nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Beszél ön lapao nyelven? Esetleg lapapypul?

Míg Katalónia eltökélten menetel a szabadság és függetlenség felé vezető úton, a vele szomszédos spanyolországi területeken a katalán dialektusok is egyre inkább önálló nyelvként kezdik meghatározni magukat a központi katalán nyelvjárással szemben. Nyelv, politika és nyelvpolitika a la catalana.

Horváth Krisztián | 2013. május 13.
|  

Korábban már olvashattunk arról, hogy egyes csoportok a Baleár-szigetek saját katalán dialektusának különböző nyelvi változatait önálló és egységes baleári nyelvként látják és próbálják meg láttatni, a napokban újabb támadás érte az egységes katalán nyelvi közösséget. Ezúttal nyugatról, Aragóniából.

A Katalóniával szomszádos Aragóniában az autonóm közösség parlamentjének (Cortes de Aragón) többsége Aragónia korábbi, 2009-es nyelvtörvényét írta felül akkor, amikor a héten úgy döntött, a korábban az autonóm közösségben elismert hivatalos nyelvek, a kasztíliai (spanyol), a katalán és az aragóniai (aragonés) helyett utóbbi kettő új hivatalos néven létezhet csupán: az Aragóniában beszélt katalán hivatalos neve LAPAO (Lengua Aragonesa Propia del Área Oriental – ’a keleti területen beszélt saját aragóniai nyelv’), az aragóniai pedig talán még frappánsabb lesz: LAPAPYP (Lengua Aragonesa Propia de las áreas Pirenaica y Prepirenaica – ’a pireneusi és prepireneusi területek saját aragóniai nyelve’). Az ellenzék – talán nem meglepő reakcióval – nevetségesnek minősítette az esetet.

Van, aki nem hisz a katalán országok és katalán nyelv fentebb hirdetett egységében?
Van, aki nem hisz a katalán országok és katalán nyelv fentebb hirdetett egységében?
(Forrás: Wikimedia Commons / 1997 / GNU-FDL 1.2)

Az 1,2 millió lakosú Aragóniában mintegy 60000 fő beszéli a katalánt (a lapaót?) és kb. 12000 fő az aragóniait (a lapapypot?), utóbbi közösség fele tekinthető rendszeres nyelvhasználónak.

A katalán nyelvi szecesszionizmus

A művészeti értelemben vett katalán szecesszió talán legismertebb képviselője, a katalán modernisme minden bizonnyal legnagyobb alakja, Antoni Gaudí sem gondolhatta, hogy a szecesszió, az elkülönülés nem kizárólag művészeti értelemben, de nyelvpolitikai szempontok mentén is jellemző lesz a katalánságra.

A nem kifejezetten nyelvi, de kétségtelenül katalán szecesszió egyik iskolapéldája
A nem kifejezetten nyelvi, de kétségtelenül katalán szecesszió egyik iskolapéldája
(Forrás: Wikimedia Commons / Canaan / GNU-FDL 1.2)

A katalán nyelvterület egysége elleni támadásként éli meg az aragón parlament döntését nem csupán a helyi ellenzék, de a szomszédos Katalónia politikai pártjai is. Aragón kormányoldalról ugyanakkor semmi kivetnivalót nem látnak abban, hogy az Aragónia keleti sávjában beszélt katalán nyelvet más néven nevezzék, hiszen például „a Valenciában beszélt [katalán] nyelvet is valenciainak hívják [és nem katalánnak]” – nyilatkozta az aragón Partido Popular részéről María José Ferrando, aki egyébként komoly szerepet vállalt az új nyelvtörvény előkészítésében.

Maga Artur Mas, a katalán Generalitat elnöke is viccelődött a katalán parlament egyik ülésén a kérdéssel akkor, amikor az egyik képviselő – állítólag lapao nyelven elhangzott kérdésére – azt válaszolta: „Mindent sikerült megértenem abból, amit ön mondott, így minden bizonnyal ugyanazt a nyelvet beszéljük, még ha egyesek azt most más módon is akarják hívni”.

A dolog ironikus voltát szinte azonnal meglátta az üzleti szféra is, s egy sabadelli cég már azonnal elő is állt egy szabadon letölthető alkalmazással: a lapao-katalán, katalán-lapao online szótárral. A nem kevés iróniával közölt termékajánló szerint az alkalmazás „lehetővé teszi, hogy a Franja [Kelet-Aragónia katalán nyelvű sávja] lakói és a katalánok annyi évszázad kölcsönös meg nem értése után végre megértsék egymást”.

Az új elnevezés és az ilyen jellegű nyelvi szecesszió ellenzőjeként a La Vanguardia egyik szerkesztője, Enric Juliana úgy nyilatkozott, hogy a lapao elnevezés körülbelül olyan, „mintha most Kolumbiában azt mondanák, nem spanyolul beszélnek, hanem Nyugat-Amerika saját nyelvét (Lengua propia de la América Occidental), a lamaót”.

A legutóbbi baleári és a mostani aragóniai katalánellenes lépések lassan a nyelvi fragmentálódás politikailag gerjesztett olyan rémképét vetítik elő, mint ami Spanyolország legzavarosabb és anarchiával szabdalt évtizedeiben jellemezte az országot, amikor szomszédos települések – szigorúan saját függetlenségük védelmében – szinte naponta üzengettek hadat egymásnak.

Katalánnak lenni büszke gyönyörűség

Nem sokkal a Cortes de Aragón nagy vihart kavart új nyelvtörvényét megelőzően a szomszéd Katalóniában Ferran Mascarell, katalán kulturális tanácsos arról tartott sajtótájékoztatót, hogy – a katalán nyelvterületen kívüli maradék Spanyolországban mindössze négy egyetemen összesen 187 diák tanul katalánul. Ez Mascarell szemében azért is különösen érdekes, mert állítása szerint nyolc másik ország – s ez viszont magyar szempontból különösen érdekes – megelőzi a maradék Spanyolországot a katalán nyelvet tanuló diákok számát illetően: Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, Szerbia és Csehország mellett Magyarország – Ferran Mascarell adatai szerint – azzal büszkélkedhet, hogy nálunk két egyetemen 204 diák tanul katalánul.

Hazánk esetében ez a szám meglepően soknak tűnik, vélhetőleg nem a két oktatási központban egyidejűleg katalánt tanuló hallgatók számát tükrözi, hanem egyfajta összesített adat. Mascarell szerint azonban még Kamerunban is mintegy 74 katalánul tanuló diákot lehet találni.

Kamerun, a katalanofón afrikai országok mintapéldája
Kamerun, a katalanofón afrikai országok mintapéldája
(Forrás: Wikimedia Commons / United States Central Intelligence Agency)

A másik figyelemreméltó kijelentés Mascarell részéről az, hogy a katalán a Generalitat utóbbi években folytatott nyelvpolitikájának köszönhetően az Európai Unió kilencedik legfontosabb nyelvévé vált, a német, angol, holland, román, francia, spanyol, lengyel, olasz után, és „megelőzi, a nyelvet ismerők számát illetően a portugált, a svédet, a bolgárt, a csehet és a gaelt”. Mascarell természetesen az Unió területén belüli beszélők számát vehette alapul. Nem tudni, Mascarell pontosan milyen adatokból dolgozva jutott el erre a következtetésre, mindenesetre az Ethnologue adatai szerint a magyar a pusztán az Unión belüli beszélők számát tekintve is erősen fej-fej mellett halad a katalánnal az előkelő kilencedik helyért.

Némi iróniával azt mondhatnánk, hogy ha pedig a magyar törvényhozás is lándzsát törne a baleári, a valenciai és a lapao önálló nyelvként való elismerése mellett, a magyar az abszolút kilencedik. Már ha ennek a számháborúnak bármi jelentősége is lenne. Csak nehogy a katalán ellencsapás megtorlásként önálló nyelvként fogadja el például a székelyt.

Források

Las Cortes de Aragón aprueban llamar ’lapao’ al catalán y ’lapapyp’ al aragonés

El ’lapao’ nace en Aragón

Mas dice entender perfectamente una pregunta de la CUP formulada en ’lapao’

Enric Juliana compara el Lapao con el colombiano

Serbia y Hungría tienen más estudiantes de catalán que España

Ocho países superan a España en número de estudiantes universitarios de catalán

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 El Mexicano 2013. május 13. 08:09

Épp a minap írt nekem erről a katalán filológus ismerősöm.

"Az ellenzék – talán nem meglepő reakcióval – nevetségesnek minősítette az esetet." – Szerintem ez minden józan belátású ember számára nevetséges, csak azon politikusoknak nem, akik kitalálták...

Információ
X