nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @durek: 312 A fok és a fog kapcsolatáról.. Elolvastam a acta.bibl.u-szeged.hu/54558/1/nyel...
    2020. 07. 08, 15:34  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @Cypriánus: Elolvastam az Onno Hovers cikket, valóban érdekes, még egyszer köszönöm. Eláru...
    2020. 07. 07, 15:22  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @durek: "Igen sok párhuzam vonható a nyelvek és a gének működése, viselkedése között." Val...
    2020. 07. 06, 08:35  Mi is az az Uralonet?
  • durek: jav: talán segítene kiküszöbölni a hagyományos, de joggal vitatott családfa modell hiányos...
    2020. 07. 05, 16:54  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @Cypriánus: Talán itt lenne az ideje egy új módszertan kidolgozásának a nyelvészetben: Nye...
    2020. 07. 05, 16:16  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A német fiatalok tudatlanok, de nem szélsőségesek

A történelmi ismertek hiányossága miatt a német fiatalok jelentős része nem tud különbséget tenni diktatúra és demokrácia között egy felmérés szerint.

MTI | 2012. július 2.
|  

A berlini Freie Universität felmérésében megkérdezett mintegy 7500 középiskolás közül minden negyedik úgy gondolta, hogy a hitleri rezsim nem volt diktatúra, és csak minden második szerint volt egyértelműen az. A kommunista NDK nagyjából harmaduk szerint nem volt önkényuralom, a régi NSZK nagyjából a felük szerint volt demokrácia, az újraegyesített Németországot pedig csak a megkérdezettek hatvan százaléka tartja demokratikus berendezkedésű államnak.

Valamennyi kérdést együttvéve az látható, hogy a 14-16 év körüli középiskolások hozzávetőleg negyven százaléka nem lát különbséget önkényuralom és demokrácia között. A felmérés azt is kimutatta, hogy a történelmi ismeretek első számú forrása az iskola, ezért a múlt pontosabb megértését főként az oktatás átalakításával lehet elősegíteni. A legfontosabb az, hogy több órában foglalkozzanak a XX. század, azon belül pedig az 1945 utáni időszak történetével – véli Klaus Schroeder kutatásvezető, aki szerint az iskolai tanórák mellett a történelmi emlékhelyek felkeresése is sokat segíthet.

Az értékorientációt tekintve is változásra van szükség, a jelenkortörténet oktatása során „a politikai rendszerek összehasonlító elemzését a szabadság, az emberi jogok, a jogállamiság és a pluralizmus értékei alapján kell elvégezni” – mondta a kutató a Der Tagesspiegel című lap csütörtöki beszámolója szerint.

Hangsúlyozta: a múlt megítélése körüli zavar ismerethiányból adódik, nem pedig valamilyen értékválság vagy szélsőséges politikai eszme terjedésének a következménye. Ezt mutatja, hogy a fiatalok értékrendjében a szabadság kiemelt fontosságú, öt felsorolt társadalmi berendezkedés közül messze a legtöbben azt választották, amelynek a szabadság volt az alapelve.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X