-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hol van már a kissé dohos könyvtárszag, no meg az ódon polcok és a sárguló könyvek látványa... ki tudja, lehet, hogy korunk felnövekvő olvasói már a Pöttyös Pannit is képernyőről bújják majd?
Kint zuhog az eső és fúj a szél, az embernek leginkább ahhoz lenne kedve, hogy a jó meleg szobában, fotelbe kucorodva forró teát kortyolgasson – és elmerüljön egy jó kis könyvben. No de ha nincs otthon épp az ínyére való? Felkerekedni és könyvtárba menni? Ilyen időben? Akkor már inkább a tévé.
Hacsak… hacsak nem áll módunkban hozzájutni egy-egy vágyott olvasmányhoz otthonról, néhány kattintással, mint egyre több amerikai könyvtári tagnak. A New York Times beszámolója szerint számos közkönyvtár ismerte fel az utóbbi időben, hogy a korral haladva „helyet” kell biztosítaniuk az elektronikus könyveknek is a valódiak mellett. Előbbieknek ugyanis nem az az egyetlen előnyük, hogy nem fogják a port a hosszú polcokon, és nem mennek idővel tönkre az őket lapozgató kezek között.
![Könyvespolcok könyvtárban, táskában](/media/konyvespolcok-konyvtarban-taskaban.jpg)
Egyrészt az elektronikus kiadványok egyszerre akár több olvasó számára is hozzáférhetők (bár ennek ellenére a legtöbb könyvtár még szívesebben kölcsönzi őket a szokásos módon, tehát egyidőben csupán egy olvasónak). Másrészt ha valamit nem kell kivenni egy könyvtárból, akkor nem kell visszavinni sem – a kikért könyvek két-három hét után automatikusan „törlődnek” a kölcsönzőtől, vagyis egész egyszerűen megszűnik a hozzáférés.
Harmadrészt pedig olyan olvasótábort is megnyerhetnek maguknak a könyvtárak, amelyhez egyébként nem biztos, hogy elérnének – bizony, például a tinédzserekét. Elvégre ha le lehet tölteni Dan Brown vagy Stephenie Meyer legújabb könyvét némi beiratkozási díj ellenében a könyvtár honlapjáról, akkor miért ácsorognának a boltok előtt, hogy megszerezzék a kincset érő olvasmányt?
Paul LeClerc, a new york-i központi könyvtár vezetője például így vélekedik a kérdésről: „Mivel a fiatalokra egyre inkább jellemző, hogy a képernyőről olvasnak gyakorlatilag mindent, a kézzelfogható könyvek helyett az elektronikusak felé fognak fordulni.”
Az elektronikus könyvek persze ugyanúgy pénzbe kerülnek a könyvtáraknak, mint a nyomdából kikerülő társaik, és ez szokatlan lehet akár a könyvtárak vezetői számára is, akik ahhoz vannak hozzászokva, hogy kézzelfogható dolgokért fizetnek. Miért vennének meg valamit több példányban – alkalmasint – drága pénzért, ha azután azt esetleg úgy másolják az olvasók, ahogy csak lehet?
Persze az elektronikus katalógusnak lassan már nálunk is hagyománya van, az „e-könyvek” kölcsönzése azonban egyelőre még várat magára. Bár sok klasszikus megszerezhető a Magyar Elektronikus Könyvtár készletéből, a frissebb kiadású vagy speciálisabb területekhez kapcsolódó művek aligha. Megrendelhetjük ugyan egy-egy könyv digitális változatát az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán keresztül, de ez korántsem része a könyvtári szolgáltatásnak, hanem fizetnünk kell érte, akár egy boltban megvásárolt kötetért.
Moldován István, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, a MEK osztályvezetője szerint bár tervben van efféle szolgáltatás Magyarországon is, egyelőre még nem tudunk így hozzáférni a könyvekhez. „Tulajdonképpen a Magyar Elektronikus Könyvtár, az Elektronikus Periodika Adatbázis és a Magyar Digitális Képkönyvtár felel meg az amerikai példáknak, csakhogy ezek az adatbázisok szabad hozzáférésűek, bárki számára elérhetők.”
Egy ideig még tehát türelemmel kell lennünk, mire mi is jó amerikai módra, a lakásból ki sem mozdulva lapozgathatjuk kedvenc könyveinket. Addig is marad az utánozhatatlan könyvtár-hangulat, a morgós vagy mosolygós könyvtárosok és a kézről kézre járó, talán kissé kopottas, és egészen biztosan sokat megélt könyvek.