-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Amúgy nincs kedved kalandmesternek jelentkezni a legközelebbi m.a.g.u....2025. 07. 09, 18:00 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Egyetlen konkrétum van a hosszú szövegedben: a magyarban E3-ban nincs ...2025. 07. 09, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Idézet a cikkből: "...erősen kritizálják a nyelvcsalád fogalmát. Ennek ...2025. 07. 09, 10:23 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Az alapszókincs az olyan szavak amiket nap mint nap folyamatosan haszn...2025. 07. 08, 23:12 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, feltételezem, hogy nem véletlenül maradtak fenn.. Nem ki, hanem rátalálta...2025. 07. 08, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A gyermekvédelemnek kellene fellépnie ott, ahol a szülők a gyerekeikkel kihalófélben levő nyelveket taníttatnak – legalábbis egy finn történész szerint.
A napokban Ante Aikio, az Oului Egyetem tanára, a számi (lapp) nyelvek szakértője olvasói levelet írt a Helsingin Sanomatnak – ebben arra panaszkodott, hogy a számi nyelvek újjáélesztésére szolgáló programban hiába jut központi szerep a nyelvi fészkeknek, ezek fenntartására nem különítenek el megfelelő összeget; ráadásul most a finn oktatási és kulturális minisztérium a meglevő finanszírozás csökkentését is tervezi. Ha a tervek megvalósulnak, nemhogy a nyelvi fészkek számát nem lehet szaporítani, de a meglevők felét is be kell zárni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint arról már korábban írtunk, a nyelvi fészek olyan óvoda vagy napközi, ahol a gyerekeknek veszélyeztetett kisebbségi nyelveket tanítanak, méghozzá egyszerűen úgy, hogy a nevelők az adott nyelven beszélnek a gyerekekhez, és így azok a gyakorlatból sajátítják el a nyelvet, mintegy második anyanyelvként. A nyelv újraélesztésére gyakorlatilag ez az egyetlen lehetőség, ha azt már a szülők, esetleg nagyszülők sem beszélik. Ez leginkább az inari számi és a kolta számi változatra igaz, de az északi számi megerősítésében is fontos szerepük van a nyelvi fészkeknek, különösen városi környezetben lenne ezekre nagy szükség.
A levélre Jukka Korpela, a Kelet-Finnországi Egyetem történelemtanára reagált. Ő úgy véli, a nyelvek kommunikációs eszközök, és bár semmi nem tiltja, hogy az identitás alapjává tegyük őket, de ennek a felfogásnak a másokra kényszerítése csak annyira erkölcsös, mint bármilyen más elv másokra kényszerítése. Elmondása szerint szakmája művelőjeként ő is foglalkozik az őshonos nyelvekkel, maga is elismeri a kultúra fontosságát és azt, hogy a sokszínűséggel a világ csak gazdagodik. Szerinte azonban más dolog felnőtteket meggyőzni arról, hogy tanuljanak veszélyeztetett nyelveket, mint gyermekeket ezekre tanítani. Úgy véli, globalizálódó világban élünk, a gyerekek amúgy is többnyelvűek lesznek, a sokszínűségben a világnyelvek helyettesítik a kivesző kis nyelveket.
Úgy véli, az idegen nyelvek tanulásához magabiztos anyanyelvtudásra van szükség, és ha a finn anyanyelvű gyereket számi vagy karjalai nyelvi fészekbe küldik, akkor egy szükségtelen anyanyelv kedvéért az első anyanyelvet teszik kockára. Szerinte támogatni kell a számi nyelv fennmaradását, de csak azoknál, akiknek szülei valóban számi anyanyelvűek, akik otthon anyanyelvként sajátítják el a számit. Ha azonban nem számi anyanyelvű szülők gyermekeit próbálják számi anyanyelvűvé tenni, az már egyenesen a gyermekvédelemért kiállt.

(Forrás: Wikimedia Commons / Kimberli Mäkäräinen / CC BY-SA 3.0)
Korpela levele súlyos tévhitet ismétel meg: eszerint a gyerek nyelvi fejlődését hátráltatja, ha egyszerre több nyelvet sajátít el anyanyelvként. Természetesen előfordulhat, hogy egy gyerek keverni kezdi két anyanyelvét, de ezt idővel kinövi. Arra nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy két vagy több nyelv párhuzamos elsajátítása lassítaná bármelyik tanulását – mivel a gyermekek nyelvelsajátításának üteme erősen eltérő lehet, soha nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy egy gyerek azért tanulja az átlagosnál lassabban anyanyelveit, mert több van belőle, és egynyelvűként gyorsabban haladna. Az azonban egyértelmű, hogy a többnyelvű gyerekek nyelvi képességei jobbak, könnyebben tanulnak meg további nyelveket. A szülők tehát a gyereknek kárt egyáltalán nem okoznak.
Korpela megfeledkezik arról a tényről is, hogy az állam a kisebbségi nyelvek támogatásával nem kegyet gyakorol, hanem a korábban elkövetett hibákat hozza helyre. A számi szülők azért nem tudnak számiul, mert őket az állam finn nyelvű iskolákba kényszerítette, szüleiket is arra ösztökélte, hogy ne adják tovább a nyelvet. Egy finn anyanyelvű számi szülő érezheti kellemetlennek, hogy felnőtt fejjel kell megtanulnia felmenői nyelvét, és érthető, ha a gyermekeit szeretné ettől megkímélni.
Arról nem is beszélve, hogy a nyelvi jogok eleve csak akkor biztosíthatóak, ha vannak akik biztosítják – azaz vannak a nyelvet ismerő hivatalnokok is. Akármilyen kis nyelv nem tartható fenn, megfelelő méretű beszélőközösségre van szükség: ehhez kitűnő eszközök a nyelvi fészkek, ahol a gyerekek „fájdalommentesen” sajátíthatják el a kisebbségi nyelveket.