-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nokia, Kalevala, sílécek, fenyvesek és szauna – mi lehet a közös nevező? Persze, hogy a finnek. Efféle sztereotípiáinkra alapozva fogtak hozzá a Néprajzi Múzeum munkatársai, hogy közelebb hozzák, jobban megismertessék velünk nyelvrokonainkat, és azt is megmutassák, hogyan látjuk mi magyarok ezt az északi népet.
„Nem cáfolni, hanem sokkal inkább helyretenni és elmélyíteni akartuk a magyarokban a finnekről élő elképzeléseket” – mondja dr. Szarvas Zsuzsa, a Néprajzi Múzeum (M)ilyenek a finnek? kiállításának vezető kurátora. – „Az volt a cél, hogy az úgymond tárgyiasítható, tárgyakban megjeleníthető témákon keresztül láttassuk ezt a rokon népet. Így formálódott a kiállítás a szauna, a Kalevala eposz, a Nokia telefon, a finn design és a sport köré.”
(Forrás: Sarnyai Krisztina)
Nemcsak a mondanivaló, hanem maga a kiállított anyag is „többrétegű”. Egyrészt a múzeum Európa-gyűjteményének eddig még ki nem állított finn darabjaiból, másrészt magánszemélyek tárgyaiból áll össze, de ugyanígy magyarországi finn cégektől kapott anyagok is láthatók benne. Ezeket – mondja Szarvas Zsuzsa – ugyanolyan fontosnak tartották, hiszen a ma embere számára kézzelfogható közelségben vannak.
Kihagyhatatlan téma természetesen a nyelvrokonság. Tánczos Orsolya szakértő úgy fogalmaz, nem akartak erre a szükségesnél nagyobb hangsúlyt fektetni, de mindenképp fontosnak tartották, hogy foglalkozzanak vele. Nemcsak azért, mert a tudomány mai állása szerint bizonyított elmélet, hanem azért is, mert ennek köszönhetően szövődtek az első finn–magyar barátságok, nemzetközi kapcsolatok is – magyarázzák.
A finnekre persze nem csupán rokonainkként lehetünk kíváncsiak – számtalan érdekességet árul el róluk a kiállítás, legyen szó a kávé- és kenyérkultúráról, a hétköznapi használati tárgyakról vagy a kortárs metálzenében visszaköszönő ősi eposzok szimbolikájáról. Nem csoda, ha a szervezői-összeállítói gárdának megvannak a maga kedvencei a kiállítás darabjai közül – a főkurátoré például, mesélik nevetve, a különleges fényvisszaverő lapocskák, amiket a finneknek a hosszú sötét időszakok miatt kötelező viselniük.
Bár a kiállításnak a megnyitón sikere volt (itt Sólyom László köztársasági elnöknek exkluzív kalauza akadt: Tarja Halonen finn köztársasági elnökasszony kísérte végig a tárlaton), a szervezők nem bízzák a véletlenre az érdeklődést. 2010 novemberéig különféle társprogramokkal tervezik még izgalmasabbá tenni az anyagokat. „Másfél év elég hosszú idő egy kiállításnak, ezért különböző filmvetítésekkel, színházi előadásokkal, koncertekkel, gyerekprogramokkal kapcsoljuk össze” – sorolja Szarvas Zsuzsa. Sőt, néznek össze sejtelmes mosollyal a szervezők, ha minden igaz, még a finn Mikulást is várhatják majd a magyar gyerekek.
Fontos visszajelzés volt a kiállításon munkálkodóknak, hogy az azt végignéző finn látogatók hitelesnek, „finnesnek” találták az anyagot, teszi hozzá Tánczos Orsolya. Hiszen, ahogy Szarvas Zsuzsa fogalmaz: „a finnekhez kapcsolódó dolgoknak van egy oldala, amit mindenki ismer. És van egy másik, amit ezzel a kiállítással és a kapcsolódó programokkal próbálunk megismertetni a látogatókkal”. Ha tehát kíváncsiak vagyunk rá, milyen viccek születnek a finnekről, mi köze a gumicsizmának a Nokia telefonokhoz vagy a Kalevalának a metálzenéhez, vagy miért lyukas a finn kenyér közepe, akkor a Néprajzi Múzeum (M)ilyenek a finnek? című kiállításán a helyünk.