-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Magyarországon lett egyetemi doktor, túlélte a munkatábort és sikeresen folytatta derékba tört karrierjét.
1895. december 15-én a mai Sziktivkarhoz közeli Tentyukovóban született Vaszilij Iljics Litkin (magyar kiadványokban helyenként Lütkin) – igaz, Európában ekkor már 27-ét írtak. Litkin komiul az Ilja Vas nevet használta. (Ezt a magyarországi kiadványokban általában Ilja Vasz formában találjuk leírva: a szó végi hang ugyan sem a magyar [s]-nek, sem a magyar [sz]-nek nem pontos megfelelője, de az előbbihez áll közelebb. A bennfentesek kedvéért eláruljuk, hogy az IPA által [ɕ] jellel jelölt hangról van szó.) A komiknál ugyanis hagyományosan nincs vezetéknév, az azonos keresztnevűek neve elé az apjuk nevét teszik, hogy megkülönböztessék őket. A komi keresztnevek általában orosz nevek rövidült változatai, a Vas így a Vaszilij komi megfelelője.
Litkin tanítóképzőben végezte középfokú tanulmányait, majd Moszkvában diplomázott a bölcsészkaron. 1918-tól kezdve jelentek meg versei. 1926-ban külföldi tanulmányútra ment, járt Finnországban, Németországban és Magyarországon is – a budapesti egyetemen szerezte meg egyetemi doktori fokozatát 1927-ben. Elsősorban a komi nyelv történetét kutatta. Részt vett iskolai tankönyvek kidolgozásában. 1930 és 1933 között a moszkvai egyetemen tanított, eközben közreműködött a komi tanítóképző megalapításában.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ekkor azonban szépen induló karrierjében törés következett. 1933-ban a SZOFIN-ügy keretében koholt vádak alapján letartóztatták. (Ekkoriban lefejezték a Szovjetunió kisebb népeinek értelmiségét, volt, ahol egész írószövetségeket végeztek ki.) Öt év munkatáborra ítélték: ezt később három évre mérsékelték, büntetését a Távol-Keleten töltötte le. Szerencsével túlélte, és volt annyira előrelátó, hogy sem szülőföldjére, sem a Szovjetunió nagyvárosaiba nem tért vissza. (Akik nem így tettek, azok általában újabb letartóztatások áldozataivá váltak, és ritkán úszták meg élve.) 1939 és 1948 között az orenburgi tanárképzőben, közben rövid ideig a moszkvai tanárképző orosz nyelvi tanszékének vezetője is. 1949 és 1959 között a rjazanyi tanárképzőben dolgozott. Eközben orosz és komi nyelvtörténeti kutatásokat folytatott. 1943-ben kanditusi, 1946-ban doktori disszertációját is megvédte. 1952-ben jelent meg kutatásainak összefoglaló kötete Древнепермский язык: чтение текстов, грамматика, словарь (Ópermi nyelv: olvasókönyv, nyelvtan, szótár) – az ópermi alatt itt ókomi értendő. 1955-ben nyelvjárási olvasókönyve és komi leíró nyelvtana is megjelent. 1956-ban rehabilitálták. Ettől kezdve a hetvenes évek közepéig rendszeresen jelennek meg szépirodalmi művei, főként meséi.
1957-ben komi történeti hangtani tankönyvet jelentetett meg. 1959-től 1972-es nyugdíjba vonulásáig Moszkvában, a Szovjet Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében dolgozott. Ebben az időben a komi-jazvai nyelvjárásról, illetve a permi nyelvek történeti hangtanáról adott ki monográfiát, 1970-ben pedig megjelent a címe szerint rövid – közel 400 oldalas – komi etimológiai szótára. 1981-ben Moszkvában hunyt el.
Az alábbi film Litkin 80. születésnapja alkalmából – tehát 1975-ben készült. Komi nyelvű, de az oroszul tudók is rengeteg információt kiszűrhetnek belőle, mivel tele van orosz jövevényszavakkal. Az ilyen keverékbeszédet hívják кыдъя рочnak [kidja rocs], azaz ’korpás, ocsús orosz’-nak. Ez a jelenség általános az oroszországi finnugoroknál. Ma egy hasonló műsorban azért már nem lenne ennyire rossz a helyzet, a nyolcvanas évek óta ismét jobban igyekeznek visszaszorítani a médiában a mindent elárasztó jövevényszavakat. (Az idegen szavaknak a magyarba való beáramlásával senki se jöjjön: a kettő mértéke össze sem hasonlítható.) A hétköznapi nyelvhasználatra azonban ez jellemző, sőt a helyzet talán még romlott is.
Litkin munkásságának egy része magyarul is olvasható. Irodalmi munkásságából ízelítőt találunk a Medveének. A keleti finnugor népek irodalmának kistükre című kötetben, A vízimadarak népe című tanulmánygyűjteményében pedig egy az ókomi írásbeliségről szóló írását találjuk.
Források
Лыткин, Василий Ильич és a kapcsolódó oldalak
Лыткин, Василий Ильич. In: Коми язык. Энциклопедия.