-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Finnország kisebbségi politikája hosszú ideig példaértékűnek számított: az ország széles körű nyelvhasználati jogokat biztosított a svéd anyanyelvűeknek. Úgy tűnik, az eddigi gyakorlat mégsem tartható fenn a továbbiakban.
A finnországi nyelvpolitika az utóbbi években egyre erősödő vitáiról ír Pasi Saukkonen a The London School of Economics and Political Science blogján. Írásában vázolja, hogyan alakult ki Finnország példaértékű nyelvpolitikája, és melyek azok a változások, melyek arra kényszerítik az országot, hogy megváltoztassa eddigi gyakorlatát.
Amikor Finnország 1917-ben függetlenné vált, a svéd anyanyelvűek aránya elérte a 15%-ot. Bár kisebbségi nyelv volt, jelentős részben a felső osztályokhoz tartozók beszélték anyanyelvként, jelentős szerepe volt a felsőoktatásban és a közigazgatásban. A többség anyanyelveként beszélt finn csak nem sokkal korábban vívott ki magának a svédhez hasonló jogokat. A függetlenné váláskor Finnországot kétnyelvű állammá nyilvánították: a hivatalokhoz finnül és svédül egyaránt lehetett fordulni, a hivatalos dokumentumok kétnyelvűek. A helyi önkormányzatok lehettek finn vagy svéd nyelvűek, de kétnyelvűek is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Bár a modell jogilag a lehető legtöbbet biztosította a kisebbség számára, mégsem működött tökéletesen. Annak ellenére, hogy a svéd nyelvűeket nem sújtották előítéletek, sehonnan nem rekesztették ki őket, és számuk sem mutatott jelentős csökkenést, arányuk 5%-ra csökkent. Ennek részben a kisebb gyerekszám, részben a kivándorlás, részben a nyelvcsere volt az oka. A korábban tisztán svéd nyelvű területekre finn anyanyelvűek költöztek, a kétnyelvű területeken pedig egyra nőtt a többségi nyelvet beszélők aránya.
A nyelvtörvény 2004-es változásai felszínre hozták a korábban kevésbé feltűnő feszültségeket. A változások során biztosították a számik egyes nyelvi jogait is: ők is használhatják anyanyelvüket a bíróságokon és a hivatalokban, és a számik lakta területeken joguk van az anyanyelvi alapfokú oktatáshoz is. Egyre többen emeltek szót az ország kétnyelvűsége, különösen a kötelező svédoktatás ellen. (A finn iskolákban svédül, a svéd iskolákban finnül kell tanulni.) Különösen ott tiltakoztak hevesen a kötelező svédoktatás ellen, ahol nem él számottevő svéd kisebbség. Az ellenzők hatásosan kampányoltak az interneten, egyes politikusok is elkezdték pedzegetni a korábban tabunak számító nyelvpolitikai kérdéseket.
(Forrás: Wikimedia Commons / Samuli Lintula / CC BY-SA 3.0)
Ezzel párhuzamosan a svéd nyelvű közösséget frusztrálta, hogy az új szabályozás sem járt számottevő eredménnyel. A közigazgatási reformok gyakran központosítással járnak, így nehezítik a svéd közösségek nyelvi jogainak érvényesülését.
Ugyanekkor még egy jelentős változás ment végbe. A bevándorlás következtében Finnország kétnyelvű országból soknyelvű országgá vált. 2011-ben már 36 nyelvnek élt több mint ezer beszélője a Finn Köztársaságban. A legnagyobb közösséget hatvanezer fővel az oroszok alkották, de mellettük jelentős volt az észt és a szomáli anyanyelvűek száma is.
(Forrás: Wikimedia Commons / Sam Segar)
A vegyes házasságoknak, a külföldön töltött idő növekedésének, illetve annak köszönhetően, hogy a kisebbségi nyelvek beszélői a többségi nyelv elsajátítása mellett tovább használják anyanyelvüket, egyre több a kétnyelvű ember, aki emellett két közösséggel is azonosítja magát. A finn nyelvpolitika azonban mindenkit egy (a finn vagy a svéd) közösséghez tartozóként kezel. Azzal a ténnyel, hogy a polgárok jelentős számban kétnyelvűek, a társadalom pedig soknyelvű, a jelenlegi rendszer nem számol – éppen ezért szükséges a teljes nyelvpolitika átgondolása. Mivel azonban a probléma nem csupán Finnországra jellemző, Finnország előtt arra is megnyílik a lehetőség, hogy ismét példaértékű modellt alkosson.