nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Sultanus Constantinus: @Roland2: Szerintem a magyarázat sokkal egyszerűbb: egy szép lányt/nőt sokkal többen megné...
    2019. 09. 15, 11:30  Anti-PC shaming
  • Roland2: "A másik problémám az volt, hogy miért éppen lány van a borítón.(.....) Mivel a tankönyvbo...
    2019. 09. 15, 10:29  Anti-PC shaming
  • Roland2: "A másik problémám az volt, hogy miért éppen lány van a borítón.(.....) Mivel a tankönyvbo...
    2019. 09. 15, 10:29  Anti-PC shaming
  • szigetva: @Sultanus Constantinus: Pedig hát: www.abbreviations.com/serp.php?st=PC&p=99999
    2019. 09. 14, 15:25  Anti-PC shaming
  • aspen: "gondolnunk kell azokra is, és vannak ilyenek, akik viszonylag szolgaian követik a tanköny...
    2019. 09. 14, 12:18  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Megéri-e a befektetés?
A tíz legjövedelmezőbb és legnehezebb nyelv

Az Akkreditált Online Főiskolák (Accredited Online Colleges) szervezetének honlapja listát közölt a szerintük legjövedelmezőbb, illetve legnehezebb nyelvekről. Vajon van-e a két lista között átfedés? És mennyire vehetjük komolyan őket?

nyest.hu | 2011. június 16.
|  

A legjövedelmezőbb nyelvek listájának tizedik helyén az olasz áll. A lista összeállítói szerint a csábításhoz és az operák élvezetéhez is jól jön, de ennél is fontosabb, hogy jó néhány szakterületen magasabb fizetést lehet olasztudással elérni: átlagosan 4%-kal (nyilván az Egyesült Államokban). A világ száz legnagyobb vállalatából hatnak van Olaszországban a székhelye, de a kormányhivataloknál, a nemzetközi kapcsolatokban, a tudományos életben is hasznos.

Talán némileg meglepő, de a kilencedik helyen az amerikai jelnyelv áll. Nem csupán a tanulásban és a tolmácsolásban hasznos, de cégek sora azért keresi a jelelni tudókat, mert így teljesítheti a fogyatékkal élő amerikaiakról szóló törvény (Americans with Disabilities Act) előírásait.

Az orosz tél csak akkor nehezíti az orosz nyelv elsajátítását, ha nem a megfelelő társaságban töltjük.
Az orosz tél csak akkor nehezíti az orosz nyelv elsajátítását, ha nem a megfelelő társaságban töltjük.
(Forrás: Wikimedia commons / Nikolay Dikiy)

A nyolcadik helyen az orosz áll, elsősorban beszélőinek nagy száma (170 millió orosz anyanyelvű és további 120 millió, aki második nyelvként beszéli) miatt. Szintén 4%-kal magasabb fizetés érhető el orosztudással. A legjövedelmezőbb nyelvek listája is megjegyzi, hogy angol anyanyelvűek számára nem könnyű nyelv, ez a megfogalmazás meglehetősen eufemisztikusnak tűnik annak fényében, hogy a legnehezebb nyelvek listáján rögtön a harmadik helyen áll. E lista szerint „hihetetlenül nehéz” nyelv, elsősorban a rengeteg nyelvtani kivétel és a hangsúly miatt. „Szabályok vannak ugyan, de a gyakorlatban gyakran nem érvényesülnek.” A cikk szerint az ország nagy területe miatt nagy a variáció: ez valójában nem igaz, az orosz viszonylag egységes, nincsenek egymástól jelentősen különböző nyelvjárásai. A cikk még azzal is rémisztget, hogy aki még nem ismeri a cirill betűket, annak meg kell küzdenie a látvány és a hangzás szokatlan kapcsolatával, mielőtt a szókincs elsajátításának nekiállhatna...

A hetedik legjövedelmezőbb nyelv a német. Ezen is 4%-ot nyerhetünk. Európában ennek van a legtöbb beszélője, és e mögött áll a legnagyobb gazdasági erő. Csak az Egyesült Államokban hétszázezer embert foglalkoztatnak német cégek.

A hatodik helyen a spanyol áll. Minden második amerikai ezt tanulja idegen nyelvként: ugyan átlagosan csak 1,7%-kal magasabb fizetést lehet vele elérni, rengeteg munkahely áll beszélői rendelkezésére.

A spanyol sokak szerint nem is nehéz...
A spanyol sokak szerint nem is nehéz...
(Forrás: Wikimedia commons / SantaColomaDove)

Az ötödik helyre a szuahéli került. Elsősorban a politikában lehet hasznos, és ez az FBI által leginkább keresett nyelv. (Ezt az urdu, a farszi (modern perzsa) és a bahasa követi, ezek azonban nem kerültek fel a listára.) Kelet-Afrikában nagyon hasznos nyelv, az oktatásban, az üzleti életben, a hadseregben és persze az FBI-ban...

A negyedik helyen az arab áll, mely az utóbbi években rendkívül népszerű, 157%-kal nőtt a tanfolyamokra beiratkozók száma. Ugyanakkor kevesen vannak azok, akik meg is tanulják, így a sikeresek számára igen jó befektetés. Mivel igen sok ösztöndíj érhető el, akár ingyen is tanulható! Minden szakmában hasznos lehet, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten beszélik. Az arab azonban felkerült a legnehezebb nyelvek listájára, igaz, csak a kilencedik helyre. Különös nehézsége, hogy bár csak 28 betűje van, mindegyiknek négy különböző formáját kell megtanulni: ráadásul mindegyiket különbözőképpen lehet kiejteni, és ezeket mind meg kell tanulni! A magánhangzók jelelölésének hiánya további nehézséget is jelent! Itt is szó esik arról, hogy a helyi változatok igen különböznek: ez ebben az esetben igaz, bár elvben a standard arabot mindenhol megértik.

Sokan vágnak neki az arab nyelv sivatagának, de nem mindenki jut el az oázisig.
Sokan vágnak neki az arab nyelv sivatagának, de nem mindenki jut el az oázisig.
(Forrás: Wikimedia commons)

A harmadik legjövedelmezőbb nyelv a francia, mellyel 2,7%-kal többet lehet keresni, viszont használható szerte a világban, Afrikában, Ázsiában és a Karib-szigeteken is.

Van, aki pusztán franciatudásával is megkeresi a kenyerét.
Van, aki pusztán franciatudásával is megkeresi a kenyerét.
(Forrás: Wikimedia commons / Julie Kertesz)

A második legjövedelmezőbb nyelv a japán, különösen a technológiai iparban és az üzleti életben. Japán gazdasága a világon a második legnagyobb. Arról nincsenek adatok, hogy mennyivel nagyobb jövedelmet érhetünk el japántudással, de az biztos, hogy ezzel sokkal könnyebben kapunk állást olyan cégeknél, melyeknek Japánban van érdekeltségük. A japán azonban megjelenik a legnehezebb nyelvek listáján, méghozzá a negyedik helyen. A nehézségét az okozza, hogy három „ábécé”-t kell megtanulni, viszont a nyelvtan nem túl bonyolult, és kevés a kivétel. Ebben a legnehezebb az agglutinatív (ragozó) szerkezetek elsajátítása, illetve a szigorú nyelvi etikett betartása is nehézségeket támaszt.

A tíz legjövedelmezőbb és legnehezebb nyelv

A legjövedelmezőbb nyelv a kínai a világgazdaságban betöltött szerepe miatt. Sokan kísérleteznek elsajátításával, de csak keveseknek sikerül. Bár az angol-kínai üzleti kapcsolatok nyelve az angol, ismerete nagyot lendíthet karrierünkön. Akár 4%-kal magasabb fizetést is kaphatunk. A kínai azonban vezeti a legnehezebb nyelvek listáját, sőt, annak első két helyét foglalja el a mandarin, illetve az őt követő kantoni nevében. Mindkettő esetében a változatok, nyelvjárások közötti különbséget emelik ki. A mandarin esetében legalább 2500 „beszélt és írott írásjelet” kell megtanulni, a kantoni esetében pedig a kiterjedt mindennapi szókincs okoz nehézséget!

Nehezek, de nem jövedelmezők

A legjövedelmezőbbnek tartott tíz nyelv közül tehát öt került fel a legnehezebb nyelvek listájára, de melyeket találjuk még ott?

Meglepő módon az ötödik helyen az angol áll. (A hasonló listák általában azt veszik figyelembe, hogy az angol nyelv beszélői számára milyen nehéz egy másik nyelv: a jövedelmezőségi lista megjegyzései is ezt a szempontot érvényesítették.) Az angol nehézségeként a nyelvjárások változatosságát emelik ki, illetve azt, hogy „a szabályok csak azért vannak, hogy újra és újra megszegjék őket”. A nem anyanyelvi beszélőknek meg kell küszködniük a szókinccsel, a rendhagyó igékkel és a kiejtéssel, mert „a szavak nem úgy hangzanak, ahogy le vannak írva”. Ráadásul „több interdentális van benne, mint akármelyik más nyelvben, ideértve a németet is”. (Interdentális, azaz fogak közötti hangnak a két (zöngés és zöngétlen), írásban th-val jelölt hangot nevezik.)

A hatodik helyen a baszk áll, mely Európa legrégebbi folyamatosan beszélt nyelve. (Igen, ez is értelmetlen állítás, hiszen nincsenek öregebb és fiatalabb nyelvek.) Állítólag elszigetelten fejlődött (???), és nincs kapcsolatban egyik indoeurópai nyelvvel sem. (Szintén értelmetlen állítás: ha rokonságra utal, akkor nem lehetne kapcsolatban csak az egyik vagy néhány indoeurópai nyelvvel; ha pedig más kapcsolatra utal, hát a spanyollal és a franciával elég szoros kapcsolatot ápol.) Nehézségét agglutinatív (ragozó) szerkezete és huszonnégy esete jelenti. Mivel alapszókincsében sok a szó elején, közepében és végén megjelenő toldalék (prefixum, infixum, szuffixum), melynek mind saját jelentése van (!!!), nagyon jó memóriával kell rendelkeznünk, hogy megtanuljuk.

Micsoda nyelvtan fér el egy baszk fejében!
Micsoda nyelvtan fér el egy baszk fejében!
(Forrás: Wikimedia commons / josu.orbe)

A hetedik helyen a koreait találjuk. A koreaihoz is meg kell tanulni vagy ezer kínai írásjegyet, továbbá a koreai írást. A koreai nyelvtana is bonyolult, agglutináló (ragozó), és szintén elszigetelten fejlődött! Szintén nagyon oda kell figyelni az udvariassági szabályok betartására.

Büszkeséggel tölthet el minket, hogy a magyar a lista nyolcadik helyén áll. Meglephet minket azonban, hogy fő nehézsége az, hogy nincs alkalom gyakorolni: Magyarországon kívül ritkaságszámba megy! (Nem egészen világos, miért lenne több lehetőség gyakorolni a csehet, a finnt, az albánt vagy a grúzt.) További nehézsége a két igeragozás (bizonyára a tárgyas és tárgyatlan ragozásra gondolnak), a mondatszerkezet és a benne megjelenő sok kivétel (???). Ráadásul meg kell küzdeni a 35 esettel is! (Ez érdekes megállapítás, mert a „legbőkezűbb” nyelvtanok sem beszélnek 25-nél több esetről.)

Igazi egzotikum...
Igazi egzotikum...
(Forrás: Wikimedia commons / Pe-Jo)

Végül a lista tizedik helyét természetesen a kihagyhatatlan poén, a szentineléz foglalja el: mint azt már korábban megírtuk, a Bengáli-öböl szigetein beszélt nyelvet azért nehéz elsajátítani, mert a szigetekre tévedőket az őslakosok azonnal megölik.

Mennyire vehetjük komolyan?

A legnehezebb nyelvek listájának tizedik helyén álló nyelvről a szöveg is azt állapítja meg, hogy ez a legnehezebben megtanulható nyelv. Ezek után már az sem világos, hogy a listát milyen irányból kellene olvasni.

Láthattuk, hogy már a legjövedelmezőbb nyelvek listája sem túl meggyőző, hiszen az egyetlen konkrét szám, hogy mennyivel magasabb fizetést tudunk a nyelv ismeretében elérni, az első és a tizedik helyezett esetében is 4% – a közbeeső értékek pedig hol hiányoznak, hol alacsonyabbak! Így egyáltalán nem világos, miért jövedelmezőbb a nehéznek mondott japánt vagy kínait tanulni, mint a ha könnyűnek nem is mondott, de a legnehezebb nyelvek listájára fel nem került olaszt vagy spanyolt. Az egyéb említett indokok (kevesen ismerik, bizonyos területeken szükség lehet rá) nincsenek konkrét adatokkal alátámasztva, így nehezen hihetünk bennük. Az ugyan kétségtelen, hogy az említett nyelvek bármelyikének ismerete jól jöhet, de pl. a szuahéli vagy akár az olasz ismerete tényleg csak akkor valódi előny, ha éppen a kérdéses területtel foglalkozunk.

Kínaiul tudni főnyeremény
Kínaiul tudni főnyeremény
(Forrás: Wikimedia commons)

A legnehezebb nyelvek listája még ennél is komolytalanabbnak tűnik. Igaz ugyan, hogy a rajta szereplő nyelvek azok, amelyeket általában nehéz nyelvekként szoktak emlegetni, de az indoklások gyakran felületesek, sőt, egészen téves adatokra épülnek. Azonban ne felejtsük el azt sem, hogy az ilyen nyelvek listáira a szerkesztőik elsősorban olyan nyelveket szeretnek felrakni, melyek viszonylag ismertek: kevésbé tartanák érdekesnek az olvasók, ha teljesen ismeretlen nyelvek lennének a legnehezebbek. Persze sosem árt becsempészni egy kis „egzotikum”-ot is: ebben a listában ilyen a baszk és a magyar.

Elvben azt is mondhatnánk, hogy az ilyen listák felállítása teljesen felesleges, hiszen nincs értelme a nyelvek nehézségéről beszélni. Ugyanakkor az ilyen listák, amennyiben pontos adatokat tartalmaznak, mégis jó ürügyül szolgálhatnak arra, hogy szerzőjük érdekes nyelvi jelenségekről mesélhessen az olvasónak. Ez a lista sajnos nem ilyen.

Források

The 10 Most Lucrative Languages to Learn Now

The 10 Most Notoriously Difficult Languages to Learn

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
20 kalman 2011. augusztus 8. 16:54

@El Mexicano: Fhú, itt nagyon kavarognak a fogalmak (ahogy az osztályozás-mániában szenvedő hagyományos nyelvtanban is egyébként). Egyszer majd írok erről részletesebben, mindenesetre a durativitást az igék lexikai tulajdonságának tekintik (azt hiszem, az ilyeneket hívják "akcióminőségnek"), a folyamatosság/befejezettség attól függ, hogy egy bizonyos esemény(sor)t egyetlen megindult és lezárult dolognak tekintünk-e, vagy egy nagyobb ilyennek a részét látjuk benne (mivel ez szemlélet kérdése, ezt "aspektusnak" szokták hívni), és egy harmadik dolog az események/eseménysorok egymáshoz meg a beszédidőhöz való viszonya (ennek is van neve, csak nem jut eszembe, talán "külső aspektus" vagy ilyesmi, sz*rok a nevekre). A "perfectum" szót (és újlatin származékait, igen, a spanyol "perfecto"-t is) mindannyiunk szórakoztatására mindhárom értelemben használják. (A "duratív"-ot legalább valamennyire meg szokták különböztetni az "imperfektív"-től.) A latin grammatikák leginkább a morfológiával foglalkoztak, tehát ők az igeidők különböző elnevezéseit nem igazán gondolták szemantikailag komolyan (vagy ha mégis, az még rosszabb). Tehát "perfectum"-nak hívtak mindenféle múlt, relatív (egy másik eseményhez képest) múlt időt, meg a befejezettséget kifejezőket is (de mivel nem volt nekik fő prioritásuk a szemantika, ezt sokszor iszonyúan keverték). Iszonyú nagy katyvasz, szerintem nem érdemes vitatkozni róla (különösen az elnevezésekről nem). Röhejes, amikor az ilyen fehér Grammatikák megpróbálják komolyan venni ezeket (a spanyol akadémiai nyelvtanok se kivételek). Koncentráljatok a jelenségekre, és felejtsétek el, hogy hogy hívják meg hova sorolják őket!

19 El Mexicano 2011. augusztus 8. 14:25

@Fejes László (nyest.hu): Az había abierto befejezett, de folyamatos. :) Mert arról van szó, hogy valami folyamatosan fennállt, de a múlthoz képest befejezett (magyarul egyébként 'folyamatos régmúlt'-nak szokták fordítani). A spanyol szakirodalomban "aspecto perfectivo de acción durativa"-nak hívják (folyamatos cselekvés befejezett szemlélettel).

Az "hubo abierto" viszont semmiképpen sem folyamatos. A pretérito anterior olyan múlt előtt végbement pillanatszerű cselekvést jelölt, tehát ez "duplán" is befejezett. Hasonítsd össze ezzel:

Entré en el aula, alguien abría las ventanas. 'Beléptem a tanterembe, valaki éppen nyitotta ki az ablakokat. Itt az abría imperfectóban áll, azaz folyamatos múltban, ami nem fejeződött be. Ennek befejezett változata pontosan az había abierto, vagyis ami folyamatos volt, de az adott múltbeli indőpillanatban már befejeződött.

18 Fejes László (nyest.hu) 2011. augusztus 8. 14:10

@El Mexicano:

Entré en el aula, alguien había abierto las ventanas. 'Beléptem a tanterembe, valaki már kinyitotta az ablakokat' (tehát már nyitva voltak). – Ez befejezett (mármint a había abierto).

Entré en al aula, alguien hubo abierto las ventanas. 'Éppen, mielőtt beléptem a tanterembe, valaki kinyitotta az ablakokat'. (Más kérdés, hogy az utóbbi alakot ma már nem használják beszédben.) – Ez folyamatos (mármint a hubo abierto).

Egyiket sem látom folyamatos-befejezettnek (és továbbra sem tudom nagyon elképzelni, mi lenen az). Szerintem valamit nagyon keverhetsz.

17 El Mexicano 2011. augusztus 8. 12:29

@Fejes László (nyest.hu): Arra írtam, hogy nem hülyeség, hogy a nyelvtani nem és szám megkülönböztetése is a flexió része (persze az én latinos megközelítésemből), az természetesen tévedés, hogy a magyarban nem esetek vannak (mi mások lennének).

"Azt viszont el sem tudom képzelni, milyen lehet a folyamatos befejezett..." – pedig van ilyen, pl. pluscuamperfecto: había cantado ('énekeltem vala'). Az había szemlélete folyamatos (imperfecto), mellette pedig befejezett melléknévi igenév áll, vagyis végeredményben az igealak szemlélete "folyamatos befejezett". Ezzel szemben ott van a pret. anterior: hube cantado ('énekeltem volt'); itt az hube szemlélete is befejezett. A pluscuamperfecto egy múltat megelőző idősíkban jelöl folyamatos cselekvést/történést, az anterior pedig pillanatszerűt a múlt előtt:

Entré en el aula, alguien había abierto las ventanas. 'Beléptem a tanterembe, valaki már kinyitotta az ablakokat' (tehát már nyitva voltak).

Entré en al aula, alguien hubo abierto las ventanas. 'Éppen, mielőtt beléptem a tanterembe, valaki kinyitotta az ablakokat'. (Más kérdés, hogy az utóbbi alakot ma már nem használják beszédben.)

16 Fejes László (nyest.hu) 2011. augusztus 8. 12:14

@Nước mắm ngon quá!: Ha így lett volna, akkor viszont sokkal több esetet számolt volna. Arról nem is szólva, hogy pl. az oroszban hány esetet talált volna...

@El Mexicano: "A nyelvtani nem és szám megkülönböztetése is az esetrendszer – pontosabban a névszóragozás – része, ha nagyon precízek akarunk lenni, tehát ez egyáltalán nem hülyeség. " Már mi nem hülyeség? Az, hogy a magyar esetek nem esetek? Az esetrendszernek önmagában nincs köze sem a nemhez, sem a számhoz: annyira, hogy attól még, hogy egy nyelvben nincsenek nemek vagy nyelvtani szám, még lehet esetrendszere (és fordítva).

"Viszont az aspektus az tényleg más: magyarul igeszemléletnek hívjuk (pl. befejezett, folyamatos, beálló stb., sőt, pl. a spanyolban lehet "folyamatos befejezett" is, ha az összetett igeidőket vesszük)." Ez sem egészen így van, mert tulajdonképpen az aspektus kétféle lehet: folyamatos vagy befejezett. Minden további árnyalat már akcióminőség. (A beálló pl. a befejezetthez tartozik.) De mondjuk ezen a téren a szakirodalomban is ingadozik a terminusok használata.

Azt viszont el sem tudom képzelni, milyen lehet a folyamatos befejezett...

15 El Mexicano 2011. augusztus 8. 10:06

@Pesta: A nyelvtani nem és szám megkülönböztetése is az esetrendszer – pontosabban a névszóragozás – része, ha nagyon precízek akarunk lenni, tehát ez egyáltalán nem hülyeség. A flexió lényege, hogy valamely szónak eltérő alakjai lehetnek, és ezek eltérő nyelvtani funkciót jelölnek. Hogy ez eset, nyelvtani nem, vagy szám, ebből a szempontból mindegy, mert az a lényeg, hogy a szó képes az alakváltoztatásra.

Viszont az aspektus az tényleg más: magyarul igeszemléletnek hívjuk (pl. befejezett, folyamatos, beálló stb., sőt, pl. a spanyolban lehet "folyamatos befejezett" is, ha az összetett igeidőket vesszük).

14 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 8. 09:58

@Fejes László (nyest.hu):

A magánhangzó-harmónia nyílván úgy, hogy a magyarul nem konyító angolszász újságíró összeszámolta a magyar szavak végére biggyeszthetö minden lehetséges ragot, toldalékot, stb. (-ban, -ben, -hoz, -hez, -höz, -nál, -nél, stb.) és 35 jött ki neki úgy, hogy sejtése sem volt, hogy a -ban és a -ben, stb. ugyanazt az esetet jelöli. ;)

13 Fejes László (nyest.hu) 2011. augusztus 7. 22:59

@Pesta: "Szoktak jó sokat emlegetni, csak hát ezek a magyarban nem „esetek", hanem mondjuk aspektusok, ezekhez járul még a hangrendi egyeztetés is." Kik szokták emlegetni? Az aspektus egészen más. És hogy jön ide a magánhangzó-harmónia???

12 El Mexicano 2011. augusztus 6. 20:05

@erdeklodo: Mivel az angol az anyanyelve. Én viszont a spanyolról beszéltem, amely az amerikaiak szerint a világ legkönnyebb nyelve az angol után, ehhez képest nem tudják megtanulni...

11 Pesta 2011. augusztus 6. 19:41

>> Ráadásul meg kell küzdeni a 35 esettel is! (Ez érdekes megállapítás, mert a „legbőkezűbb” nyelvtanok sem beszélnek 25-nél több esetről.) <<

Szoktak jó sokat emlegetni, csak hát ezek a magyarban nem „esetek", hanem mondjuk aspektusok, ezekhez járul még a hangrendi egyeztetés is. Ennyi erővel a szláv nyelvekben is külön-külön esetnek lehetne tekinteni minden nembeli és számbeli ragozást, és akkor ezeket összeszorozva azokban is kijönne minimum ötven „eset". :)

10 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 6. 19:08

@ibn_battuta:

Kár volt belinkelni, ezek (Accredited Online Colleges) tényleg a tíz legnehezebb nyelv közé sorolják az angolt. :)

Különösen ez a mondat tetszett:

"Anyone hoping to pick up Hungarian must also completely conquer its whopping 35(sic!) cases, too."

9 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 6. 18:57

@Fejes László (nyest.hu):

Na jó, de a bosnyákra, szerbre és a horvátra se mondjuk összefoglalóan, hogy jezik. Nem beszélek se jezikül, se bahasául, [:)], de a bahasa nem az indonéz(iai), a maláj, a jávai, stb. összefoglaló neve, hanem csak az egyes megnevezések része, ahogy battuta is írta.

Ezt már csak azzal lehet überelni, amikor angolul egy távoli és egyébként sem ismert ország nevét 'lingo'-nak nevezik. (Everything's easy if you speak the lingo.)

8 erdeklodo 2011. augusztus 6. 18:15

I am not a fan, but Jennifer Lopez speaks perfect American English.

Nem vagyok Jennifer Lopez rajongo, de meg kell hagyni, hogy tokeletesen beszeli az amerikai angolt.

Szereny velemenyem szerint az angol eleg konnyu nyelv.

Egy "Amerikai Barom".

7 cojsz 2011. július 29. 18:57

Kedvencem:

"Ráadásul „több interdentális van benne [az angolban], mint akármelyik más nyelvben, ideértve a németet is”. "

6 tonkava 2011. június 16. 10:49

És akkor mi a helyzet a tényleg nagyon nehéz nyelvekkel, mint például a legendás navahó, vagy mondjuk, a nganaszán? Esetleg a hmong.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X