Kövessen, kérem!
A nyelvész majd megmondja
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Írjon! Nekünk!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szerző: Tóth-Bogár Katalin
Találatok száma: 32
Megjelenített tételek:
Kell-e az iskolában nyelvtant tanítani?
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. május 4. |
Hasznosan telnek e el a nyelvtanórák? Szeretik e a gyerekek és a tanárok? Emlékszünk e valamire az iskolai nyelvtanból felnőtt életünkben? Van e így értelme ennek az egésznek?
Szomszéd népek Pest szívében – mi az a szerb iskola?
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. március 19. |
A gyerekek beszélik az állam nyelvét és mellette az anyanyelvüket is. Tankönyv nem mindig akad megfelelő, és az anyaországi támogatás csekélyke. De a tanárok lelkiismeretesek, és végzik a dolgukat – egy átlag határon túli magyar iskoláról is elmondha...
Természetes a nyelvhalál?
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. február 26. |
Vajon természetes folyamat eredménye, ha egy nyelv egyszer csak kihal? Vagy nyelvhasználói lecserélik a „trendibb”, praktikusabb többségi nyelvre? Kell-e és lehet-e tenni az (egyre) kevésbé használt kisebbségi nyelvek fennmaradásáért? Hogy látják min...
Szilva, kender, mogyoró – a népdalkincs erotikájáról
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. február 24. |
Tudta ön, mit jelenthet az alma a magyar népdalokban? És vajon miért fordul elő olyan gyakran a ló vagy a gémeskút a szövegekben? Néha dúdoljuk, máskor csak hallgatjuk, de sokszor nem is vagyunk tisztában vele, hogy egész jelképrendszerek bújnak meg ...
Időutazás Grammatikába: hogy ragoztak eleink?
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. február 5. |
Mintha időgépbe ülnénk be, amikor beleolvasunk a Jókai-kódex mondataiba. Hát ha még hosszasan tanulmányozzuk! Nyelvemlékeink közül az első magyar elbeszélő művet tartalmazza ez a kalandos életű 15. századi kézirat. A Nyelvtudományi Intézet nyelvészei...
Mi köze a sörnek a műfordításhoz? Csuvas népköltészet magyarul
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. február 4. |
Másfél milliónyi rokon – nehézkes családi fotó lenne ebből, pedig a csuvasokat ez jellemezné jól. A volt Szovjetunió területén élő aprócska, számunkra „zenerokon” nép sörivás, testvérek és nem utolsósorban gyönyörű dallamok között éli a mindennapjait...
Mi köze Andy Warholnak a ruszinokhoz?
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. január 22. |
Egy ország nélküli nép, amelyik csodával határos módon megőrzött nyelven beszél. Ruszinok, rutének, rusznyákok vagy kárpát-ukránok: ugyanazt a népcsoportot jelölik a nevek. Talán tudjuk, hogy léteznek, azt azonban valószínűleg kevesen sejtik, hogy An...
Egy család, ahol eszperantóul társalognak
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. január 5. |
Miért kezd egy magyar családban az apa eszperantóul beszélni a gyerekeihez? Mi haszna származik a három csemetének abból, ha már óvodás korukban „apanyelvként” használnak egy mesterséges nyelvet? Egy mosonmagyaróvári családtól megtudhatjuk.
Lomb Kató: egy nyelvzseni receptje
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. december 15. |
Aprócska néni szemüvegben, a kezében néhány papír. Lehet, hogy melletted is ült már a buszon. Gondoltad volna, hogy legalább tizenhat nyelvet beszél? Lomb Kató, a legelső szinkrontolmácsok egyike, legendás magyar tolmács és fordító néhány évvel ezelő...
Mit tudunk a bosnyákról?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. december 9. |
Szarajevó, balkáni háborúk, Bosnyák téri piac… valószínűleg ezek jutnak eszébe az átlag magyarnak, ha a bosnyák szóval találkozik. Mennyit tudunk vajon erről a horvátok és szerbek között élő kis népről és nyelvéről? A multietnikus Balkán-félszigeten ...
Minek nekünk hejesírás?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. november 30. |
Alsós tollbamondás, nyolcadikos helyesírásteszt a felvételi előtt, középiskolai villámfelmérő a földrajzi nevek írásáról… mindenkinek lehetnek ilyen emlékei. No de egyetemen? Hogyan oktatható és kérhető számon a magyar helyesírás a felsőoktatás szint...
Majd’ megszólal – Csányi Vilmos a „kutyabeszédről”
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. november 25. |
Állati nyelv pedig nincs – mondja elhamarkodott kijelentésemre az etológus professzor. A kommunikációnak számos formáját használják, de az még nem nyelv – ez azonban talán nincs is olyan messze, mint ma gondoljuk. Beszélő kutyák és érző gazdák világá...
Shakespeare újratöltve
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. november 6. |
Aki késve érkezett az előadásra, legfeljebb a hangját hallhatta Géher Istvánnak, mert a teremben már egészen biztosan nem kapott ülőhelyet – az Országos Idegennyelvi Könyvtár rendezvényén ugyanis még a lépcsőn is szorongott a kíváncsi közönség.
Angol helyesírás? Minek az?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. november 3. |
A „szomszéd kertje mindig zöldebb” elmélet a nyelvtanulás esetében valószínűleg nem működik: más nyelvek helyesírását sem szoktuk logikusabbnak vagy könnyebbnek találni. Vajon spoonful vagy spoonfull? És accomodation vagy accommodation?
Helyesírási szabályzat: apró módosítgatások helyett átfogó reformot!
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 29. |
Kedves nyelvrokonaink, a finnek, állítólag sajátos módon alakítják ki a parkokban a sétányokat: megvárják, amíg az arra járó-kelő, öntörvényű állampolgárok hada kitapossa az utat – és csak azután kövezik ki. Ezzel szemben nálunk a kikövezettek mellet...
Miért is hasznos, ha szlovákul tanulunk?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 26. |
Miért érdemes magyarul és csehül tudniuk az osztrákoknak? Meg kell-e tanulnunk kínaiul? Mit ér a kisvállalkozó, ha nem beszél „külföldiül”? Efféle kérdésekre kereste a választ egy nemzetközi üzleti fórum. Hogy milyen sikerrel, az rajtunk (is) áll.
A nagy magyar helyesírás-háború
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 21. |
Az elefánt alig érzi a bőrét csipkedő madarakat: kritika és ellenkezés ide vagy oda, egy helyesírási szabályzat nem olyasmi, amit egyik napról a másikra lehetne megbuktatni, leváltani vagy nemes egyszerűséggel melegebb éghajlatra küldeni. Pedig megsz...
A nyelvtörvény mint jóhiszemű jogszabály? Na ne...
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 20. |
„Hogy egy szlovákiai magyarnak rosszabb lesz az élete, ha ez a törvény hatályba lép, az nem kérdés” – szögezi le Dr. Pap András László jogász. Ha egyértelműen elítélhető a szlovákiai nyelvtörvény, akkor hol késnek az elmarasztaló nemzetközi jogi reak...
Gyorsan, valami... elektronikusat!
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 16. |
Hol van már a kissé dohos könyvtárszag, no meg az ódon polcok és a sárguló könyvek látványa... ki tudja, lehet, hogy korunk felnövekvő olvasói már a Pöttyös Pannit is képernyőről bújják majd?
Nyelvtörvény: „önkritikánk a jogcímünk a bírálatra”
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 14. |
„Nem akarok politikai jellegű nyilatkozatokra reagálni” – szögezi le Kenesei István, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója. Nem is teszi – ehelyett higgadtan, tárgyilagosan, de nagyon határozottan mond véleményt nyelvhasználatról és lehetőségekről, kor...
Csúsztatás miniszter-módra
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 12. |
Túllihegjük, megkapóan sokat foglalkozunk vele, de sajnos nem értünk a témához. És főleg közünk sincs hozzá – vélekedik a szlovák kulturális miniszter a magyar „nyelvtörvény-aggodalomról”. Mit gondol erről a nyelvész? Kálmán Lászlót kérdeztük.
Az érem másik oldala – a nyelvtörvény szlovák szemszögből
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. szeptember 21. |
Nyelvtörvény-kérdés? Csupán a régi közép-kelet-európai nóta: az etnikai kérdések mindig nacionalista vitákba torkollanak – vallja a Comenius Egyetem antropológusa, Juraj Buzalka. Hogy mi hiányzik? Mindössze két apróság: felelős politikusok és felelős...
„Tartozom ennyivel” – interjú Outi Hassi finn műfordítóval
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. augusztus 28. |
Mit tudunk a finnekről? És mit tudnak ők rólunk? Talán egyre többet, hiszen ha regényeink eljutnak hozzájuk, az már egyfajta kapcsolatot jelent. Ezen munkálkodik Outi Hassi, a Finn Fordítók és Tolmácsok Szövetségének idei Mikael Agricola-díjasa is.
Hogyan tudja magát megértetni egy siket egy vakkal?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. augusztus 27. |
Hogy lehet kerekesszékkel bevenni egy éles kanyart? Miért szélesebb a mozgássérültek számára kialakított parkolóhely? Hány évesnek tűnünk a hangunk alapján? A választ maguk az érintettek árulják el a budapesti Dessewffy utcai Ability Parkban. Mert vá...
Kálmán László: a nyelvművelés áltudomány
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. augusztus 5. |
„A nyelv nagyon érdekli az embereket. Nem is tudom, miért nem foglalkoznak többet ezzel a rádiók, televíziók. Hihetetlen érdeklődés van iránta az emberekben. A nyelv mint téma olyasmi, mint a politika, a foci meg a szex – mindenki ért hozzá, és bírál...
Tenni vagy nem tenni?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. július 27. |
Július 23-án kerültek nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárok. A vizsgateljesítmény mellett a meglévő nyelvvizsga az adu. A mai magyar nyelvvizsgázónak pedig számtalan lehetősége van: választhat nyelvek, helyszínek, típusok közül… Ha már...
Hangtalan többnyelvűség
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. július 14. |
Természetes a számunkra, hogy különböző országokban az ott élők más-más nyelven szólnak egymáshoz (és hozzánk). Miért lepődünk meg mégis, ha kiderül, hogy a siketek és nagyothallók nyelve sem egységes és nemzetközi?
Jugók vagy magyarok? – Nyelvpolitika terítéken
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. július 6. |
A szlovák nyelvtörvény módosítása teljesen felkavarta a magyar–szlovák kapcsolatokat, és jelentős változásokat hozott a szlovákiai kisebbségek életében. Nyelvtörvény azonban máshol, más időben is készült. Például Jugoszláviában. Ígéretek, esélyek, el...
Finnekről magyar szemmel – „finnesen”
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. július 1. |
Nokia, Kalevala, sílécek, fenyvesek és szauna – mi lehet a közös nevező? Persze, hogy a finnek. Efféle sztereotípiáinkra alapozva fogtak hozzá a Néprajzi Múzeum munkatársai, hogy közelebb hozzák, jobban megismertessék velünk nyelvrokonainkat, és azt ...
Az Isten háta mögött
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. június 22. |
Keleti arcok, északi szavak, nyugati kutatók – és egy apró népcsoport Szibériában, akikhez sokszor megkérdőjelezett szálak fűznek bennünket. A nganaszanok nyelvét egyelőre még van kitől „felgyűjteni”.