-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szíriai turkománoknak semmi közük a türkménekhez, valójában törökül vagy azeriül beszélnek – legalábbis ilyesmiről olvashatunk a magyar sajtóban. Ez viszont így biztos nem igaz – de hogy mi az igazság, azt nem könnyű megmondani.
November végén lepett meg minket a magyar sajtó azzal a ténnyel, hogy rendszeresen szíriai turkománokról tudósított. Úgy rémlett, fél évszázadosnál frissebb szövegekben nemigen találkoztunk ezzel a népnévvel, hacsaknem történelmi kontextusban. Úgy tűnik, a sajtó képviselői is érezték, hogy van valami szokatlan ezzel a szóhasználattal, és meg kell magyarázni. A 444 külön cikket is szentelt a kérdésnek:
Magyarul a türkmént Türkmenisztán lakójára mondják. Akikről itt szó van, azok „szíriai turkománok”. Ez egy etnikailag török (tehát nem arab, mint a többség) szíriai kisebbség, akiket szíriai türköknek is lehet nevezni.
Egy idő után a hvg.hu is úgy érezte, hogy meg kell magyarázniuk, miféle népcsoport az, amit ők csak türkméneknek emlegetnek. (A cikk szerzőjeként az MTI van feltüntetve, de az MTI anyagai között nem találtuk nyomát az írásnak.)
A szíriai türkmén (turkomán) kisebbségnek kevés köze van a közép-ázsiai Türkmenisztán lakosaihoz az elnevezésükön kívül. A szíriai türkmének török népcsoportok leszármazottai, akik az első világháborút megelőzően telepedtek meg a mai Szíria területén, amely addig az Oszmán Birodalomhoz tartozott. Mindenekelőtt a mai Aleppó és Latakia tartományban, valamint Damaszkusz vonzáskörzetében élnek, nagyszámú arab és kurd népességgel együtt. A javarészt szunnita muszlim türkmének anyanyelve a török és az azerbajdzsáni nyelv.
Sajnos egyik esetben sem derül ki, mire is alapozzák állításaikat. Az angol Wikipédia Turkmens szócikke velük egybehangzóan határozottan állítja, hogy a közép-ázsiai türkméneket nem szabad összekeverni a közel-keleti türkménekkel, akiknek csak azért ugyanaz a nevük, mert a szó valamikor az iszlámra áttérő oguz-törökök összefoglaló neve, és ezt ezek a különböző népcsoportok örökölték. (Tehát olyasmiről van szó, mint a szlovák és a szlovén esetében – mindkettő a szlávval azonos –, vagy a szerb és a szorb népneveknél, melyek egy szláv törzsnév leszármazottai. Természetesen nekik nagyon is van közük egymáshoz, még ha nem is szabad keverni őket.) Viszont a 444 állításával szemben az angol Wikipédia szerint a közép-ázsiai és a közel-keleti csoportokra egyaránt alkalmazzák a türkmén (Turkmen) és a turkomán (Turkoman) elnevezést.
A szíriai türkménekről szóló szócikk szerint török, arab és azeri nyelven beszélnek. Az külön rejtély, hogy bár ez a szócikk is következetesen szinonimaként használja a turkomán és a türkmén népneveket, a szócikkben szereplő 1935-ös etnikai térkép szerint ez két külön népcsoport. (Ráadásul ott is elkülönülnek a szíriai törököktől, ahol szomszédosak velük.)
Az iraki türkménekről szóló szócikk a népnevek között nem említi a turkomán formát, de a szócikk szövegéből és az idézett szakirodalomból úgy tűnik, ezt is használják a türkmén, az azer(bajdzsán)i és török (türk) mellett. A szócikk külön kitér a nyelv kérdésére is: eszerint az iraki türkmének nyelve átmenetet képez a török és az azeri között.
A közel-keleti türkmének csoportjaként jelöli meg az angol Wikipédia a yörük ([jörük], tulajdonképpen ’gyalog(os)’) népcsoportot, mely Anatóliában és a Balkánon szétszórva él. Őket is hívják turkománoknak és türkméneknek egyaránt. Nyelvüket a szócikk töröknek jelöli, így úgy tűnik, tulajdonképpen a törököktől csak nomád életmódjának köszönhetően elkülönülő csoportról van szó. A magyar Wikipédia szerint „valószínűleg türkmén eredetű török népcsoport”, de ezen állítás forrása nincs megjelölve, és ilyesmit az angol Wikipédia nem állít.
Na és a szakirodalom?
A szakirodalom a fentiekkel szemben határozottan állítja, hogy Irakban és Szíriában jelentős számban élnek olyanok, akik türkmén anyanyelvűek (azaz lényegében a Türkmenisztánban használatos törökségi nyelvvel azonos nyelvet beszélnek). Ezek aligha lehetnek mások, mint akiket türkménként, turkománként emlegetnek.
Az Ethnologue például azt is állítja, hogy a szíriai (illetve valószínűleg az iraki és a jordániai) türkmének a türkmén nyelv egy „ősi formáját” beszélik. Ez bizonyára arra utal, hogy ezek a változatok megőriztek olyan vonásokat, melyeket a türkmenisztáni türkmén nem. Azt is olvashatjuk, hogy ezekkel szemben a tibeti türkmének valószínűleg tényleg csak „névrokonok”, és más török nyelven beszélnek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar turkológiai szakirodalomban a türkmén következetesen türkmen alakban szerepel. Erre a kérdésre remélhetőleg hamarosan visszatérünk. A magyar nyelvű szakirodalomban is az áll, hogy a turkoman ~ turkomán a türkmének régies elnevezése, a 444 által említett szembeállításnak nincs nyoma.
A magyar szakirodalomban is azt olvashatjuk, hogy a közel-keleti türkmének is türkménül beszélnek. Kakuk Zsuzsa Mai török nyelvek című művéből csak annyi derül ki, hogy az egykori Szovjetunión kívül kb. kétmillióan beszélnek türkménül, és hogy ezek „jellegzetes nyelvjárásokat” beszélnek. (Ezek közül néhányat meg is nevez, de hogy melyiket hol beszélik, az nem derül ki.) A Fodor István szerkesztette A világ nyelveiben szereplő, Gyarmati Imre által írt türkmen szócikk szerint Törökországban 120 ezer, Irakban, Szíriában és Jordániában együttesen kb. 60 ezer türkmén (nyelvű) él.
Az Oroszországi Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Языки мира (A világ nyelvei) sorozatának Тюркские языки (Török nyelvek) című kötete szerint viszont Irakban 200 ezer, Törökországban 120 ezer, Szíriában 35 ezer türkmén él. Bár a számok eltérnek, az kétségtelennek tűnik, hogy az aligha igaz, hogy a szíriai (illetve általában a közel-keleti) türkméneknek nincs közük a türkmenisztániakhoz, vagy hogy egyszerűen törökül vagy azeriül beszélnének.
De akkor mi az igazság?
A 444-nek abban igaza van, hogy a türkmén szó a magyarban elsősorban Türkmenisztán lakóira használjuk, de ez annak köszönhető, hogy az átlag magyar nem is tud arról, hogy máshol is élnének. Azt persze lehet kezdeményezni, hogy megkülönböztetésül közel-keleti csoportjaikra használjuk a mára elavultnak tekinthető turkomán szót, de kevés esélyét látjuk, hogy ez meggyökeresedjen, különösen, ha a sajtó más képviselői nem csatlakoznak.
Az Index állításai közül mindenképpen túlzó, hogy „szíriai türkmén (turkomán) kisebbségnek kevés köze van a közép-ázsiai Türkmenisztán lakosaihoz az elnevezésükön kívül” – nem olyan véletlen egybeesésről van szó, mint a Kárpát-medencei avarok és a kaukázusi avarok, vagy a balkáni albánok és a kaukázusi albánok esetében. Abban a kérdésben, hogy nyelvileg inkább hova tartoznak, igazságot aligha tudunk tenni, hiszen ehhez pontosan meg kellene vizsgálnunk a szíriai türkmének nyelvét, erre pedig nincs lehetőségünk. Azt azonban meg tudjuk magyarázni, hogy mi lehet az ellentmondások oka.
A török és az azeri közeli rokonságáról már írtunk. E két nyelv a török nyelvek délnyugati, más néven oguz ágába tartozik. A törökön és az azerin kívül ide tartozik még a türkmén és a gagauz tartozik.
Ezek a nyelvek közel állnak egymáshoz, és kölcsönösen érthetőek, ugyanakkor az egyes nyelvek között is lehetnek jelentős nyelvjárási különbségek. Ezek a nyelvjárási különbségek gyakran olyanok, hogy az adott nyelvjárás egy-egy jellemzője eltér az irodalmi változattól, miközben a másik nyelv irodalmi változatával megegyezik. A nyelvjárások felől nézve ez úgy tűnik, hogy az adott változat valahol a két vagy három irodalmi változat között helyezkedik el.
Ilyen esetekben nem elsősorban a nyelvészeti tényezők döntenek arról, hogy az adott nyelvváltozat beszélői hova sorolják nyelvüket. Adott esetben ahhoz a csoporthoz, amelyikkel együtt élnek, vagy éppen ellenkezőleg, elhatárolódásképpen olyan csoportokhoz, melyekkel egyébként nincs kapcsolatuk. Ilyenkor nem a nyelvi tényezők, hanem a szociális és politikai viszonyok, vagy éppen a vallás a döntő. (Míg a törökök szunniták, az azeriek síiták, addig a szíriai és iraki türkmének megoszlanak a két irányzat között.) A helyzet tehát ebből a szempontból a szerb-horvát-bosnyák-montenegrói esetére emlékeztet.
Arra, hogy miben is tér el a türkmén (irodalmi) nyelv a töröktől és az azeritől, remélhetőleg egy későbbi cikkben vissza tudunk térni.