-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nem könnyű válaszolni arra a kérdésre, hogy a szerb és a horvát egy nyelv-e, vagy kettő. Tisztán nyelvészeti szempontból nem is lehet rá válaszolni.
Sz. Róbert tette fel a következő kérdést, ami bizonyára sokakat foglalkoztat:
Arra lennék kíváncsi, hogy létezik-e szerb-horvát nyelv? A mostani politika ezt határozottan elutasítja! Pedig szerintem létezik.
![A horvátnak tekintett nyelvjárások történeti elhelyezkedése a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina területén](/media/a-horvatnak-tekintett-nyelvjarasok-torteneti-elhelyezkedese-a-mai-horvatorszag-es-bosznia-hercegovin.png)
(Forrás: Wikimedia Commons)
Annak, hogy milyen nyelvváltozatokat tekinthetünk egyetlen nyelvnek, és milyeneket kell külön-külön nyelvnek tekinteni, nincsenek elfogadott nyelvészeti ismérvei. Még a kölcsönös érthetőség sem alkalmas szempont, mert különböző fokozatai vannak, nehezen lehet jól meghatározni. Mindenesetre kölcsönösen értik egymást a csehek és a szlovákok (részben a közös múltjuk miatt is), mégis külön nyelveknek szokták őket tekinteni.
A volt Jugoszláviában beszélt ún. délszláv nyelvek közül a keleti délszláv makedónt önálló nyelvnek szokták tekinteni (bár meglehetősen közel áll a bolgárhoz). A nyugati délszláv nyelvek közül a szlovén nyelv egyértelműen önálló. A szlovének a szerbekkel, bosnyákokkal, horvátokkal, montenegróiakkal nem is értik meg egymást kölcsönösen. A többi nyugati délszláv nyelvváltozatot szokták összefoglalóan szerb-horvátnak (vagy horvát-szerbnek) nevezni.
A szerb-horvát nyelvváltozatok története is rettentő bonyolult. Bizonyosnak látszik, hogy valamikor léteztek önálló horvát és önálló szerb nyelvváltozatok. (Ezek első nyomai a 9. századig nyúlnak vissza.) Ugyanakkor mind a szerb, mind a horvát nyelvnek rengeteg helyi változata alakult ki. Valószínűleg elég korán, de legkésőbb a 19. századtól kezdve a horvát és a szerb nyelvváltozatok intenzív kölcsönhatásba kerültek. Ma is az a helyzet, hogy számos nyelvváltozatot beszélnek az országhatároktól függetlenül, azokat keresztezve. De Jugoszlávia felbomlása óta mind a négy utódállamban (Szerbiában, Boszniában, Horvátországban és Montenegróban) megindult vagy megerősödött a szabványosítás. Ezt sokszor az is jellemezte, hogy szándékosan eltérő kifejezéseket tettek meg szabványosnak, mint amelyeket a szomszédos államokban használnak. Például a ’repülőtér’ Jugoszlávia minden nyelvén aerodrom volt, az új horvát szabvány szerint viszont horvátul zraćna luka (szó szerint: ’légikikötő’).
A szerb, horvát, bosnyák és montenegrói szabványosított nyelvváltozatok egymás számára kölcsönösen érthetőek. Ugyanakkor a helyi nyelvváltozatokat általában megpróbálják visszaszorítani (például Horvátországban sem a nemzeti, sem a helyi tévé- és rádióadókon nem engedélyezik őket). Különösen Horvátországban van rengeteg, sok száz helyi beszélt változat (az ország története és a számtalan sziget miatt), és ezek közül sokan nem értik meg egymást.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Egyébként sem a politika, sem a nyelvészek nem egységesek ezeknek a nyelveknek az elnevezésében. Szerbiában például nem haboznak a saját nyelvüket szerb-horvátnak vagy horvát-szerbnek nevezni; Bosznia-Hercegovinában inkább bosnyáknak, Montenegróban pedig inkább szerbnek hívják az emberek a saját nyelvüket (pedig a montenegrói sok szempontból inkább a horvát nyelvváltozatokhoz áll közel). A horvátok egyértelműen horvátnak hívják a saját nyelvüket (egyébként a szabványos horvát egy főleg Hercegovinában beszélt nyelvváltozaton alapul), és a horvát nyelvészek közül sokan tagadják is a szerb-horvát létezését.
A délszláv nyelvek problémájával már többször foglalkoztunk a Nyelv és Tudomány oldalain:
Mi lesz az Unió 24. hivatalos nyelve?
Szaporodó délszláv nyelvek: a montenegrói
Jó úton halad a magyarországi bunyevác kisebbség
Hogy beszél a szomszéd? Szláv nyelvek és eredetük