-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mitől lesz kétértelmű a szöveg? Megfér-e egymás mellett két értelme ugyanazon soroknak? Mielőtt bemutatnánk, hogy miként működik ez az igazán mesteri szövegekben, arra mutatunk példákat, hogy mi mindenen bukhat meg egy ilyen kísérlet.
Sorozatunk korábbi részeiben a szövegek rejtett értelmével foglalkoztunk. Először arra mutattunk példákat, hogy a szöveg nem feltétlenül arról szól, amit a benne levő mondatok mondanak. Ez a lehetőség azonban arra csábíthat, hogy bármilyen szövegnek bármilyen értelmet tulajdonítsunk: a következő részben arról szóltunk, mik ennek a korlátai. Az ezt követő részben pedig arra mutattunk rá, hogy a szöveg mögöttes értelmét elsősorban akkor keressük, amikor a szöveg felszíni értelme nem tűnik tartalmasnak. Ebben és a következő részben arra mutatunk példát, hogy a szövegnek kettős értelme is lehet, azaz a szó szerinti és a mögöttes értelem egyszerre is jelen lehet, vagy nem eldönthető, hogy „melyik az igazi”, illetve a két értelmezés valamiféle sajátos feszültséget teremthet, és ez adja a szöveg izgalmát.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kétértelműség nagyon sokféleképpen jelenhet meg a szövegben. Ebben a részben néhány kevésbé, vagy csak részben sikerült példát mutatunk be.
Egysíkú kikacsintós
Kétértelmű – sikamlós, politikai utalásokat tartalmazó – dalszövegek bizonyára mindig léteztek. A maival szervesen folytonos – akkor még beatnek hívott – magyar popzenében először talán egy Illés-számban bukkan fel a kétértelműség – legalábbis annak egyértelmű szándéka. (Fiatalabb olvasóinkat szeretnénk figyelmeztetni, hogy az 1972-es felvételen nem a Pandacsöki Boborjánt játszó Dolák-Saly Róbertet, hanem Bródy Jánost látják gitározni.)
Megtaláltam a szerelmet
sok-sok év után
Tanárnő a szerelmem
egy csodálatos leány
A tanárnőt sokan ismerik
s én nem csodálkozom
Rokonszenves jelenség
és megértő nagyon
Én vagyok az egyetlen
kit ingyen is tanít
Elárulom, hogy a szerelmem
csak értem dolgozik
A tanítványai tisztelik
mert jó a módszere
A tandíjat sem sokallják
bár drága az ideje
Én vagyok az egyetlen
kit ingyen is tanít
Hisz mondtam már, hogy a szerelmem
csak értem dolgozik
Azt mondják a barátaim
akikre hallgatok
Hogy messze legjobban ő tanít
s én igazán büszke vagyok
Mert én vagyok az egyetlen
kit ingyen is tanít
De legjobb mikor a szerelmem
velem dolgozik
Azt hiszem, hogy egy szép napon
feleségül veszem
Ha lesz majd egy-két gyerekünk
dolgozni nem engedem
Bár én vagyok az egyetlen
kit ingyen is tanít
Az igazság az, hogy nem szeretem
ha annyit dolgozik
A szövegben látszólag nincs semmi különös: a lírai én arról számol be, hogy a szerelme egy tanárnő, aki igen jól végzi a munkáját, de őt, és csakis őt, ingyen tanítja. Az talán furcsa, hogy a szerelme csak érte dolgozik, de egyébként minden kijelentés a helyén van, hiszen ki ne lenne büszke arra, ha társa a munkában is jól helytáll. Ugyanakkor teljesen érthető, ha valaki nem szereti, ha szerelme a munka miatt túl sokat van tőle távol – viszont igazi élmény számára, amikor vele foglalkozik. Az, hogy gyerekvállalás után „nem engedi” (!) dolgozni, mai szemmel talán furcsának tűnhet, de az efféle patriarchális szemlélet a hetvenes években annyira még nem volt távoli, mint ma. A szöveg még akkor sem tűnik kétértelműnek, ha figyelembe vesszük, hogy a
Rokonszenves jelenség
és megértő nagyon
sorpár helyén eredetileg a
Francia nyelvből ad órákat
S ez jó tantárgy nagyon
sorpár állt. A francia nyelvre való utalás ugyan mindig magában hordozza a szexualitásra, konkrétabban az orális szexre való utalás lehetőségét, de ebben az esetben még ez sem érvényesül: a szöveg teljesen megállja a helyét eredeti, felszíni olvasatában is.
Valahol azonban nyilvánvaló a kikacsintás: a tanárnő valójában nem tanárnő, hanem prostituált, aki a lírai ént kitartja. Ez azonban a szövegben semmilyen szinten nem jelenik meg: a kikacsintás lényegében a sulykolásból, ismétlésekből áll: az „én vagyok az egyetlen / kit ingyen is tanít” négyszer is elhangzik, mintegy sugallva, hogy gondoljuk újra a szavak értelmét: hátha nem minden az, aminek tűnik. Az új feltételezéssel természetesen az egyes részletek is új értelmet nyernek, a szöveg mégsem mondható igazán sikeresnek, hiszen hiányzik a kifejezések olyan játékossága, mint amilyet például a Maci esetében tapasztalhattunk.
Valójában erre a szövegre nem is igazán mondhatjuk, hogy kétértelmű. Az egyedüli kétértelműség az benne, hogy a szóban forgó nő tanárnő vagy prostituált, illetve ezzel összefüggésben mi is a munkája. Ez azonban a szöveg semmilyen más pontját nem érinti.
Töredékes
Bródy természetesen továbbra sem hagyott fel a kétértelműnek szánt szövegek írásával. A következő bemutatott szövegben azonban nem a szexualitásról, hanem a politikáról esik szó.
Már csak néhány csillag él
újságpapírt hord a szél
Felébred az állomás
és vár, újra vár
Dülöngél egy nagykabát
álmosan néz rá a lány
Szemében még különös
álma jár
Az első villamos már elindult felénk
csilingel, amerre jár
Az első villamosra vár
a napsugár
Hosszú volt az éjszaka
égen-földön folyt a tánc
A korlát láncainak dől
a csillagász
Az első villamos már elindult felénk
csilingel, amerre jár
Az első villamosra vár
a napsugár
A szöveg a felszínen nem szól másról, mint egy hajnali jelenetről, amikor megindul a forgalom, az emberek munkába indulnak – vagy éppen egy mulatságból hazafelé. Igazán csak két sor az, ami gyanút kelt:
A korlát láncainak dől
a csillagász
Ez a két sornak minden eleme kétértelmű, és egyértelműen politikai utalást sejtet. A korlát ugyan utalhat arra a biztonságot szolgáló eszközre, amely a villamosmegállóknál gyakran használatos, de a szónak van más jelentése is: valami, ami az embert a szabadságában korlátozza. A lánc szintén utalhat a biztonság érdekében használt eszközre, de még erősebben utal a rabságra. Dőlni is legalább kétféleképpen lehet: akár pihenés céljából megtámaszkodni, akár elmozdítás céljából nekifeszülni valaminek. A csillagász egyfelől egy foglalkozás – ráadásul a csillagászok (legalábbis a róluk alkotott sztereotíp kép szerint) éjjel dolgoznak – , de népszerű jelmezként is: ha az éjszakai tánccal próbáljuk összefüggésbe hozni, arra kell gondolnunk, hogy az egyik utas csillagászjelmezben tér haza a mulatságból; másfelől viszont a csillagász figurája az illúziókkal teli, a földi valóságtól elrugaszkodott ember figurája is lehet. A két sor tehát értelmezhető egy csillagászjelmezben támaszkodó figuraként is, de valamilyen naiv, idealista szembenállás képeként is.
Azt, hogy inkább az utóbbira gondoljunk, nagyban támogatja, hogy a szövegben a csillagász figurája váratlanul bukkan fel, keressük a megoldást, hogy mit is jelent. Ha a politikai odaszólogatás vonalán indulunk el, elszórva találunk néhány elemet, amely megerősíteni látszik elképzelésünket. Rögtön az első sor a csillagot említi, amit felfoghatunk a vörös csillagra való utalásként: mivel a sor a csillagok eltűnéséről szól, kézenfekvőnek tűnik, hogy a szöveg a „kommunista rendszer” bukását jósolja (és kívánja). Ilyen alapon a villamosra is mint valamilyen változás eljövetelére gondolhatunk, és a hosszú éjszakát is esetleg „a rendszerrel” azonosíthatjuk. Azonban ezzel az olvasattal mégis baj van: az elemek nem állnak össze olyan allegorikus (vagy más) rendszerré, mint például a Különvonatok esetében. A szöveg tehát igyekszik elrugaszkodni az elsődleges értelmétől, de nem tud ja tartani a távolságot, visszazuhan. Éppen ezért viszont abban sem lehetünk biztosak, hogy maga az elrugaszkodás megtörtént-e, a másodlagos jelentés tényleg ott van-e a szövegben, vagy sem.
Egy jó pillanat
Az előző példában a mögöttes értelem annyira töredékesen jelenik meg, hogy abban sem lehetünk biztosak, hogy a szerző valóban szánt-e ilyet a szövegnek. Az utolsó példánkban csak egy helyen bukkan fel kétértelműség, ennek szándékosságához azonban nem férhet kétség, hiszen a szó szerinti értelem tökéletesen illeszkedik a szöveg fennmaradó részéhez.
A dal szövege meglehetősen és öncélúan provokatív, sokakban visszatetszést kelthet, és nem is alaptalanul. Amiért mégis meg kell említenünk, az, hogy a szöveg egyetlen pontján, ha meglehetősen visszás tartalommal is, de költői magasságokba emelkedik, és a kettős olvasat nagyon szép példáját szolgáltatja. A Prosectura együttes Egymilliomos liliomos című számáról van szó. A szövegben a lírai én egy pedofil, aki egy hódításáról számol be. (Természetesen nem azonosítható az előadóval, előadókkal, ez a szövegben megfigyelhető iróniának köszönhetően is egyértelmű.)
Perverz álmom tettre váltom
A szomszéd kislányt rég csodálom
8 éves ez a legszebb kor
Várom a suli előtt fél egykor
Megmutatom a videómat
Hurrá, hurrá, jaj de jó
Lehúzzuk a Liberódat
Legyen majd a Micimackó
Süvegcukor, egy zacskó frutti
Olcsóbb így a dugi-bugi
Helló, helló kis liliomszál
Nézd meg ezt, ne hervadozzál
Állat, vadbarom –
Jól csinálod te kis majom
Lesz majd ugye a Micimackó
Hurrá, hurrá, jaj de jó
Hajlok a ferde hajlamra
Alsós kell a paplanra
Köztiszteletben állok
Eszem vesztem ha kislányt látok
Mercedesem hazarepül
Fiatal még így hátraül
Beugrunk egy cukrászdába
Habot verek a fagylaltjára
Megmutatom a videómat
Hurrá, hurrá, jaj de jó
Lehúzzuk a Liberódat
Legyen majd a Micimackó
Pornót lökök a videóba
Szarok a Micimackóra
Ici-pici szádat nyisd ki nagyra
Beszélj a zacskós mikrofonba
Állat, vadbarom –
Jól csinálod, te kis majom
De lesz majd ugye a Micimackó?
Hurrá, hurrá, jaj de jó
Hajlok a ferde hajlamra...
A szöveg nagy része meglehetősen nyers, erőszakos, csak nyomokban mutatható ki benne a játékosság (minta refrén első sorában felbukkanó szójáték). Figyelemre méltó azonban az alábbi két sor:
Beugrunk egy cukrászdába
Habot verek a fagylaltjára
A sorok egyenesen pornografikus tartalma a meglehetősen explicit szövegkörnyezetnek köszönhetően nem különösen rejtett. (Explicitnek kell tekintenünk az olyan, a szlengben általánosan használt metaforákat is, mint a zacskós mikrofon.) Arra, hogy ne szó szerint olvassuk, a szövegkörnyezetből való kilógása is késztet: a cukrászdába való betérés ugyan jól illik a dal szüzséjébe, de az meglehetősen szokatlan, hogy a habot a vendég verje a fagylaltra.
A komplex képben kulcsszerepet játszik a ver ige, melynek elsődleges jelentése nem is játszik szerepet: a habot ver kifejezésként rögzült, az önkielégítéssel kapcsolatos jelentése (vö. veri a farkát) pedig szintén igencsak specializált. A hab és a fagylalt viszont inkább vizionális szerepet játszik. A tejszínhab és a férfimag között színben és állagban fedezhető fel bizonyos hasonlóság (még ha ez nem is mehet el a megtévesztésig), a fagylaltgombócok pedig formájukban, íveltségükben emlékeztethetnek a szeméremdombra. Az utóbbi esetben funkcionális párhuzamot (nyelvvel való manipulálhatóság) is felfedezhetünk. Remekül megformált pornografikus költői képpel van dolgunk – visszatetszést nem is a pornografikus jelleg szülhet, hanem az, hogy a szövegben gyermeklányról van szó.
A kép remek felépítettségét mutatja, hogy a szövegrész mindkét olvasata egyszerre lehet jelen – nem is kell eldöntenünk, melyik az érvényes. Ugyanannak a sornak a két lehetséges, egymástól radikálisan eltérő olvasata nem kerül konfliktusba egymással. Poétikai szempontból inkább azt sajnálhatjuk, hogy a szöveg többi sora nem ér fel ezzel a képpel, túl közvetlen.
Sorozatunk következő részében olyan dalokat mutatunk be, amelyekben a két lehetséges olvasat hasonlóképpen egyszerre van jelen, ám a két elfogadható értelmezés végigvonul a teljes dalon. Az egyik esetben valódi mesterműről van szó, egy jól ismert sztár tollából.