nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A valenciai identitás és VI. Fülöp király

Az identitás külön tantárgyként való oktatása mögött egyesek politikai-ideológiai okokat vélnek látni. Mások pedig egyszerűen átgondolatlan és elvetemült ötletnek tartják. Az alábbiakban valenciai identitás iskolai tantárgyáról írunk.

Horváth Krisztián | 2014. június 18.
|  

A jövő tanévtől a valenciai nebulók új tantárggyal ismerkedhetnek meg: az általános iskola ötödik osztályától felfelé heti egy órában a valenciai identitást a cultura valenciana ’valenciai kultúra’ elnevezésű tantárgy keretein belül sajátíthatják el. A tantárgy részletes anyagát az érdeklődők megtekinthetik spanyol nyelven, illetve katalán/valenciai változatban is.

A tantárgy három blokkba sorolja az elsajátítandó ismeretek tárgykörét, a valenciai oktatásért felelős Conselleria de Cultura már közzé is tette a tervezett programot.

A Valenciai Közösség közigazgatási beosztása
A Valenciai Közösség közigazgatási beosztása
(Forrás: Wikimedia Commons / Rox-val / CC BY-SA 2.5)

Blokkosított identitás

Az első blokkban, melynek a címe A valenciai földrajzi tér, a Valenciai Közösség földrajzával kapcsolatos ismereteket kap a tanuló, de ebben a blokkban hívják fel figyelmét a víz fontosságára, a környezetvédelem kérdéseire és a migrációs folyamatokra is. A második blokkban, amely A Valenciai Közösség gyökerei címet viseli, gyakorlatilag a terület történelmét veszik majd szemügyre a diákok, a legősibb időktől napjainkig.

A harmadik blokkban, aminek Közös projekt az elnevezése, olyan izgalmas kérdések kerülnek terítékre, mint az egyéni és a csapatmunka, az akadályok leküzdése és a kudarcon való felülemelkedés. Itt kerül elő a Valenciai Közösség statútuma; a helyi szokások és ünnepek témája; a népi játékok; a valenciai gasztronómia és a mediterrán diéta; valamint a helyi zenei örökség.

A valenciai lobogó
A valenciai lobogó
(Forrás: Wikimedia Commons / Mutxamel)

A tantárgy bevallott célja szerint a diákokat úgy kell felkészíteni, hogy a jövőben aktív állampolgárokká váljanak, résztvevőivé és érdekeltjeivé a demokratikus társadalom összetartásának, védelmének és fejlesztésének.

Az ellenzék természetesen egyszerű ötletelésnek tartja az egész tantárgyat, mondván, hogy a tantárgyban foglalt elemek már más tárgyak keretei között amúgy is a tananyag részét képzik. Az oktatásért felelős Conselleria de Cultura ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az új tantárgy sem anyagi vonatkozásaiban nem terheli meg a családokat, a nebulókat vagy az oktatókat, sem pedig időt nem von el más tárgyaktól.

Identitás és dátumok

Most, hogy I. János Károly király fiának, a minden köztársaságpárti tiltakozás ellenére az előzetes várakozások szerint mégis trónra lépő VI. Fülöpnek a beiktatására sor kerül, ismét érdekes kérdés merül fel Valencia identitásával kapcsolatban. A beiktatási ceremónia dátuma ugyanis – valenciai szempontból – több mint vörös posztó.

VI. Fülöp és neje
VI. Fülöp és neje
(Forrás: ahoravalencia.es)

Történt ugyanis, hogy a leendő VI. Fülöp egyik felmenője, a Bourbon-házból való V. Fülöp a spanyol örökösödési háború idején elrettentő példaként 1707. június 19-én elrendelte a Valencia területén található Xàtiva felégetését. A hamvába holt település helyén Nueva Colonia de San Felipe néven alapítottak később egy új várost, mely csak 1811-et követően kapta vissza eredeti nevét.

A helybeliek a rendelkezésükre álló eszközökkel próbáltak meg bosszút állni a rossz emlékű uralkodón. 1940-ben a helyi múzeumban néhány fiatal fejjel lefelé fordította a falra kihelyezett, V. Fülöpöt ábrázoló festményt. A helyiek igazságérzetét mutatja, hogy azóta sem fordították eredeti állásába.

V. Fülöp fejjel lefelé fordított festménye a valenciai Xàtiva múzeumában
V. Fülöp fejjel lefelé fordított festménye a valenciai Xàtiva múzeumában
(Forrás: Wikimedia Commons / Joanbanjo)

1999-ben ugyan történt közeledési kísérlet Xàtiva és a monarchia között: az akkori polgármester arra kérte az akkor még trónörökös Fülöp herceget (a most trónra lépni készülő leendő VI. Fülöpöt), hogy kérjen bocsánatot elődje tettéért. És ha ez megtörténik, akkor a képet annak eredeti állásába visszafordítják. A szimbolikus cselekedet azonban elmaradt. Az, hogy VI. Fülöp tervezett beiktatására éppen június 19-én kerül sor, mind Xàtiva, mind a valenciaiak számára az érzéketlenség iskolapéldája.

Felhasznált források

Cultura Valencia: Así será la nueva asignatura

Valencia declara la guerra a la proclamación de Felipe VI

¿Qué se estudiará en la asignatura Cultura del Poble Valencià?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
21 Pierre de La Croix 2014. június 22. 10:43

@Pierre de La Croix: Természetesen ennek is van hibája (mit jelent egy "demokratikus" politikai kultúrájú hadsereg? + Lehetséges-e, mivel van olyan, hogy politikai szocializáció, így elképzelhető - olyan helyzet, hogy maga a hadsereg demokratikus, de körülötte lévő - saját! - népesség/társadalom már/még nem. Pl.: ha az ország adott tájegysége ilyen). Azt is tudni kell, hogy a két modell tiszta formájában sehol és semmikor sem fordult még elő, általában "vegyítik" a kettőt, és sokszor nem a történelmi tapasztalatokra (amerikai polgárháború+dél-amerikai rezsimek ill. weimari Németország+cári birodalom) reagálnak, hanem fizikai tényezőkre és korábbi "hagyományokra" (USA: nagy szabad terek és távolságok, Európa: "szűk", sűrűn lakott terek stb.).

Általános tendencia azonban, hogy azoknak az államokban az esetében, amelyek egy diktatúrából váltanak át demokráciába (és főleg ha korábban a politizáló hadsereg nagy szerepet játszott) inkább az első modellt preferálják kezdetben (az új politikai elit "fél" a hadseregtől és nem bízik bennük). Spanyolország az általad említett időszakban jó példa erre (és megmutatja, hogy az 1. modell miért lehet veszélyes).

Amúgy javaslom meghallgatni ezt a dalt:

www.youtube.com/watch?v=KnRRBY7F_yM

20 Pierre de La Croix 2014. június 22. 10:31

@nudniq: Itt a válasz erre a jó kérdésedre: (Hasonlóra emlékeztem, de utánanéztem pontosabban most) Jaime Milans del Bosch Valencia katonai kormányzója Franco hűséges híve volt (családja előélete miatt is errefelé húzott). A pozíciójába is ő nevezte ki (és a békés átmenet egyik feltétele volt, hogy a megtorlástól mindkét politikai fél eltekint). A másik ok pedig amiért ilyen hosszan pozícióban maradhatott az, hogy a demokratikus államok hadseregének a civilekkel való kapcsolatát illetően két elmélet létezik (a 19. sz. végétől) (Mj.: Demokráciákra vonatkozik csak, autoriter rezsimekre egyáltalán nem + hivatásos hadseregekre, nem a sorozottakra, tehát a "békeidőkre". Természetesen a korábbi történelmi időszakok tapasztalatait is felhasználták hozzá):

1. A konfliktusok elkerülése végett, illetve hogy egyetlen egy politikai erő sem tudja felhasználni a saját célra a hadsereg egészét vagy akár egy kis részét is, a hadsereget el kell szeparálni a társadalomtól a lehetséges legnagyobb mértékben. A katonákat pedig - egy bizonyos idő, (év, évtized stb.) után - áthelyezik egy másik állomáshelyre, hogy ne tudjanak egy adott helyen meggyökeresedni (és így egy esetleges áthelyezés vagy mozgósítás esetén tiltakozni, extrém esetben felkelést kirobbantani). Példa: Az amerikai hadsereg. Filmekből is jól ismert, hogy egy katonacsalád fia szinte egész életét, a bölcsőtől az iskolákon át a sírig leélheti úgy, hogy szinte ki sem kell tennie a lábát a katonai körzetből, mert szinte minden megtalálható ott, és igen nehéz elszakadni tőle még leszerelés után (részletes és széleskörű támogatói rendszerek léteznek, amelyek a tovább tanulást és az elhelyezkedést támogatják a hadügyi rendszerhez kapcsolódó cégektől bizonyos állami intézményekig stb.). A laktanyák, katonai létesítmények stb. a "civil" településektől meglehetősen távol találhatóak.

2. Mint látható, az előbbi esetben az adott demokratikus állam könnyen képes ellenőrizni és kontrollálni a hadügyi alrendszert. Ezzel minimálisra csökken egy sikeres puccs esélye, vagy hogy a hadsereg "önállósítsa" magát. Igen ám, de a második modell azt veti az első szemére, hogy mi van akkor, ha az állam irányítása valamilyen más módon kerül egy nem demokratikus rezsimhez. (Nem is csoda, hogy ezt a modellt egy bevándorolt lengyel tudós fogalmazta meg). Hiszen az előző rendszer a hadsereget depolitizálta, a politika szempontjából "sterillé" tette (hiszen ezek működését ott szinte lehetetlenné tette, nemcsak politikai intézmények működését tiltotta meg a hadsereg kötelékében, hanem a "külvilág" információt is erősen szűrik), így bármilyen vezetésnek is képes engedelmeskedni. Nem-e az lenne inkább a cél - vetik fel e nézet hangoztatói - hogy a hadsereg minél inkább szoros kapcsolatban legyen a demokratikus politikai kultúrájú társadalommal. Egyrészt így a hadsereg elfogadottsága és támogatottsága nő, a konfliktusok száma lehet, hogy több, de alacsonyabb intenzitásúak mint az előző esetben (mindenkinek megvan ugye a jelenet: amerikai katonák a csehóban), és ezeket is elnyomhatják a pozitív kapcsolatok ( "A mi fiaink" - szó szerint). Ha pedig a vezetés mégis egy autoriter rezsim kezébe kerül, akkor az ilyenformán "demokratizált" hadsereg nem, vagy csak igen korlátozottan használható fel a társadalommal szemben. (Ez általában az európai kontinensen terjedt el, pl.: Franciaországban - Toulon. Ebben a modellben a katonai létesítmények viszonylag kis méretűek, elszórtan helyezkednek el, az egy helyen lévő "kevés számú" katona mindennapi kapcsolatban van a helyi lakosokkal, a létesítmények között váltakozva civil lakó- és nyaralóövezetek váltják, amelyek tulajainak nem kell, hogy közük legyen az adott hadsereghez, az áthelyezések ritkábbak)

19 Fejes László (nyest.hu) 2014. június 22. 09:43

@nudniq: Hamarabb is feltűnhetett volna:

www.nyest.hu/hirek/mallorcai-menorcai-ibizai-es-formenterai-nyelv

www.nyest.hu/hirek/hajra-katalanok-hajra-spanyolok

www.nyest.hu/hirek/iber-valenciai-kontinuitas-elmelet

@nudniq: Mondjuk ibériai történelmi kontextusban kicsit más a jelentése a sarlónak, kalapácsnak, vörös csillagnak, mint nálunk. Az olasz címerben is van vörös csillag, az osztrákban a sarló és a kalapács. A finneknél meg teljesen bevett a vaskereszt, sőt, a szvasztikás vaskereszt, minden negatív konnotáció nélkül. Érdemes mindent a maga helyén kezelni.

18 nudniq 2014. június 22. 00:09

Amúgy nem pont Valenciának a katonai parancsnoka volt az egyik főkolompos abban a fasiszta puccskísérletben, amit épp a nemrég lemondott király hiúsított meg?

Még ez is egy újabb színfolt a monarchia és Valencia nem éppen felhőtlen történelmi kapcsolataiban...

17 nudniq 2014. június 22. 00:02

@Bulgaristan: nem kizárólag a "korona+burgundi kereszt" és a "sarló-kalapács+vöröscsillag" a spanyolok számára kizárólagosan elérhető két szimbólumcsoport.

Igen finom köztársaságpárti, de mégsem kommunista szimbólumok is vannak, kifejezetten spanyol használatra. Pl. a spanyol trikolor, vagy a korona nélküli spanyol címer.

(Én amúgy a híradásokban láttam trikolorral tüntető republikánusokat is.)

16 Bulgaristan 2014. június 21. 21:04

@deakt: Úgy megnéznék egy a monarchia szimbólumai alatt felvonuló monarchia-ellenes tünetést! UI: Sultanus Constantinus logikáját követve joggal gondolom, hogy a "sarló-kalapácsos, vörös csillagos jelvények" enyhén pejoratív és lenéző hangvételű megemlítése kapcsán @deakt esetében ideológiailag elfogult (jobboldali/monarchista) hozzászólóhoz van szerencsénk? :)

Komolyan mondom, elképesztő ez a vaslogika...

15 Bulgaristan 2014. június 21. 20:56

@Sultanus Constantinus: Egyet kell értenem Fejes Lászlóval és Pierre de La Croix-val. Ez a cikk politikailag egyáltalán nem elfogult. Egyes hozzászólókról ez viszont egyre kevésbé mondható el. Arról meg, hogy egyesek szerint a sajtónak mit és hogyan kéne bemutatnia, miről és hogyan kéne írnia, valahogy ez jutott eszembe: www.atv.hu/belfold/20140521-elo-adasban-fakadt-ki-morvai-krisztina-a

UI: javaslom továbbá, hogy a szövegértés legyen kötelező tantárgy. Ahogy ez kinéz, szükség van rá.

14 nudniq 2014. június 21. 20:43

Nekem meg az tűnt fel,h Valenciában a _valenciai_ identitást akarják hivatalosan oktatni, és nem a "nagykatalán" identitást.

Ezt én egy, a központi kormány által (lehet,h csak fű alatt) támogatott megosztó taktikának érzem, ami ponthogy szembemegy a nagykatalán irredentizmussal.

13 Fejes László (nyest.hu) 2014. június 21. 20:07

@Sultanus Constantinus: Nem feltétlenül arra gondoltál, de feltétlenül azt írtad.

Ez a cikk a valenciai oktatásról szól, és ennek kapcsán említ egy aktuális eseményt, a koronázást, ill. azt, hogy az új király egy gesztusra sem volt képes. A cikknek nem célja bemutatni a spanyolok viszonyát az államformához: ha ezt kéred rajta számon, bármit számon kérhetsz.

12 Sultanus Constantinus 2014. június 21. 19:59

Nem feltétlenül arra gondoltam, hogy érveket kellene felsorolni, hanem arra, hogy ha ez nem egy politikailag elfogult cikk lenne, akkor nem csak arról szólna, hogy a valenciaiak/katalánok mit gondolnak vagy csinálnak, hanem bemutatná a helyzetet mindkét oldal szemszögéből.

11 Pierre de La Croix 2014. június 21. 18:00

@Untermensch4: @Sultanus Constantinus: Mivel a nyest sokat foglalkozik - érthető okokból - Katalóniával, így nem értem mi bajotok a mondattal (hiszen a katalónok jelentős része "republikánus", érthető okokból), és ők gondolják ezt így, nem a nyest.

+VI. Fülöp trónra lépését a spanyol parlament igaz, hogy döntő többségében megszavazta (nem mintha a trónöröklésbe a törvények szerint bármi beleszólása lenne, de egy demokrácia, sőt bármely tisztességes parlamentarizmus így működik). Ámde erről az ülésről kivonult az összes baloldali képviselő és a közép jelentős része (és így összesen többen voltak, mint akik bent maradtak). A regionális pártok egy része is fenntartását hangoztatta (még az elvileg "kormánypárti", konzervatív katalóniai képviselők is). Tehát a nyest még finoman fogalmazott...

10 Fejes László (nyest.hu) 2014. június 21. 18:00

@Sultanus Constantinus: Engem az érdekelne, milyen érveket sorol fel a cikk a királyság ellen. A megjegyzésed, miszerint „viszont igazán foglalkozhatott volna a cikk azzal is, hogy mi szól a királyság mellett” akkor értelmezhető, ha a cikk felsorolja a köztársaság mellett szóló érveket. Ellenkező esetben éppen azt követeled, hogy a cikk legyen elfogult a királyság mellett.

9 Untermensch4 2014. június 21. 15:18

@Sultanus Constantinus: harmadiknak engem is felsorolhatsz. bár magamra nézve nem zárom ki a lehetőséget hogy hülye vagyok, de az a mondat nekem "kirí" a többi közül

8 Sultanus Constantinus 2014. június 21. 14:23

@Bulgaristan: Nem gondolod, hogy ha én és deakt is így értjük a mondatot, akkor talán nem bennünk van a hiba? Nem kell mindenkit hülyének nézni!

7 Bulgaristan 2014. június 21. 12:53

@deakt: Lehet, hogy nem ugyanazt a szöveget olvassuk? Lehet, hogy valamelyikünk nem tud magyarul? UI: én tudok.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X