A Real Academia Galega szeptember 30-án ünnepelte fennállásának 107. évfordulóját. A gallego (galego) nyelv ápolására és védelmére létrehozott intézmény székhelye jelenleg La Coruña (galego nyelven A Coruña). Az akkori, 1906-os alapításakor fennálló hazai politikai helyzet miatt megalapítására azonban eredetileg a kubai Havannában került sor. „Gallego” – fogalmazott lakonikusan még 2010-ben Rosa Díez, a baszkföldi bázissal rendelkező Unión Progreso y Democracia (UdyP) nevű, 2007-ben alapított párt társalapítója és szóvivője, amikor véleményéről kérdezték Mariano Rajoy személyét illetően. Négy hónappal azelőtt Rosa Díez hasonló megállapítást tett a galíciai Xunta (az ottani kormány) vezetőjének, Alberto Núñez Feijóo személyét illetően is – ami annak tudatában, hogy Feijóo is a galíciai Ourensében született, galíciai politikus, önmagában még nem ad elég okot a gyanakvásra. Mi tehát a baj azzal, ha egy baszkföldi, spanyolországi és európai politikus (mint amilyen Rosa Díez is) galíciai származású kollégáira azt mondja: „gallego”?

Gyanakodni akkor kezdhetünk, amikor megtudjuk azt is, hogy Rosa Díez szintén „gallegó”-nak aposztrofálta a korábbi spanyol miniszterelnököt, José Luis Rodriguez Zapaterót, aki azonban nem Galíciában született, hanem Valladolidban, Kasztília gyermekeként. Gyanúnk különösen megerősödhet, amikor Rosa Díez – Zapatero kapcsán – egész pontosan azt mondja: „gallego, a szó legpejoratívabb értelmében”.

Milyen pejoratív konnotációt hordoz magában a gallego szó? Mi lehet ebben az ártatlannak tűnő nemzetiségnévben olyan sértő, ami azonnal kiváltotta a galiciai politikai pártok egyhangú felháborodását, úgy, hogy azok uniszónóban követelték Rosa Díeztől, hogy kérjen bocsánatot a gallego néptől?

A gallego név megint szép lesz

Ha a keresőbe beütjük a chistes gallegos (’gallego viccek’) kifejezést, nem kevés találatra lelünk; még videotalálatok is akadnak. Ezek a viccek, melyek talán leginkább a hazai rendőr- és szőke nős viccekre emlékeztetnek, elénk rajzolják az e viccekben megrajzolt viccbeli gallego prototípusát: kicsit együgyű, kicsit butácska. A gallego e viccek alapján tehát a butaság, az együgyűség szinonimája is egyben. A világhírű argentin képregényrajzoló, Quino (Joaquín Salvador Lavado) szintén világhírű Mafalda-figurájának egyik – s talán a legbutább – barátja pontosan a gallego származású Manolito.

Rosa Díez kijelentése kapcsán üssük hát fel a Real Academia Española (RAE) legutóbbi, 2001-ben szerkesztett szótárának online változatát, s keressük meg a gallego kifejezést. Itt láthatjuk, hogy a szó első három jelentése többé-kevésbé ugyanarra utal, ám a negyedik már igen érdekes: Argentínában, Kolumbiában és Uruguayban a gallego kifejezést használják bárkire, aki Spanyolországban született vagy spanyol felmenőkkel rendelkezik. Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy az elszigetelt és igazából soha nem gazdag Galíciából rengetegen vándoroltak ki az Újvilágba – hogy mást ne említsünk, Fidel Castro szülei szintén.

A szó ötödik jelentése a szótár szerint Costa Ricában használatos: ’buta, együgyű, oktondi’; a hatodik jelentésében pedig El Salvadort jelöli meg a szótár, ahol ’dadogós’ jelentésben használják. A 7. jelentés szerint a gallego ’a gallegók nyelve’. A 8–11. jelentésekkel itt most nem foglalkozunk.

2014 októberére várható a Real Academia új, papíralapú (és javított) szótárának megjelenése, amiből már az interneten láthatunk példákat. A gallego szócikkben ebben az új, javított online változatban az első négy jelentés ugyanaz, a Costa Ricára jellemző ötödik (és sértő) jelentés azonban hiányzik a javított változatból. Az ezt követő szócikkek (eltérő számozással) megegyeznek a korábbi változattal, noha a RAE ígérete szerint a salvadori ’dadogós’ jelentést a jövőre megjelenő nyomtatott verzióból már mellőzni fogják.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Nyelvpolitika gallego módra

A Real Academia Galega elnöke, Xesús Alonso Montero szerint azonban a szótárszerkesztők feladata a valóság megmutatása. Ha pedig a – bár erősen limitált – használat a spanyol nyelvterület egyes részein a gallego kifejezéshez a ’buta’ vagy a ’dadogós’ jelentést társítja, azt a szótárban fel kell tüntetni, ahogy azt is, hogy csak limitált használatról van szó.

Ami viszont a nyelvész számára sokkal érthetetlenebb, az a RAE 2001-es gallego szócikkének 7., a tervezett és javított új kiadásnak a 6. jelentése: ’a gallegók nyelve’.

Xesús Alonso Montero ennek kapcsán azt nem érti, hogy a RAE szótára miért használ két teljesen eltérő definíciót a katalán és a gallego nyelv kapcsán. Míg a katalán a RAE szerint „Katalóniában és az egykori Aragón Királyság más területein beszélt neolatin nyelv”, a gallego hivatalos definíciója – ahogy láttuk – kevésbé kifinomult a megfogalmazás. Remélhetőleg a 2014-es új, nyomtatott szótárban már valami olyasmit olvashatunk majd, hogy „Galíciában és az azzal szomszédos területeken is beszélt neolatin nyelv”.

Források

Clamor contra Rosa Díez por utilizar «gallego» para descalificar a Zapatero

Gallegos: ni tontos ni tartamudos

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)