nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
2013 Vámbéry Ármin-emlékév lesz

Schmitt Pál köztársasági elnök az üzbegisztáni Buharában Vámbéry Ármin emléktáblájának leleplezésekor azt mondta, 2013, a keletkutató halálának 100. évfordulója Vámbéry Ármin emlékéve lesz.

MTI | 2011. november 8.
|  

Az államfő közép-ázsiai útja során az üzbegisztáni Buharában kedden kifejtette, Vámbéry Ármin egyaránt fontos a magyaroknak és az üzbégeknek. A híres orientalista 1862-ben indult második keleti útján eljutott Közép-Ázsiába, és hiteles információkkal látta el a világot a nyugati civilizációtól akkor még elzárt térségről – mutatott rá. Hozzátette, utazásairól több könyvet is írt, Buhara történetét pedig egy külön kötetben foglalta össze.

Beszédében a köztársasági elnök emlékeztetett, Vámbéry Ármin utazása alkalmával az orosz birodalom közép-ázsiai befolyásának növekedéséről is hírt adott.

Schmitt Pál kitért arra is, hogy a keletkutató utazásainak célja volt a honfoglaló magyarok nyomainak és a magyar-türk rokonság bizonyítékainak keresése is. Vámbéry Ármin pozsonyi és pesti tanulmányai után elsajátította a török nyelvet, és nyelvtanító lett az Oszmán Birodalomban. Miután innen visszatért, újabb útra vállalkozott: álruhában, dervisnek öltözve indult Közép-Ázsiába, és iráni városok után Hivába, Buharába és Szamarkandba is eljutott – idézte fel az államfő.

Mint mondta, az utazásai után nagy hírnévre szert tett keletkutatót fogadta Viktória brit királynő és III. Napóleon francia uralkodó is. Vámbéry Ármin születésének 180. évfordulója jövőre, halálának 100. évfordulója pedig 2013-ban lesz – fűzte hozzá.

Khusenov Samoidin Kosimovich, Buhara kormányzója a megemlékezésen kiemelte, Vámbéry Ármin könyvei és cikkei felkeltették Európa érdeklődését Közép-Ázsia történelme iránt, az orientalista mindig objektívan, részrehajlás nélkül írt a térségről.

Vámbéry Ármin (1832-1913) keletkutató, egyetemi tanár, nyelvész, utazó a Magyar Tudományos Akadémia tagja az Oszmán Birodalom nyelvének elsajátítása után bejárta Közép-Ázsiát, majd útjáról több sikeres beszámolót tartott Európa-szerte, és tucatnyi könyvet jelentetett meg. Különösen fontos, hogy első kézből számolt be az oroszok közép-ázsiai terjeszkedéséről.

Schmitt Pál üzbegisztáni programja befejezéseként délután megtekinti a Régi és örök Buhara című kiállítást, a Szamanidák Mauzóleumát és egy mecsetet. Később közép-ázsiai útja második állomására, Türkemisztánba utazik tovább.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X