nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Zavaró helyesírás
-fl- | 2016. január 11.
|  

A fenti címre az Index címoldalán figyelt fel Evelin nevű olvasónk, és a Mindennapi helyesírás rovatunkba ajánlja. Ebben a rovatban amellett szoktunk érvelni, hogy számos esetben a súlyos helyesírási hibák sem vezetnek félreértéshez. De beszélhetünk-e egyáltalán hibáról a fenti esetben?

Evelin bizonyára arra gondol, hogy az -ó, -ő képzős folyamatos (egyidejű) melléknévi igeneveket egybeírjuk a jelzett szóval, ha az nem pillanatnyi cselekvésére, működére utal, hanem általános tevékenységére, céljára. Így például a mosógép olyan gép, mely kifejezetten arra készült, hogy mosson (méghozzá ruhákat), ezzel szemben a mosó gép bármilyen szerkezetre használható, amely éppen mos valamit (és tipikus esetben az is szerepel mellette, hogy mit). A fenti címben olyan eszközökről van szó, melyeknek kifejezetten céljuk, hogy zavarjanak valamit (az ellenség rádióadásait), ebből következően a zavarórendszer írásmód lenne a helyes. De vajon így van-e?

Nem tudjuk. Az AkH. 118. pontja ugyan ezt írja, de rögtön megemlíti, hogy nem ez a szabály érvényesül, ha a szerkezet egyik tagja összetett szó (márpedig a rendszer az) – igaz, rögtön hozzáteszi, hogy ez a szabály sem mindig érvényesül.

[...]

Ha [...] az igenévi jelzős alakulat tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (vagy az igenév nem folyamatot fejez ki) [vö. 111.], a két egyszerű szót egybeírjuk, például: desztillálótorony, izzólámpa, kiképzőtiszt (beosztás), védőnő; eladólány (üzletben), felvonóhíd, ivóvíz, költőpénz; csónakázótó, hálószoba, kutatóintézet; pihenőnap; belépőjegy, evezőlapát; sétálóutca [...]. De különírjuk őket, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, például: szélező körfűrész; növényvédő szer, rakétaindító állvány; földrengésjelző műszer, időjárás-előrejelző rendszer; ellenőrző leltár, előadó körút, összekötő híd. – Kivételek: mérőműszer, vendéglátóipar stb. [...].

A kivételek kapcsán az AkH. 136. pontjára hivatkozik, de abból sem leszünk okosabbak:

A kialakult szokást megtartva néhány olyan (rendszerint jelentésváltozást is mutató) -ó, -ő képzős előtagú kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja maga is összetett szó (különösen akkor, ha az összetett utótag mindössze két szótagos), például: bevásárlóközpont, forgószínpad, javítóműhely, mérőműszer, mozgókórház, vendéglátóipar. [Vö. 118., 139.]

Hogyan döntjük el, hogy egy adott szerkezet egybeírandó-e, vagy sem? Megnézzük egy szótárban,  hogy a helyesírási szakértők hogyan ütöttek a hasukra. A Magyar helyesírási szótár szerint például egybeírandó a zavaróállomás, vagy a zavaróberendezés (az Osiris Helyesírása szerint a zavarójel is), de külön írandó a zavaró repülés – holott az előbbiekhez hasonlóan az utóbbi esetben is arról van szó, hogy a repülés célja az, hogy zavarjon, nem pedig egyszerűen olyan repülésről van szó, ami valakit zavar – ráadásul itt egyik elem sem összetett szó! A különbség legfeljebb az, hogy az előző példákban az utótag tárgyat jelöl, míg az utóbbiban cselekvést. Ez a különbség azonban Evelin találatával kapcsolatban irreleváns, hiszen a rendszer itt is valamilyen tárgyra, illetve tárgyak összességére utal.

Valójában tehát a helyesírási szabályzat az, ami zavaró, méghozzá két okból is. Az egyik az, hogy nem szabályozza egyértelműen az ilyen szerkezetek helyesírását: az egy külön misét is megérne, mit jelent az, hogy „az igenév nem folyamatot fejez ki” – ehhez ugyanis illene meghatározni, mit is ért a szabályzat folyamat alatt. A másik az, hogy rosszul szabályozza, hiszen teljesen értelmetlenül vonatkozik más szabályozás azokra a szerkezetekre, melyben összetett szó van, mint a többire. Ez olyan mértékben megy szembe a nyelvszokással (pl. a hangsúlyozási szokásokkal, de az íráshagyománnyal is), hogy a szabályzat maga kénytelen egy halom kivételt megengedni, azt azonban maga sem tudja körülhatárolni, mik is ezek a kivételek. Nem beszélve azokról a nehézségekről, hogy számtalan összetett szavunk van, melynek jelentése annyira megváltozott, hogy az átlagos nyelvhasználónak eszébe sem jut, hogy összetett szóról van szó (rendszer, műsor, képvisel stb.), így a hibázás lehetősége kódolva van a rendszerben.

Konteó Titkos víziók vagy vizionált titkok?
Összeesküvés-elméletek az interneten

Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet? Erre a kérdésre a mai napig számos kutató keresi a választ. Annyi bizonyos, hogy az egyre táguló online nyilvánosságban az álhírek forrásai is rohamosan gyarapodnak.

A kutyát nem érdekel Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant

Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.

Álhírek felsimerése nyelvi modellek segítségével

Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...

Open it A nyitás tárgya

Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.

Add a hangod: olvass fel ebben az izgalmas kutatás-fejlesztési projektben!

Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!

1955. 04. 05. ‒ 2022. 07. 31 Elhunyt Nagy Emília

Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.

Szamojéd erkölcsök a magyar ugaron

Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?

Eszperantó – a bűnözők nyelve?

1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!

Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja

Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.

Amit ma elvárnál, holnapra teljesül!

Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.

Megkezdte munkáját a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa

Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.

Én lenni magyar honfoglaló Idegenek az ősmagyar éjszakában

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?

Az ugor lovakrul

Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.

Spektrumon innen és túl MOZAIK podcast az autizmusról

Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.

Társadalmi nemek őseink korában A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő

Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?

Elhunyt Kemény Gábor

Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

A kincs, ami van A cár és a sírrablók

35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.

Hiánypótló online konferencia a digitális tanulásról

A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.

Horvát István csalafintaságai 4. Jáfet, Magóg és magyarok mindenhol

Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.

Felhívás PeLiKon 2020 oktatásnyelvészeti konferenciája

Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.

Eszközök és lehetőségek a digitális és a hagyományos nyelvtanórán

Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.

Indulj el egy úton, én is egy másikon Árpád-házi kéktúra Afganisztánból Baskortosztánba

Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?

Mi az a kétnyelvűség, és miért érdekes nekünk?

Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?

Digitális tananyagfejlesztés és értékelés: tanfolyamok tanároknak

Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.

Horvát István csalafintaságai 3. Szótekerészeti agybukfenc

Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.

Iskolai erőszak: kiderült, gyakorlatilag egy fillért sem költött a kormány prevencióra

Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.

Sportos rítusaink

Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?

Mi a baj Trianonnal?

Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.

Százasak vagyunk?

Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X