelt, a japánt, az oroszt, a németet, a koreait, az angolt és a szuahélit. Sajnos indoklást nem olvashatunk: a cikk csupán azt említi, hogy mindenkinek elsősorban az a nyelv nehéz, amit tanul, illetve hogy az anyanyelv erősen meghatározza, hogy melyik nyelvet könnyebb, melyiket nehezebb megtanulnunk.
A LexoPhiles olvasóinak felmérésén három kategóriában lehetett szavazni: az általánosságban legnehezebb nyelv, melyik nyelven a legnehezebb megtanulni a helyes kiejtést, illetve melyiken a legnehezebb megtanulni helyesen írni. A magyar mindhárom listára felkerült, de érdekes módon míg a kiejtési listán csak a 9., az írásos listán a 10. helyet szerezte meg, addig az általános listán a negyedik helyet érte el.
Mindhárom listát a mandarin vezeti, és igen előkelő helyezést ért el a lengyel is: kétszer lett második, de a szavazók szerint az írása annyira azért nem bonyolult: ezen a listán az ötödik helyre került. A bronzérmet kétszer az arab nyerte el, a helyes kiejtés listáján azonban kénytelen volt maga elé engedni a franciát, melynek írását is nehéznek találták a szavazók: igaz itt csak a kilencedik helyre került – az általános listára azonban nem jutott fel.
Az arab egyébként az eredeti listán nem is szerepelt: rajta kívül három olyan nyelv is felkerült a listára, mely nem szerepelt rajta: a finn, a litván és az izlandi. Ezek közül azonban egyik sem került fel sem a legnehezebb kiejtésű, sem a legnehezebb írású nyelvek listájára. Ezzel szemben például a hindi – mely szintén nem szerepelt az eredeti listán – mind az írásos, mind a kiejtéses lista közepéig felverekedte magát, az általános listára azonban nem sikerült bekerülnie.
Az eredeti lista nyertesét, a baszkot a szavazók csak a nyolcadik legnehezebb nyelvnek találták, és a kiejtési listára is épphogy felkerült – az írását a szavazók nem sorolták a tíz legnehezebb közé. Az eredeti listán szereplő nyelvek közül a az orosz, a német és a szuahéli egyik listára sem került fel.
Az, hogy a legnehezebb nyelvek listája nincs összhangban a legnehezebb írású és legnehezebb kiejtésű nyelvek listájával, jól mutatja, hogy a nehézség mennyire nehezen mérhető. Bár a különböző listára ugyanazok szavaz(hat)tak, úgy tűnik, vannak nyelvek, melyeknek írása is kiejtése is a legnehezebbek közé tartozik, összességében mégsem nehéz – és fordítva. Persze a helyes finn kiejtés sem könnyű azoknak, akiknek az anyanyelvében nincs [ü] és [ö], vagy akiknek anyanyelvében nem különböztetik meg a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókat. A különbség persze magyarázható: a finnek például nem különösebben nehéz sem a kiejtése, sem az írás – ám nehéz megalkotni azokat a szóalakokat, amelyeket le kellene írnunk vagy ki kellene ejtenünk. De vajon hány listát kellene még létrehoznunk, hogy pontosabb képet kapjunk? Elég egy lista a legnehezebb ragozású nyelveknek, vagy kell külön lista az igeragozásnak és a névszóragozásnak?
Persze az ilyen felmérések azért sem működhetnek, mert csak olyan nyelvek kerülhetnek a listákra, amelyeket sokan tanulnak. Ilyen szempontból meglepő, hogy kerülhetett szóba egyáltalán a finn, az izlandi, a baszk, a litván, vagy éppen a magyar. (És hogy nem szerepel például az orosz.) Persze bizonyára sok érdeklődőnek van arról is elképzelése, hogy mely nyelv tanulásába nem merne belevágni. De nem sok esélye van a listákra felkerülnie egy olyan nyelvnek, melyről a legtöbben nem is hallottak. Mondjuk a nganaszannak. Éppen ezért az elsődleges, amit az ilyen listák olvasásakor szem előtt kell tartanunk: csak játékról van szó.
Források