nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az erza nyelv napja Észtországban
A király beszéde – vágott változat

Hogy illik ünnepelni az anyanyelv napját? Szavaljunk verseket? Énekeljünk népdalokat? Elemezzünk mondatokat? Lássuk csak, érdemes-e példát venni az észtországi mordvinokról.

Gornyipov | 2015. április 17.
|  

Április 16. az anyanyelv napja (erzául: Тиринь келень чи, moksául: Шачем кялень ши) Mordóviában, de az elnevezés egy kicsit félrevezető, mivel valójában csak a mordvin nyelvek (az erza és a moksa) ünnepét jelenti, a több mordóviai kisebbség (például a tatárok) és az oroszok nem ezen a napon ünnepelnek. Az anyanyelvnapi rendezvények nemcsak a Mordvin Köztársaságra koncentrálódnak, mivel az erzák és a moksák közül sokan diaszpórában (Oroszország-szerte kisebb-nagyobb közösségekben) és külföldön élnek. Észtországban különösen nagy hagyománya van a finnugor népek ünnepeinek, az erza-moksa napot is minden évben több észtországi városban is megrendezik. Miért április 16. a kiválasztott nap, és hogy ünneplik Észtországban a mordvin nyelveket?

Az anyanyelv napja
Az anyanyelv napja
(Forrás: Wikimedia Commons)

Latin vagy cirill?

Április 16-át 1993-ban az Erza Nyelv Megmentési Alapja elnevezésű szervezet választotta alapvetően az erza nyelv napjává, később társult ehhez a másik mordvin nyelv, a moksa ünnepe is. A választás azért erre a napra esett, mert 1894. április 16-án született Lambaszke (Lobaszki) faluban Anatolij Pavlovics Rjabov, az erza nyelv első professzora, nyelvész és pedagógus.

Ő dolgozta ki, hogyan lehetne latin betűs ábécét alkalmazni az erza nyelv leírására. A későbbiekben ezt az ábécét ugyan nem használták, az erzák (és a moksák is) mind a mai napig cirill betűkkel írnak. A cirill ábécéhez való ragaszkodás magyarázható azzal is, hogy az Oroszországi Föderációban ma az államnyelvi státusz kritériuma, hogy a nyelvet cirill betűkkel írják.

Ennek ismeretében érdekes adalék, hogy a külföldön megjelenő erza tankönyvek latin betűsek, ahogy többek között a legújabban megjelent angol közvetítő nyelvű erza tankönyv is. (Bár ezek nem a Rjabov-féle latin ábécét használják.) A latin átírás használata sajátos döntés a tankönyvszerzők részéről, aki ugyanis nem tanulja meg a cirill betűket, az nem fogja tudni elolvasni a Mordóviában megjelenő kiadványokat, és a vizuális memóriájukra támaszkodó nyelvtanulók esetében különösen nehéz lehet a két ábécé közötti váltogatás.

Rjabov, az erza ezermester

Rjabov az erza latin ábécé kidolgozása mellett kiterjedt levelezést folytatott észt és finn írókkal és kutatókkal, valamint aktív szerepet vállalt az erza és a moksa nyelv oktatásának népszerűsítésében is. Azt a korában meglehetősen újszerű gondolatot vallotta, hogy a mordvin származású gyerekek iskolai sikereit az anyanyelven való oktatás tudná megalapozni. Ezért sokat munkálkodott a megfelelő terminológia kialakításán, tankönyveket írt, és cikkei módszertani kérdéseket is részletesen tárgyaltak.

Rjabov a kisfiával
Rjabov a kisfiával
(Forrás: Wikimedia Commons)

A húszas években Rjabov Moszkvában élt, ahol erza-moksa kórust hozott létre, amelynek rádiófellépése nagy népszerűségnek örvendett az egész Szovjetunióban. Ezenkívül Rjabov nevéhez fűződik az 1926-ban alapított moszkvai erza-moksa klub is, amelynek a nyelvész sokáig vezetője volt. A 30-as években már a mai Mordvin Köztársaság fővárosában, Szaranszkban dolgozott, az oktatásmódszertani munkái mellett erza-orosz szótárt szerkesztett, nyelvtant írt (amelyből sajnos csak két fejezet maradt meg kéziratban, ezeket állítólag Csehországban őrzik), és az irodalmi nyelv, a sztenderd erza kialakításán munkálkodott. Ezenkívül a tanárképző főiskolán módszertani és nyelvtörténeti előadásokat tartott, valamint az erza-moksa nyelvi tanszék vezetője volt.

Az erza-moksa anyanyelvi ünnepnek szomorú oldala is van, ugyanis – ahogy számos más (finnugor népből származó) – értelmiségi, Rjabov is a sztálini terror áldozata lett. 1937-ben finn és észt kapcsolatai miatt kémkedés vádjával letartóztatták, és 1938-ban agyonlőtték. Az értelmiség elpusztítása, munkáiknak bezúzása jó pár évtizedre visszavetette az erza-moksa kulturális fejlődést, számos szempontból mind a mai napig nem sikerült kiheverni az akkori veszteségeket.

A király beszéde

Az észtországi erza-moksa anyanyelvnapi ünnepségek évről évre változó összetételű és színvonalú programmal várják a nézőket. Általában az este elengedhetetlen része a koncert, sokszor a helyi (tallinni) erza közösség népi együttese lép fel, egyes években kiegészülve Mordóviából meghívott előadókkal. Az észtországi rendezvények az erza nyelvre fókuszálnak, a program elnevezése is ezt a szemléletet tükrözi, az erza nyelv napjának vagy – ahogy a következő plakáton láthatjuk – erza kulturális estének nevezik.

A rendezvény plakátja
A rendezvény plakátja
(Forrás: www.fennougria.ee)

2013-ban az észtek olyan fontos eseménynek tartották a rokon nép képviselőinek látogatását, hogy az észt köztársasági elnök, Toomas Hendrik Ilves külön fogadta az erza delegációt. A vendégek pedig különösen gazdag műsorral rukkoltak elő a tallinni ünnepségen, amelyről videofelvétel is készült és alább megtekinthető. Erza, észt és orosz nyelvű feliratok váltakoznak a kisfilmben, azok kedvéért, akik nem értenek egyik nyelven sem, a továbbiakban összefoglaljuk az ünnepség tartalmát.

A meghívott vendégek között volt Andrej Romaskin, a híres Toorama alapítójának a fia, aki édesapja halála után továbbvitte az együttes hagyományait. Ezenkívül Pjotr Vlagyimirovics Rjabov, a Tavlában található Etno Kudo igazgatója és a fafaragó iskola vezetője. A harmadik vendég pedig az erzák vezérének, királyának (erzául inyazor) nevezett erza Ksumancjany Pirgus, eredeti nevén Grigorij Dmitrijevics Muszaljov volt. Az ünnep gyertyagyújtással, imádsággal és áldáskéréssel kezdődik. Ezután következik „a király beszéde” erza nyelven. Sajnos ezt a részt kivágták a felvételről. A feliratban azt ígérik a videó készítői, hogy ha elkészül az észt és az orosz felirat, akkor a beszédet is feltöltik majd. Ha jobban belegondolunk, meglehetősen furcsa, hogy az erza nyelv napjáról készült felvételből pont azt a részt vágták ki, amely egy hosszabb erza nyelvű szöveget tartalmaz… A felvétel ott folytatódik, amikor a király megköszöni a meghívást, és hangsúlyozza, hogy ha lenne saját államuk, ők is tudnának így vendégeket hívni és szép ünnepségeket rendezni. (A tolmács itt csak annyit fordított, hogy ha lenne saját országuk, minden jobb lenne…)

Az ünnepség érdekes oldalára világít rá az a megjegyzés, amelyet a 39. percben tesz a második fellépő együttes egyik tagja. A bevezető beszédben és a király törölt beszédében is hosszasan méltatták az erza népet, hangsúlyozták az erzák kiválóságait, majd áldást kértek az erza nyelvre és népre. Ezek után mondja azt a hölgy szerényen: „Mordóviában moksák is élnek. Én is moksa vagyok.”

Észtországban 2015-ben is megünnepelték az erza nyelv napját. A Pizjolnye (Berkenye) együttes érkezett Észtországba a Bolseignatovszkij körzetből, ahol háromévente megrendezik a Raszkeny ozksz (’népi imádkozás’ – vagy más fordításban – ’nemzeti imádkozás’) elnevezésű ünnepet, amelyen a meghívott énekesek is több alkalommal részt vettek már. A Pizjolnye tipikus falusi együttesként a kultúrházak hangulatát varázsolta az észtországi hallgatóság elé. Észtországban három fellépésük volt, a kötelező tallinni és tartui koncertek mellett a 2015-ben finnugor kulturális fővárosként működő Obinitsa szettu faluba is ellátogattak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X