nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Érzelmek, melyekre nincsenek szavak

Gyakran érezzük, hogy érzéseinket nem tudjuk kifejezni: nem találjuk azt a szót, mely pontosan leírná lelkiállapotunkat. De lehetséges-e, hogy a keresett szó megvan, csak egy olyan nyelvben, amelyet nem ismerünk?

nyest.hu | 2013. április 19.
|  

Többször írtunk már arról, hogy sokan szívesen gyűjtenek olyan szavakat, amelyeket nem lehet egy szóval lefordítani más nyelvekre, elsősorban angolra (de az ilyeneket általában magyarra sem): az inuitban külön szó van arra, hogy ’kimenni és megnézni, jön-e valaki’, a csilubában arra, hogy ’olyan, aki kétszer megbocsát, de harmadszorra már nem’, a finnben arra, hogy ’olyan, aki minden apró hibát szóvá tesz’, az aleutban arra, hogy ’meglátogatni valakit és elvárni, hogy megvendégeljen’. Egyes legendák szerint a „logikus helyesírású” nyelveknek nincs szavuk a diszlexiára, és úgy tűnik, egyáltalán nincs nyelv, amelynek lenne szava a hétfejű sárkányra.

A vérbeli gyűjtők azonban mindig igyekeznek szűkíteni gyűjteményük profilját – így van ez a lefordíthatatlan szavak gyűjtőivel is: vannak, akik az érzelmeket kifejező különleges szavakat gyűjtik. Pej-Jing Lin, a Royal College of Art dizájnerhallgatója egy művészeti projektet épített az érzelmeket kifejező szavakra. Az érzelmek egymáshoz való viszonyát síkban igyekszik ábrázolni. Kiinduló modellje W. Gerrod Parrott kutatásaira épül. Parrott hat alapérzelmet különböztet meg (szeretet/szerelem, öröm, düh, szomorúság, félelem, meglepetés), és minden más érzést ezek alesetének tart (például a szégyen vagy a sajnálat a szomorúság, az undor vagy a féltékenység a harag, az aggodalom vagy az ijedtség a félelem specifikusabb megnyilvánulása).

Az érzelmeket kifejező angol szavak Parrott modelljének keretében
Az érzelmeket kifejező angol szavak Parrott modelljének keretében
(Forrás: http://uniquelang.peiyinglin.net)

Lin az angol kifejezésekről készült ábráját kiegészítette olyan kifejezésekkel is, melyek más nyelvekben érzelmeket fejeznek ki, de az angolban nincs pontos megfelelőjük. Nem meglepő, hogy a legtöbb ilyen szót a kínaiból vette: neve alapján ő is kínai származású lehet, a kínai földrajzilag és kulturálisan is távol esik az angoltól, ráadásul a legtöbb beszélővel rendelkező nyelv, így elég jól dokumentált. A kínaiból vett példák a következő érzéseket fejezik ki:

  • nyugodt, elfogadó érzés, az az állapot, amikor az ember mindent elfogad, semmi miatt nem aggódik;
  • a nyugtalanság és az aggodalom keveréke, amikor az  ember a saját szívverését érzi;
  • aggodalom, nyugtalanság, tanácstalanság;
  • az együttérzés és a beleérzés keveréke, a szeretett egyén szenvedéseinek átérzése;
  • aranyos viselkedés a közelállókhoz annak érdekében, hogy azok szerető figyelmét magunkra irányítsuk;
  • bátorítás, annak jelzése, hogy valaki mellett kiállunk.

A japánból is bekerült három példa:

  • hiányérzet, vágyakozás, nosztalgia valami vagy valaki iránt;
  • a szerelembe esés pillanatának felemelő érzése;
  • a keserédes, fájdalmas vágyakozás szívfacsaró érzése.

A távol-keleti nyelvek közül a koreaiból szerepel még egy példa: ez barátokhoz, családtagokhoz, vagy akár állatokhoz, tárgyakhoz való kötődést fejez ki.

Az angol és egyéb nyelvek érzelmet jelölő szavainak összevetése
Az angol és egyéb nyelvek érzelmet jelölő szavainak összevetése
(Forrás: http://uniquelang.peiyinglin.net/)

’odavagyok érted’ héberül

Írásban a kifejezést ugyanúgy kell írni, függetlenül attól, hogy milyen nemű személy mondja milyen neműnek – a kiejtés azonban nemek szerint különbözik:

  • [ani chole alajich] (férfi nőnek)
  • [ani chola alajich] (nő nőnek)
  • [ani chole alecha] (férfi férfinak)

Az európán kívül beszélt nyelvek közül ezeken kívül csak a héberből került be két kifejezés. Az egyik az אני תולה עליך [ani chola alecha] ’odavagyok érted, beléd vagyok bolondulva (nő férfinak)’ – a kifejezés intenzív elragadtatást fejez ki, szó szerinti jelentése kb. ’beléd betegedtem’. A כואב לי הלב [choev li chalev] szó szerinti jelentése ’fájdalom a szívnek’, és szívfájdító együttérzésre utal.

Egy-egy példa akad európai nyelvekből is, bár ezek között is akad kevéssé ismertnek mondható, mint például a walesi: ebben a hiraeth (kb. [hírajsz]) a múlt Walese iránt érzett vággyal kevert honvágy. A portugál saudade (kb. [szaudadö]) hasonló melankolikus hiányérzetet, elveszett dolgok iránti vágyakozást, nosztalgiát fejez ki, de minden hazafias felhang nélkül.

A dánból két szó is bekerült, ráadásul mindkettő pozitív: a lykke [lüke] pedig egyszerűen a tökéletes boldogság érzése, a hygge [hűge] pedig az a kellemes, családias érzés, amelyet baráti vagy családi körben folyó falatozás, italozás közben élvezhetünk. Az utóbbihoz hasonlít a holland gezelligheid [chözelöchheit] (szó szerint kb. ’társaságiasság’), mely szintén a társasági együttlét örömét fejezi ki. A török şerefe [serefe] valakinek a tiszteletére való ivást jelent.

Az olasz ti voglio bene [ti volyo bene] szó szerinti jelentése ’jól/nagyon akarlak’ lenne, de azt jelenti, hogy ’szeretlek’ – nem szerelemmel: barátok, család, állatok iránti érzelmet fejez ki. Az észt ei viitsi [ej vítszi] enyhe lustaságot fejez ki, amikor az ember semmivel nem törődik, nem akar munkába vagy máshova menni. Az orosz тоска [toszka] pedig nagy lelki szenvedést jelent, vágyakozást anélkül, hogy lenne valami, amire vágyunk.

Egy kis tényfetisizmus

Bár a projekt érdekesnek tűnik, azért a nyelvész szemével vizsgálva erős kétségeink támadnak megbízhatósága iránt. A héber אני תולה עליך vagy az olasz ti voglio bene például nem szavak, melyek érzéseket neveznek meg, hanem olyan szerkezetek, amelyekkel valaki kifejezheti az érzéseit. Ráadásul a héber kifejezésnek elég jól megfeleltethető az angol I am crazy about you ’beléd vagyok bolondulva/esve’, tehát még angol szemmel sem mondható különlegesnek. A kínai ’aranyos viselkedés a közelállókhoz annak érdekében, hogy azok szerető figyelmét magunkra irányítsuk’ vagy ’bátorítás, annak jelzése, hogy valaki mellett kiállunk’ pedig a meghatározás alapján nem is érzést fejeznek ki, hanem olyan stratégiát, amellyel valaki érzéseket igyekszik kiváltani a másikból.

A şerefe jelentheti a minaret erkélyét is. A perzsa sarafa a törökön keresztül bekerült a délszláv nyelvekbe is
A şerefe jelentheti a minaret erkélyét is. A perzsa sarafa a törökön keresztül bekerült a délszláv nyelvekbe is
(Forrás: Wikimedia Commons / Wojsyl / GNU-FDL 1.2)

 

A török şerefe ugyan alaplakjában (şeref) használatos ’tisztelet’ jelentésben, de iváskor a magyar egészségére! megfelelője nem pedig érzést jelölő szó. Az észt ei viitsi pedig a viitsima [vítszima] ’érdekel, törődik valamivel’ tagadó alakja, a jelentése ’nem érdekli, nincs kedve hozzá’. (Az igét egyébként lényegében hasonlóan használják a finnben is.)

A projektet azért is nehéz nyelvészetileg komolyan venni, mert úgy tűnik, nincsenek egymástól elkülönítve az érzelmek, illetve az érzelmeket jelölő szavak. Az érzékeléssel kapcsolatos szavak vizsgálata egyébként is nehézkes, de amíg például színekről vagy hangokról van szó, objektív módon, fizikailag megmérhető, hogy ugyanazok a hullámok érik el a kísérleti alanyok szemét vagy fülét. Amikor azonban a gyerek a nyelvet tanulja, nem úgy ismerkedik meg mondjuk a szomorú szó jelentésével, hogy érez valamit, és mondják neki, hogy ez a szomorúság, hanem úgy, hogy a szót abban a környezetben használják, amikor a szomorúság érzése valószínű. Ha valakit a környezetében baj ér, elmondja, hogy ettől szomorú lett, ha őt éri baj, megkérdezik tőle, hogy szomorú-e. A szomorúság külső jeleivel is találkozhat, de magával az érzéssel nem.

A szavak meghatározásai is gyakran nem arra utalnak, hogy maga az érzés milyen, hanem a külső körülményekre: arra, hogy mikor, ki vagy mi iránt érezzük. A magyar szeretet és szerelem közötti különbség nem az érzés intenzitásában jelentkezik, hanem abban, hogy ki iránt érezzük. Ugyanakkor például használjuk a szerelem szót akkor is, ha egy ismeretlen, de vonzó külsejű egyén iránti kamaszos fellángolásról van szó, de akkor is, ha a több évtizedes összeszokottságon alapuló meghitt kötődésről beszélünk – holott nyilvánvaló, hogy a két eset nagyon más.  Az érzelmek bonyolult viszonyait egy síkon ábrázolni szó szerint túl egysíkú megoldás.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 Poppi 2015. augusztus 10. 13:40

Az olasz 'ti voglio bene' magyar meghatározása szerintem téves. A 'ti' itt nem tárgyeset, hanem részes, amit onnan lehet visszakővetkeztetni, hogy rákérdezni így kell: A chi vuoi bene? Ha tárgyesetről lenne szó, a kérdés Chi vuoi bene? lenne. Magyarra ezért inkább úgy lehetne fordítani a mondatot, hogy "Jót akarok neked".

3 Krizsa 2013. április 21. 10:09

A héberről szóló rész...

1. írásban akkor írjuk egyformán a 3 lenti sort, ha nem „pontozzuk ki” a magánhangzókat (tankönyvekben, stb. kipontozzuk). Mert a gyakorlott nyelvhasználó úgyis szókép-olvasó. S a héber, a még rováskorból eredő mássalhangzó-írását az új betűkészlet bevezetése után is megtartotta. Hiszen így is jól olvasható, viszont jelentősen lerövidül az írás.

[ani chole alajich] NEM, a helyes kiejtés: ani Hole (hn) alájCh

[ani chola alajich] NEM, helyesen: ani Holá (nőnem) alájCh

[ani chole alecha] NEM, helyesen: ani Hole aléCha

E mondatok szószerinti fordítása: Én beteg terád.

A héberben háromféle erősségű H hang van. A leglágyabbat a magyar „méh”, a normál h-t a magyar „harag” szó képviseli. Mivel a magyar azonos betűvel jelöli e kétféle erősségű h-t, a magyaros fonetikára való átírásokban így, és csak így helyes.

A K/Ch változó hangot pedig, ami a legkeményebb h-t jelenti, a magyar csak az idegen szavakból ismeri: krach, pech.

A héber K/Ch változékony hang betűjele (כ), ami, tévesen, fel van cserélve T-re (ת) a cikkben.

A כואב לי הלב helyesen kiejtve (a cikkben ez már teljesen félremegy): Koev li ha-lev = fáj nekem a-szív,

ahol a ha-előrag pontosan a magyar "a" névelőnek felel meg.

Természetesen a görög-latin idők előttről is ismert (de az ind.európai nyelvészetben csak onnantól ismert) h vesztéssel:-).

E mondatban a kemény ch cseréli fel a változó párját, a szóeleji K-t, pedig a szavak elején ez kizárt dolog.

Majd ugyanezt a kemény ch-t használják a cikkben a leglágyabb h jelölésére is.

A "fáj a szivem" mondat egész egyszerűen csak „fáj a szivem”. Akár fizikailag, akár lelkileg, teljesen mindegy. Tehát egyéb információk hiányában még nem fejez ki semmilyen érzelmet.

Ha csak egyetlen nyelvnél volna ilyen amatőr ez a honlap...

2 Sigmoid 2013. április 20. 22:29

Jah, nyilván nehéz pontos meghatározást adni egy érzelmet kifejező szóra... Mondjuk azért maga a projekt érdekes, és egy létező jelenséget mutat meg.

Mondjuk persze pontatlanságok vannak benne. :D A japán szavakkal kapcsolatban pl.

ときめき (tokimeki) - "The bubbly feeling of the moment of falling in love", ez nagyjából pont ezt jelenti, bár kicsit tágabb, nem konkrétan a szerelembe ESÉSre korlátozódik, pl. arra is ezt használod, amikor a párod meglepetésszerűen megkéri a kezedet. (Legközelebb a "pillangók a hasadban" kifejezés van hozzá.)

懐かしい (nacükasí) - "Missing something, the sense of longing, etc.", ez is túl szűkre van véve, tapasztalatom szerint elsősorban akkor használod, amikor valami a környezetedben épp hogy emlékeztet múltbeli kötődésekre. Pl. "most épp úgy süt a nap a Balaton partján mint öt éves koromban amikor a SZOT üdülőben voltunk"

切ない (szecünai) - "Emotion between bittersweet, painful and wistful", ez nekem is a kedvenc szavam ha példákat kell keresni a "nem egészen lefordítható" érzelmekre. A magányosság érzése is erőst benne van a képletben. Angolul néha mondják hogy "beautiful sadness", na ez az. Példa... ez nehéz lesz... hát mondjuk miután megnyerted a sakkvilágbajnokságot, de egyetlen szeretted sem jött el.

1 Sultanus Constantinus 2013. április 19. 19:35

"Az olasz ti voglio bene [ti volyo bene] szó szerinti jelentése ’jól/nagyon akarlak’ lenne, de azt jelenti, hogy ’szeretlek’ – nem szerelemmel: barátok, család, állatok iránti érzelmet fejez ki."

Ez egyrészt csak félig igaz, mert ugyanúgy mondják akkor is, ha valakit szerelemből szeretnek. Egy híres Adriano Celentano dal, a "24000 baci" is így kezdődik: "Àmami, ti voglio bene" ('Szeress, igazán szeretlek').

Másrészt ez nem egyedi az olaszban, mert pontosan ugyanezt jelenti a spanyol Te quiero bien is ('Igazán akarlak').

A bene/bien az ilyen kifejezésekben nem 'jól', hanem 'igazán, nagyon, inkább' jelentésű.

Egyébként nemrég én pont úgy jártam, hogy éreztem valamit és nem tudtam elmagyarázni az orvosnak, hogy pontosan mit, mert nincs rá szó (vagy én nem ismerem). Még körülírni is eléggé körülményes.

Információ
X