nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyelvvizsgák és lehetőségek
Tenni vagy nem tenni?

Július 23-án kerültek nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárok. A vizsgateljesítmény mellett a meglévő nyelvvizsga az adu. A mai magyar nyelvvizsgázónak pedig számtalan lehetősége van: választhat nyelvek, helyszínek, típusok közül… Ha már eldöntötte, hogy nyelvvizsgázik. A kérdés csak az: miért?

Tóth-Bogár Katalin | 2009. július 27.
|  

Mai találós kérdésünk: mi az, ami a végzős egyetemisták mumusa, a nagymamák büszkesége, a nyelvtanárok kenyere és a vizsgabiztosok napi mókuskereke? Bizony, a nyelvvizsga. Legyen bár angol vagy lovári, alap- vagy felsőfokú, hazai vagy nemzetközi – úgy tűnik, legalább egyet érdemes szerezni belőle. De hogyan? És főképp: miért?

Labor, vizsga, feszkó
Labor, vizsga, feszkó
(Forrás: Nick Benjaminsz, sxc.hu)

Kinek...

A nyelvvizsgázók táborának nagy része természetesen a diákok közül kerül ki, hiszen ők közvetlenül hasznosítják a megszerzett papírt: például az egyetemi felvételin. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ adatai szerint az alapszakokra felvételizőknek közel fele rendelkezik nyelvvizsgával, sokan felsőfokúval is – ez utóbbiban a bölcsész-, a gazdaságtudományi és orvosi karokra jelentkezők vezetnek (forrás: www.felvi.hu). Számít azonban a fehéren-feketén kinyilatkoztatott nyelvtudás a dolgozóknak is: ha egy-egy munkahelyen nyelvvizsgapótlékot biztosítanak, az igencsak motiválóan hathat a munkában megfáradt alkalmazottra.

Sokan előrelátásból döntenek az – akár több – nyelvvizsga megszerzése mellett. A frissdiplomás Lívia például még az egyetem alatt szerzett egy német és egy francia középfokút a meglévő angol mellé. „Úgy gondoltam, a nem túl piacképes bölcsészdiplomámat nem ártana feldobni valamivel, ami talán egyelőre még nem olyan gyakori a munkaerőpiacon” – magyarázza. – „Szeretem a nyelveket, szerencsére könnyen is megy a nyelvtanulás, ezért kézenfekvő volt ezt a megoldást választanom.”

Olyan is akad, aki a napi rutinhoz kénytelen beleásni magát egy nyelvbe: Ágnes beás nyelvből vizsgázik hamarosan. „Szociális munkásként, gyakran romák között dolgozom. Gondolkodtam rajta, hogy miből tegyek nyelvvizsgát – az ma már elvárás –, és arra jutottam, legalább olyasmibe kezdek, ami gyorsan tanulható, és hasznát is veszem a munkámban.”

Milyet...

Magyarországon ma egy- és kétnyelvű vizsga is tehető; ki-ki eldöntheti tehát, hogy inkább a klasszikus magyar–idegen nyelv párosítás vagy a pusztán az idegen nyelv ismeretét vizsgáló megoldás mellett dönt. Előbbi mellett szólhat a jó fordítási készség és az anyanyelv magas szintű ismerete. Az anyanyelvé? – kérdezhetünk vissza. Hiszen az anyanyelvét mindenki ismeri... A kétnyelvű nyelvvizsgánál azonban, ahol a legnagyobb pontszámú feladatok közé tartozik a fordítás, nem kevés magyar nyelvhelyesség-ismeretre és fogalmazási készségre is szükség van.

Az egynyelvű nyelvvizsgák (ebből ma Magyarországon angol, német, francia és magyar tehető) tehát vagy azoknak ajánlhatók, akik nem érzik elég ügyes fordítónak magukat, vagy azoknak, akik külföldön tervezik felhasználni a megszerzett papírt: a magyar állami kétnyelvű nyelvvizsga ugyanis – takarjon bármilyen alapos tudást – egyelőre aligha mond el sokat egy németországi cég számára az állásra jelentkező magyar munkavállaló némettudásáról.

Ez is egy módszer
Ez is egy módszer
(Forrás: Sergio Roberto Bichara, sxc.hu)

Hol...

Tapasztalt nyelvvizsgázóknak nem újdonság, a „kezdőknek” azonban igencsak lényeges információ, hogy a tarkabarka szarka mintájára nem minden nyelvvizsga akkreditált: csupán azok számítanak Magyarországon államilag elismertnek, amelyek szerepelnek az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának (NYAK) listáján. Ez pedig alkalmasint időről időre változik is, így a Pitman Qualifications például 2005 őszén lekerült róla – némi bonyodalmat okozva a felvételiző diákok nyelvvizsga-elismertetésében.

A NYAK listája azonban terjedelmes, így kedvére válogathat róla a vizsgázás fűtötte nyelvtanuló. A nagy világnyelveken kívül ugyanis arabból, csehből, japánból vagy éppen eszperantóból is lehet papírt szerezni, bár a legtöbb lehetőség természetesen az angol és német terén nyílik: az általános nyelvvizsgákon kívül ezekből a legkülönbözőbb szakmai szókincsről és nyelvhasználatról is tanúbizonyságot lehet tenni. Hogy hol? Budapesten, persze.

A vidékiek – bár talán már megszokták – választhatnak: vagy „felutaznak” néhányszor a fővárosba, ha mondjuk, bolgár középfokút szeretnének szerezni, vagy megvárják, amíg legközelebb náluk kerül sor a vizsgára. A „Rigó utcás” nyelvvizsgát tevőknek mindenesetre könnyebb dolguk van, hiszen az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjának hálózata ma már igen kiterjedt, és szinte minden nagyobb vidéki városban van vizsgahelyük.

Miért...

Aki sikeresen eligazodott az akkreditált és nem hivatalos, egy- és kétnyelvű, gazdasági és jogi nyelvvizsga-útvesztőben, aligha kérdőjelezi meg a vizsga létjogosultságát. Ha azonban mélyen magába néz, mégiscsak kénytelen feltenni a kérdést: miért van szükség egyáltalán a nyelvvizsgára? Hiszen a jól ismert, klisészámba menő „ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy” és „a nyelvismeret mindig előny a munkavállalásnál” kijelentések még nem indokolják a papír megszerzését.

Kérdés tehát, hogy a munkavállaló vagy a diák mihez tudja hasznosítani a nyelvvizsga-papírját manapság. A nyelvismerete egyértelmű bizonyítására talán kevésbé, hiszen az állásinterjúkon egyre elterjedtebb gyakorlat (személyesen vagy telefonon) az adott idegen nyelvre váltani, hogy a munkáltató maga győződhessen meg róla, nem vesz-e zsákbamacskát. Ahhoz azonban, hogy egyáltalán állásinterjúra kerüljön az illető, nagy segítség lehet a nyelvvizsga-bizonyítvány önéletrajzhoz csatolt fénymásolata. Az egyetemre felvételiző vagy diplomázás előtt álló diákoknak pedig mindez nem is választás kérdése: egy (legalább középfokú) vizsgabizonyítvány zsíros pontokat hoz az érettségiző konyhájára, ami akár a sikeres felvételit is biztosíthatja; a végzős egyetemista pedig a legtöbb magyar egyetemen meg sem kapja a diplomáját a nyelvvizsgáról szóló igazolás nélkül. A bolognai rendszer nyelvszakos hallgatói számára pedig a bizonyítvány a továbbtanulás kőkemény feltétele lehet: némi meglepetést okozó friss fejlemény, hogy a nyelvi-nyelvtanári mesterképzéshez az adott nyelvből tett felsőfokú nyelvvizsgára is szükség van.

...érdemes?

Úgy tűnik tehát, hogy Magyarországon ma nemhogy hasznos, hanem szinte elengedhetetlen legalább egy nyelvvizsgával rendelkezni. Más kérdés persze, hogy a papír (netán a tudás) mennyire hasznosítható például külföldön. Bár a magyar nyelvvizsgák is igazodnak a Közös Európai Referenciakeret meghatározta szintekhez, az EU-ban még közel sem egységesen kezelt a téma, főként mivel az uniós közösségi jog egész egyszerűen nem terjed ki a nyelvvizsgák elismerésére-elismertetésére.

Erre még várnunk kell – ami pedig bennünket, nyelvtanulókat illet, addig is marad önmagunk megnyugtatására a jól bevált „papírgyűjtés” jó öreg bürokráciánkban.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X