-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Finnország kisebbségi politikája hosszú ideig példaértékűnek számított: az ország széles körű nyelvhasználati jogokat biztosított a svéd anyanyelvűeknek. Úgy tűnik, az eddigi gyakorlat mégsem tartható fenn a továbbiakban.
A finnországi nyelvpolitika az utóbbi években egyre erősödő vitáiról ír Pasi Saukkonen a The London School of Economics and Political Science blogján. Írásában vázolja, hogyan alakult ki Finnország példaértékű nyelvpolitikája, és melyek azok a változások, melyek arra kényszerítik az országot, hogy megváltoztassa eddigi gyakorlatát.
Amikor Finnország 1917-ben függetlenné vált, a svéd anyanyelvűek aránya elérte a 15%-ot. Bár kisebbségi nyelv volt, jelentős részben a felső osztályokhoz tartozók beszélték anyanyelvként, jelentős szerepe volt a felsőoktatásban és a közigazgatásban. A többség anyanyelveként beszélt finn csak nem sokkal korábban vívott ki magának a svédhez hasonló jogokat. A függetlenné váláskor Finnországot kétnyelvű állammá nyilvánították: a hivatalokhoz finnül és svédül egyaránt lehetett fordulni, a hivatalos dokumentumok kétnyelvűek. A helyi önkormányzatok lehettek finn vagy svéd nyelvűek, de kétnyelvűek is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Bár a modell jogilag a lehető legtöbbet biztosította a kisebbség számára, mégsem működött tökéletesen. Annak ellenére, hogy a svéd nyelvűeket nem sújtották előítéletek, sehonnan nem rekesztették ki őket, és számuk sem mutatott jelentős csökkenést, arányuk 5%-ra csökkent. Ennek részben a kisebb gyerekszám, részben a kivándorlás, részben a nyelvcsere volt az oka. A korábban tisztán svéd nyelvű területekre finn anyanyelvűek költöztek, a kétnyelvű területeken pedig egyra nőtt a többségi nyelvet beszélők aránya.
A nyelvtörvény 2004-es változásai felszínre hozták a korábban kevésbé feltűnő feszültségeket. A változások során biztosították a számik egyes nyelvi jogait is: ők is használhatják anyanyelvüket a bíróságokon és a hivatalokban, és a számik lakta területeken joguk van az anyanyelvi alapfokú oktatáshoz is. Egyre többen emeltek szót az ország kétnyelvűsége, különösen a kötelező svédoktatás ellen. (A finn iskolákban svédül, a svéd iskolákban finnül kell tanulni.) Különösen ott tiltakoztak hevesen a kötelező svédoktatás ellen, ahol nem él számottevő svéd kisebbség. Az ellenzők hatásosan kampányoltak az interneten, egyes politikusok is elkezdték pedzegetni a korábban tabunak számító nyelvpolitikai kérdéseket.
![Az Åbo Akademi svéd nyelvű egyetem Turkuban (svédül Åbo)](/media/az-abo-akademi-sved-nyelvu-egyetem-turkuban-svedul-abo.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Samuli Lintula / CC BY-SA 3.0)
Ezzel párhuzamosan a svéd nyelvű közösséget frusztrálta, hogy az új szabályozás sem járt számottevő eredménnyel. A közigazgatási reformok gyakran központosítással járnak, így nehezítik a svéd közösségek nyelvi jogainak érvényesülését.
Ugyanekkor még egy jelentős változás ment végbe. A bevándorlás következtében Finnország kétnyelvű országból soknyelvű országgá vált. 2011-ben már 36 nyelvnek élt több mint ezer beszélője a Finn Köztársaságban. A legnagyobb közösséget hatvanezer fővel az oroszok alkották, de mellettük jelentős volt az észt és a szomáli anyanyelvűek száma is.
![Az Uszpenszkij katedrális Helsinki központjában. A közös államiságnak köszönhetően az oroszok már régebben is jelen voltak Finnországban](/media/az-uszpenszkij-katedralis-helsinki-kozpontjaban-a-kozos-allamisagnak-koszonhetoen-az-oroszok-mar-re.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Sam Segar)
A vegyes házasságoknak, a külföldön töltött idő növekedésének, illetve annak köszönhetően, hogy a kisebbségi nyelvek beszélői a többségi nyelv elsajátítása mellett tovább használják anyanyelvüket, egyre több a kétnyelvű ember, aki emellett két közösséggel is azonosítja magát. A finn nyelvpolitika azonban mindenkit egy (a finn vagy a svéd) közösséghez tartozóként kezel. Azzal a ténnyel, hogy a polgárok jelentős számban kétnyelvűek, a társadalom pedig soknyelvű, a jelenlegi rendszer nem számol – éppen ezért szükséges a teljes nyelvpolitika átgondolása. Mivel azonban a probléma nem csupán Finnországra jellemző, Finnország előtt arra is megnyílik a lehetőség, hogy ismét példaértékű modellt alkosson.