nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Metamorphosys
Y, az átváltozóművész

Az angol nyelvet tanulók egyik viszonylag gyakran elkövetett helyesírási hibája a tő végén található i, ie és y betűkhöz kötődik. Sokszor nem tudják eldönteni, e három lehetőség közül melyiket kell írni: némelyik tő változatlan marad, míg más esetekben a tővégi betű átváltozik. Lássuk, miért okoz nehézséget elsajátítani a szabályokat!

Wenszky Nóra | 2013. január 9.
|  

A bury ’temet’ szó végén lévő y néha i lesz: burial ’temetés’, máskor ie: buries ’ő temet’, megint máskor megmarad y-nak: burying ’temetés (folyamata)’. Mikor és mivé változik az y? Vajon van-e olyan betű, ami meg y-ra vált? Ugorjunk fejest az angol helyesírás rejtelmeibe!

A legegyszerűbb eset

Cikkünkben főként a helyesírásra koncentrálunk, a magánhangzók kiejtéséről csak érintőlegesen lesz szó – így a szavak kiejtését is csak akkor adjuk meg, ha ez a magyarázathoz szükséges, vagy ha a szó a magyarba is bekerült, de a megszokott ejtése nagyon eltér eredeti angol kiejtésétől. Az igék jelentését az alábbiakban a magyar szótárírási hagyományoknak megfelelően jelen idő egyes szám harmadik személyben adjuk meg. Az angolban a love ’szeret’ alakot nem használhatjuk a Joe szeret aludni mondatban, mert ebben az egy alakban az angolban ragozni kell: Joe loves to sleep. Ha az alábbiakban hangsúlyozni szeretnénk, hogy jelen idejű, egyes szám 3. személyű alakról van szó, a jelentéshez hozzátesszük az ő névmást: bites ’ő harap’.

Azt elég hamar leszűri minden nyelvtanuló, hogy az angolban a szó végén meglehetősen ritkán van i betű. Először csak néhány tulajdonnévben találkozik ilyennel. Azt, hogy például Helsinki neve i-re végződik, természetesnek tartjuk: ez a legtöbb nyelvben így van. Ahogy egyre nő a tanuló szókincse, úgy bukkannak fel hébe-hóba i-végű szavak. Néhány népnévből képzett melléknév, illetve a nép tagját jelentő főnév ilyen: Israeli, Pakistani, Iraqi. Ezekben a szavakban a szó utolsó hangját [i]-nek ejtjük, csakúgy, mint például az olaszból átvett spaghetti, graffiti, confetti szavak végét, vagy a szintén olaszból átvett tempo típusú szavak elvétve előforduló olaszos többesszámát: tempi.

A spagetti nem változik
A spagetti nem változik
(Forrás: Wikimedai Commons / Paolo Piscolla / CC BY-SA 2.0)

Van néhány olyan szó azonban, ahol a szó végi i [áj]-nak hangzik: rabbi, hifi [hájfáj], wifi [vájfáj]. Így van ez az -us végű latin eredetű szavak latinos többesszáma esetén is: alumnus–alumni ’öregdiák’ fungus–fungi ’gomba’. Az i-re végződő szavak helyesírása ritkán okoz gondot – egyrészt ritkák, másrészt a szó végi magánhangzó írása nem változik a toldalékolás során: spaghettification ’az a megnyúlási folyamat, mely egy tárgyon végbegy akkor, ha egy fekete lyukba esik’. Az [áj] ejtése azonban a toldaléktól függően néha [i]-re vált: rabbinic ’rabbinikus’.

Gyakori és bonyolult

A fentiekkel szemben y-végű szóból rengeteg van az angolban, és számos közülük nagyon gyakori is. Az esetek egy részében a szóvégi magánhangzó [i]-nek hangzik: happy ’boldog’, bury ’eltemet’, tidy ’takarít’. Máskor viszont a szó utolsó magánhangzóját áj-nak ejtjük: fry ’zsírban süt’. Ha az y előtt magánhangzó van, akkor kettőshangzót ejtünk: pay [péj] ’fizet’, obey [obéj] ’engedelmeskedik’, destroy [disztroj] ’lerombol’. A sok egyszerű szó mellett több gyakori képző is y-ra végződik, mint például a melléknévből határozószót képző -ly [li]: sad sadly ’szomorúan’ vagy a melléknévből főnevet képző -ity [iti]: immortal immortality ’halhatatlanság’.

Mi történik, ha az ilyen típusú szavak után toldalékot kapcsolunk vagy összetett szóba kerül a tő? Összetett szavakban a tő változatlan marad: country ’ország’+ side ’oldal’: countryside ’vidék’, pay ’fizet’ + phone ’telefon’: payphone ’pénzérmével működő telefon’. Ha az -ing végződést tesszük egy igéhez, akkor sem történik változás a tőben: trying ’próbálkozás’, annoying ’idegesítés’. Más toldalékok előtt sem történik változás, ha a szóvégi y előtt a tőben magánhangzóbetű van: convoyed ’konvojt kísért’, convoys ’konvojok’.

A konvoj sem változik
A konvoj sem változik
(Forrás: Wikimedia Commons / Bill Nicholls / CC BY-SA 2.0)

Mielőtt azonban megnyugodnánk, hogy milyen egyszerű ez az egész, kiderül, hogy három igen gyakori -ay-végű ige múlt ideje viszont rendhagyó: say [széj] ~ said [szed] ’mond’, a pay [péj] ~ paid [péjd] ’fizet’ és a lay [léj] ~laid [léjd] ’fektet’. Ez utóbbi igető jelenik meg a mislay ’úgy eltesz valamit, hogy nem találja meg’ igében is, melynek ugyanígy rendhagyó a múlt ideje. Ezekben az alakokban tehát a szó végi y átváltozik i-re. A többi toldalék előtt ezek a szavak sem változtatnak alakot: payable ’kifizethető’, layer ’fektető’.

Amikor a tővégi -y előtt mássalhangzót írunk, akkor válik nehezebbé a döntés. Ez ugyanis időnként -i-re, időnként ie-re változik, néha pedig y marad. Az -s [sz] végződések okozzák az egyik bonyodalmat. Ha az s-et igékhez ragasztjuk, a jelen idő egyes szám harmadik személyű alakot kapjuk: run runs ’ő fut’, hide hides ’ő elrejtőzik’. Ezt a jelenséget úgy is értelmezhetjük, hogy mássalhangzó+y végű szavak után az -s toldalék -es alakban jelenik meg, hasonlóan ahhoz, ahogy egyes o-végű szavak után: goes ’ő megy’, tomatoes ’paradicsomok’. A nyelvtanulók szempontjából teljesen mindegy, hogy elemezzük: így is, úgy is figyelni kell rá.Ha főnév után tesszük az -s-et, többes számot kapunk: duck ducks ’kacsák’, table tables ’asztalok’. És mi történik az y-nal? Amikor mássalhangzó+y-ra végződő szavakhoz kapcsoljuk az -s-et, az -y átalakul ie-re: buryburies ’ő temet’, country countries ’országok’. Sajnos, ez alól is van kivétel – a tulajdonnevek megőrzik a szóvégi y-t, mint pl. the Kennedys ’a Kennedyk, a Kennedy-család tagjai’.

Kennedyk – kivételek
Kennedyk – kivételek
(Forrás: Wikimedai Commons / Abbie Rowe)

A mássalhangzó+y végű szavak utolsó betűje az -ing-től különböző toldalékok előtt viszont i-re változik: -ed: tried ’próbált’, -al: burial ’temetés’, -ness: tidiness ’tisztaság’, -ment: accompaniment ’kíséret’. Ezeknek az igéknek az ing-es alakja megőrzi az y-t: trying, burying, tidying, accompanying.

Tehát a legnagyobb nehézséget ez a szóosztály jelenti. A szóvégi y ugyanis 3 alakban jelenhet meg: y, i vagy ie. Ahhoz, hogy megállapítsuk, melyiket kell írni, a következő morféma típusát kell megnéznünk. Ha összetételről vagy inges alakról van szó, akkor nincs változás. Az -s előtt ie-t, míg az összes többi esetben i-t kell írnunk – ha most az egyszerűség kedvéért eltekintünk a kivételektől.

És fordítva is van!

A történetnek még nincs vége. Ugyanis vannak szótövek, melyek -ie-re végződnek. Az i-végű tövekhez hasonlóan ezek sincsenek sokan és túlnyomó részük tulajdonnév. Egy részüket [i]-vel ejtjük: brasserie ’melltartó’, más szavakat [áj]-jal: tie ’nyakkendő’. Az ide tartozó legfontosabb szavak a lie ’fekszik, hazudik’, a tie ’nyakkendő, megköt’ és a die ’meghal’.

Ing és nyakkendő – néha szokatlan összeállítás
Ing és nyakkendő – néha szokatlan összeállítás
(Forrás: Wikimedia Commons / Daniel Aragay / CC BY 2.0)

Ezeknél az egyetlen végződés, ami kalamajkát okoz, az -ing: ilyenkor az ie írásban y-ra vált, a kiejtése viszont megmarad [áj]: lying ’hazudás’, tying ’megkötés’, dying ’haldoklás’. Más toldalékok, vagy összetett szavakban utótagok előtt a tő eredeti formájában marad meg: tied ’kötött’, tieless ’nyakkendő nélküli’, tieback ’függönyzsinór, mellyel a függönyt oldalra kötik’. Tehát a szabály egyszerű: csak -ing előtt van változás. Ezt esetleg egy nyelveken átívelő gondolattal jegyezhetjük meg: ha valaki szokásától eltérően inget vesz fel és tiet, azaz nyakkendőt, egészen megváltozik a külseje – így nekünk is meg kell változtatni a tie szó végét, ha -ing járul hozzá.

Összefoglalva
Összefoglalva
(Forrás: Wenszky Nóra – Novák Attila)

Aki azonban jobban szereti az ábrákat, megpróbálhatja megtanulni a szabályokat a fenti folyamatábra segítségével is. Úgy is el lehet sajátítani ezeket a szabályokat, hogy minden típusból egy-egy szónak az alakjait memorizáljuk. Később csak azt kell megállapítani, a gondot okozó szó melyik típusba tartozik. Azoknak pedig, akik semmiképpen sem szeretnek szabályokat tanulni, azt tanácsoljuk: olvassanak, írjanak sokat – és előbb-utóbb kisujjukban lesz az egész!

Felhasznált irodalom

Quirk – Greenbaum: A University Grammar of English.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2013. január 9. 12:33

Hasonló "problémák" vannak a spanyol nyelvben is, azzal a különbséggel, hogy sokkal logikusabban épül fel a rendszer:

Az első számú szabály, hogy az <y> betű csak szó elején magánhangzó előtt (yo 'én'), két magánhangzó között (playa 'strand'), és szó végén magánhangzó után jelenhet meg (rey 'király').

Az <i> betű jelenik meg minden más helyzetben (reina 'királynő', sabio 'bölcs'), valamint akkor, ha hangsúlyos (leía 'olvastam', oí 'hallottam', fui 'voltam'). Ebből az is következik a ragozás során, hogy amikor a tő magánhangzó utáni hangsúlytalan [i]-re végződik, akkor ez írásban <y> lesz, ha magánhangzóval kezdődő rag követi (pl. oi|go 'hallom', oy|eron 'hallották').

Az angollal ellentétben viszont szó végén mássalhangzó után csak <i> állhat, függetlenül attól, hogy hangsúlyos-e vagy hangsúlytalan (casi 'majdnem', dormí 'aludtam').

Egy kis magyarázatra szorul viszont a <fui> 'voltam' és <muy> 'nagyon' eltérő helyesírása. Eredetileg az indokolja, hogy az elsőnél az [i] hangsúlyos, a másodiknál hangsúlytalan (< lat. multu). Ma viszont vannak olyan nyelvváltozatok, amelyekben a másodiknál az [i]-t ejtik hangsúlyosan, a helyesírás viszont meghagyta az <y>-os írásmódot.

A kivételekről még röviden: az egyik ilyen az "y" [i]~[ɪ]~[j] 'és' kötőszó. Ezen kívül van még néhány szó, ahol <i> áll szó elején magánhangzó előtt (ion 'ion') ill. magánhangzók között hangsúlytalanul (paranoia), de ezek annyira ritkák, hogy most több nem is jut eszembe.

Bár a helyesírásról szól a cikk, de itt azért fontos azt a tényt is megemlíteni, hogy a spanyolban az <y> csak a szóvégi kettőshangzókban jelöli az /i/ hangot, máskor /ʝ/-t (más kérdés, hogy ez történetileg az [i]-ből lesz); ezzel szemben az <i> mindig az /i/ hangot jelöli (szándékosan tettem fonémajelek közé).

Információ
X