Kövessen, kérem!
A nyelvész majd megmondja
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Írjon! Nekünk!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hozzászólások:
Találatok száma: 75229
Megjelenített tételek:
|
Cikk címe szerint
|
Kommentelő neve szerint
szigetva: @Krizsa: „Tippelek: F az északi kis nyelvekben biztosan nincs meg, de valószínű, hogy a magyaron kívül egyikben sem.” Nem tippelni kell és az előítéleteidet szajkózni, hanem utánanézni. Itt van példáu...
2013. 01. 10, 21:11
Honnan jön a dzsal?
Krizsa: A nyelvészet a finnugor, az említett nyelvek: magyar és finn. Mert a többit a legsoknyelvűbb halandó sem ismeri (csak a finnugor nyelvészek). S ezeknek a kis nyelveknek, amiket már alig beszélnek, az ...
2013. 01. 10, 19:36
Honnan jön a dzsal?
szigetva: @Krizsa: Finn ≠ finnugor.
2013. 01. 10, 18:48
Honnan jön a dzsal?
Krizsa: @Varmer: Bizonyos kaukázusi nyelvekhez hasonlítja a finnugor, pontosabban az indoeurópai nyelvészet a magyart, vagy a finnhez?
Tehát a finnben a magyarhoz képest nincs hat mássalhangzó.
A hatvan mássa...
2013. 01. 10, 18:24
Honnan jön a dzsal?
Varmer: @Krizsa: Mihez képest hiányzott hat mássalhangzó a finnből? Úgy beszélsz, mintha a magyar hangkészlet lenne a non plus ultra, holott ennyi erővel a magyarból hiányzik röpke hatvan mássalhangzó bizonyo...
2013. 01. 10, 17:40
Honnan jön a dzsal?
Krizsa: Idézek a cikk végéről: "A dzsal azonban nagyon rövid, csak egy szótagból áll, tehát semmiképp sem lehetne a magyarban -l képzős szó."
Legalább 150 L -re végződő egyszótagú magyar szó van. Ezek egyike ...
2013. 01. 10, 17:23
Honnan jön a dzsal?
Krizsa: Még annyit, hogy a jalka J-jét esetleg lehet Gy-nek ejteni a finnben? Nem, mert ahhoz D is kellene. A D-I/J már hangzódhat Gy, vagy DZs hangként.
Csakhogy a finnben a D sem létezik szókezdő hangként (...
2013. 01. 10, 16:42
Honnan jön a dzsal?
Sultanus Constantinus: @El Vaquero: A legmeglepőbb az, hogy a sokkal egyszerűbb és közel fonetikus helyesírású spanyolban sokkal több helyesírási hibát követnek el az anyanyelvi beszélők, mint az angolban. Ez pedig egyértel...
2013. 01. 10, 16:26
Miről árulkodnak a helyesírási hibák?
Krizsa: Idézek a cikkből (a kérdezőtől?, de nem javították, hogy téves):
"A gyal- előtag ősi finnugor eredetű (’lábat’ jelent)."
Mivel a finnben nem létezik (a legeselegújabb kori jövevényszavakat kivéve) G h...
2013. 01. 10, 16:17
Honnan jön a dzsal?
Krizsa: Nem tudok arabul, tehát arab szavakkal nem foglalkoztam., Csak annyiban, hogy feltételezem az azonos (hasonló) gyökök létezését ott is. (Mint bármely gyöknyelvben - a magyarban is.)
De itt Izraelben a...
2013. 01. 10, 15:45
Valószínűtlenül arab eredetű szavak
Buxoro: @Buxoro: Nem beszélve a misztikus "részegségről", ami a szúfi költészet egyik fő témája. (Bár nekem erős a gyanúm, hogy nem egyszer csak kapóra jött, hogy az Istentől való megrészegülést misztikusan i...
2013. 01. 10, 14:54
Valószínűtlenül arab eredetű szavak
Buxoro: Alapvető megjegyzésem, hogy nem szerencsés tőnek nevezni a sémi (és a hasonló) nyelvek gyökeit, bár ismeretterjesztés gyanánt magyarázatként bevethető.
A kharádzs szó nagyon régi, az arab hódítások (7...
2013. 01. 10, 14:51
Valószínűtlenül arab eredetű szavak
Krizsa: Álomfejtés
Az álmokról lesz szó, hogy azok mennyire a valóságról szólnak és akár évtizedeken keresztül is milyen makacsul figyelmeztetnek minket. Persze hogy önmagunk figyelmeztetjük magunkat... vagy...
2013. 01. 10, 14:47
A nyelv kifejező ereje
El Vaquero: A believe és receive írására van egy híres, angol gyerekmondóka: "I before E except after C".
A "which" "wich"-ként hiba az ejtés miatt van, a legtöbb anyanyelvi nem különbözteti meg ejtésben, de főle...
2013. 01. 10, 11:15
Miről árulkodnak a helyesírási hibák?
almaleves: "az általában ábrázolásra szolgáló nyelvi eszközöket a beszélő attitűdjének kifejezésére is lehet használni."
Tudnátok írni erre néhány példát?
Mondjuk ha valaki nem hisz a szerelemben, azt hogy lehet...
2013. 01. 10, 10:19
A nyelv kifejező ereje
reiner Tor: @Pesta: Én sokáig nagyon lenéztem a their-there hibát elkövetőket, amíg magam el nem követtem. Rájöttem, hogy magamban kimondom a szavakat, és úgy írom le, és sajnos néha (nem is ritkán) automatikusan...
2013. 01. 10, 10:10
Miről árulkodnak a helyesírási hibák?
Szojmu: Jobb agyféltekétől mentes, merev módszer. Még bélyegzőbb lehet talán?
2013. 01. 09, 20:53
A gép, amely méri a diákok fejlődését
Roland2: Ma 14:05-kor és szombaton 22:05-kor a Hírtv Vetítő c. műsorában egy hantikkal kapcsolatos dokumentumfilm lesz. Sajnos a neten nem elérhető az adás.
2013. 01. 09, 13:48
Medvekultusz
Sultanus Constantinus: Hasonló "problémák" vannak a spanyol nyelvben is, azzal a különbséggel, hogy sokkal logikusabban épül fel a rendszer:
Az első számú szabály, hogy az <y> betű csak szó elején magánhangzó előtt (y...
2013. 01. 09, 12:33
Y, az átváltozóművész
Fejes László (nyest.hu): @öreg sztranyo: A szöveg jelentése nem feltétlenül az, amit a szerző szán neki. :) De ebben az esetben én is ezt írom: „Az előző példában a mögöttes értelem annyira töredékesen jelenik meg, hogy abban...
2013. 01. 09, 09:35
Kétértelmű szövegek
öreg sztranyo: Nem tudom, hogy Az első villamos szövege valóban tartalmaz-e ilyen áthallásokat. Talán meg kellene kérdezni erről Bródy Jánost is, nem?
2013. 01. 09, 09:05
Kétértelmű szövegek
Sultanus Constantinus: @szigetva: Jogos, a [j] az inkább [ʝ] akart volna lenni, csak nem volt kedvem a Karaktertáblából másolgatni. :) De gondolom ilyen sem volt akkor. (Bár a latinban volt, ha jól tudom, a [ViV] i-jét így ...
2013. 01. 09, 08:17
Az alapnyelvek megalapozása
Krizsa: @Földönkívüli: megnéztem.
Miután első látásra 3 durva hibát tartalmaz a link táblázata: a d/z, a j és a v/w/y jeleknél, nincs mit kezdjek vele.
A*-os protonyelv meg nem érdekel, mert nincs KORA.
Amirő...
2013. 01. 09, 05:59
Az alapnyelvek megalapozása
Krizsa: Jes Tiszá le-Budapest? kérdezzük itt Izraelben, amikor jegyet akarunk váltani. Igen, van, akár kettő is naponta – kapjuk a választ.
Jes / jeszt / yes meghasonlók, de ezt most hagyjuk.
A héber tiszá = ...
2013. 01. 09, 05:08
Budapest Liszt Ferenc
szigetva: @Földönkívüli: [h] volt, aztán korán eltűnt, a [j] is, de ezek egyébként se réshangok. Igaz, hogy az approximánsok és a réshangok közel vannak egymáshoz, de ezek szonoránsként viselkednek a görögben.
...
2013. 01. 08, 22:19
Az alapnyelvek megalapozása
Sultanus Constantinus: @szigetva: [h] és [j] sem volt? Tényleg, az [s] miből lett, ha az eredeti [s] > [h]-vá vált? (Lehet, hogy volt már róla szó, de most így hirtelen nem emlékszem.)
2013. 01. 08, 21:18
Az alapnyelvek megalapozása
szigetva: @Krizsa: Nem mintha számítana, hogy itt mi mit mondunk, de pl. az ógörögben csak egy réshang volt, az [s], az újban meg nyolc, [f v θ ð s z x ɣ].
2013. 01. 08, 20:37
Az alapnyelvek megalapozása
Sultanus Constantinus: @Krizsa: Nem, a /b/ az [b] maradt. Az [f] a [p]-ből lett.
en.wikipedia.org/wiki/Semitic_languages#Consonants
2013. 01. 08, 20:03
Az alapnyelvek megalapozása
Krizsa: Há csak mer zuhog itt mind a dézsábú. Azér érek rá hüjéskedni, afranc, aki kimegy.
Meg az akuila se kaptat muszkasz.
Majd ha érveid is lesznek, kaptatni fogom a muslicákat (de hüje ez a latin, mámmeg ...
2013. 01. 08, 19:20
Az alapnyelvek megalapozása
tenegri: @Krizsa: "S a többit nemércsük."
Hozzászólásaiból ez már nagyon régen nyilvánvalóvá vált, felesleges is említeni :)
2013. 01. 08, 18:55
Az alapnyelvek megalapozása
<< első < előző
következő > utolsó >>
... 1789
| 1790
| 1791
| 1792
| 1793
| 1794
| 1795
| 1796
| 1797
| 1798
| 1799
...