nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • durek: @bm: "... valaki mondta lenne ..." :) ha nem segítesz, nem biztos hogy azonnal megértem. @...
    2019. 11. 22, 03:12  Indulj el egy úton...
  • aphelion: @Janika: Lenin egy ideig Londonban meg Svájcban élt, ha jól sejtem igazából a hírnevét is ...
    2019. 11. 21, 09:54  Orosz nevek magyar szövegben
  • Janika: @bm: Van ellenpélda. Влади́мир Ильи́ч Улья́нов Ленин nevének átírása. Lenyin helyett Lenin...
    2019. 11. 21, 07:42  Orosz nevek magyar szövegben
  • bm: @arafuraferi: mármint a múlt idejű feltételes mód segédigéjéé?... :-) (...amely mostanában...
    2019. 11. 20, 23:52  Indulj el egy úton...
  • bm: @KoolViews: seas3.elte.hu/olddelg/publications/moder...g/91.2_Pontossag.pdf Pontosság és g...
    2019. 11. 20, 23:45  Orosz nevek magyar szövegben
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Létezik-e szerb-horvát nyelv?

Nem könnyű válaszolni arra a kérdésre, hogy a szerb és a horvát egy nyelv-e, vagy kettő. Tisztán nyelvészeti szempontból nem is lehet rá válaszolni.

Kálmán László | 2010. november 26.
|  

Sz. Róbert tette fel a következő kérdést, ami bizonyára sokakat foglalkoztat:

Arra lennék kíváncsi, hogy létezik-e szerb-horvát nyelv? A mostani politika ezt határozottan elutasítja! Pedig szerintem létezik.
A horvátnak tekintett nyelvjárások történeti elhelyezkedése a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina területén
A horvátnak tekintett nyelvjárások történeti elhelyezkedése a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina területén
(Forrás: Wikimedia Commons)

Annak, hogy milyen nyelvváltozatokat tekinthetünk egyetlen nyelvnek, és milyeneket kell külön-külön nyelvnek tekinteni, nincsenek elfogadott nyelvészeti ismérvei. Még a kölcsönös érthetőség sem alkalmas szempont, mert különböző fokozatai vannak, nehezen lehet jól meghatározni. Mindenesetre kölcsönösen értik egymást a csehek és a szlovákok (részben a közös múltjuk miatt is), mégis külön nyelveknek szokták őket tekinteni.

A volt Jugoszláviában beszélt ún. délszláv nyelvek közül a keleti délszláv makedónt önálló nyelvnek szokták tekinteni (bár meglehetősen közel áll a bolgárhoz). A nyugati délszláv nyelvek közül a szlovén nyelv egyértelműen önálló. A szlovének a szerbekkel, bosnyákokkal, horvátokkal, montenegróiakkal nem is értik meg egymást kölcsönösen. A többi nyugati délszláv nyelvváltozatot szokták összefoglalóan szerb-horvátnak (vagy horvát-szerbnek) nevezni.

Az úgynevezet što-nyelvjárások változatai
Az úgynevezet što-nyelvjárások változatai
(Forrás: Wikimedia Commons)

A szerb-horvát nyelvváltozatok története is rettentő bonyolult. Bizonyosnak látszik, hogy valamikor léteztek önálló horvát és önálló szerb nyelvváltozatok. (Ezek első nyomai a 9. századig nyúlnak vissza.) Ugyanakkor mind a szerb, mind a horvát nyelvnek rengeteg helyi változata alakult ki. Valószínűleg elég korán, de legkésőbb a 19. századtól kezdve a horvát és a szerb nyelvváltozatok intenzív kölcsönhatásba kerültek. Ma is az a helyzet, hogy számos nyelvváltozatot beszélnek az országhatároktól függetlenül, azokat keresztezve. De Jugoszlávia felbomlása óta mind a négy utódállamban (Szerbiában, Boszniában, Horvátországban és Montenegróban) megindult vagy megerősödött a szabványosítás. Ezt sokszor az is jellemezte, hogy szándékosan eltérő kifejezéseket tettek meg szabványosnak, mint amelyeket a szomszédos államokban használnak. Például a ’repülőtér’ Jugoszlávia minden nyelvén aerodrom volt, az új horvát szabvány szerint viszont horvátul zraćna luka (szó szerint: ’légikikötő’).

A szerb, horvát, bosnyák és montenegrói szabványosított nyelvváltozatok egymás számára kölcsönösen érthetőek. Ugyanakkor a helyi nyelvváltozatokat általában megpróbálják visszaszorítani (például Horvátországban sem a nemzeti, sem a helyi tévé- és rádióadókon nem engedélyezik őket). Különösen Horvátországban van rengeteg, sok száz helyi beszélt változat (az ország története és a számtalan sziget miatt), és ezek közül sokan nem értik meg egymást.

Egyébként sem a politika, sem a nyelvészek nem egységesek ezeknek a nyelveknek az elnevezésében. Szerbiában például nem haboznak a saját nyelvüket szerb-horvátnak vagy horvát-szerbnek nevezni; Bosznia-Hercegovinában inkább bosnyáknak, Montenegróban pedig inkább szerbnek hívják az emberek a saját nyelvüket (pedig a montenegrói sok szempontból inkább a horvát nyelvváltozatokhoz áll közel). A horvátok egyértelműen horvátnak hívják a saját nyelvüket (egyébként a szabványos horvát egy főleg Hercegovinában beszélt nyelvváltozaton alapul), és a horvát nyelvészek közül sokan tagadják is a szerb-horvát létezését.

A délszláv nyelvek problémájával már többször foglalkoztunk a Nyelv és Tudomány oldalain:

Mi lesz az Unió 24. hivatalos nyelve?

Szaporodó délszláv nyelvek: a montenegrói

Jó úton halad a magyarországi bunyevác kisebbség

Új nyelv Európában: a macedón

Hogy beszél a szomszéd? Szláv nyelvek és eredetük

Rejtőzködők Európa közepén: kik azok a vendek?

Háborúk nyelve – mit tudunk a bosnyákról?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Epau 2011. február 13. 19:49

Van valaki, aki le tudna nekem fordítani 1-2 mondatot horvátra?

5 Szajci 2011. február 13. 19:22
4 El Mexicano 2010. december 27. 15:43

@qsoe:

A kölcsönös érthetőség eléggé szubjektív, és sok mindentől függ (többek között a szövegkörnyezettől és az illető "nyelvérzékétől", fantáziájától). Általánosságban azt lehet mondani, hogy az egymáshoz legközelebbi rokon nyelvek beszélői az indoeurópai nyelvcsaládon belül – legalább írásban – jól megértik egymást. A lengyelnek a cseh és a szlovák nyelv a legközelebbi rokonai, tehát velük lehet kölcsönös érthetőség; a délszláv nyelveket (szerb, horvát, bosnyák, macedón, bolgár) viszont már nem értik a csehek, szlovákok és a lengyelek.

A keleti szláv nyelvek (orosz, ukrán, belorusz) között szintén magas a kölcsönös érthetőség, ha jól tudom.

Az újlatin nyelvek között az Ethnologue még számszerűsíti is: pl. a spanyol és az olasz között 82% a kölcsönös érthetőség; a spanyol és a portugál között 89%, de beszédben mégsem értik egymást a nagyon eltérő kiejtés miatt, csak írásban, úgy viszont sokszor meg sem lehet egymástól különböztetni őket.

A következő cikket ajánlom elolvasni:

hu.wikipedia.org/wiki/Kölcsönös_érthetőség

3 qsoe 2010. december 27. 12:26

Van valamilyen leírás arról, hogy az európai nyelvek mennyire érthetőek a rokonok számára?

Pl egy lengyel jobban érti a horvátot, mint egy francia az olaszt. Az átlagos beszélőt (tvbemondó) feltételezve.

2 El Mexicano 2010. december 19. 17:49

Kiegészítő olvasmányként még ajánlanék néhány cikket a blogomból:

Nyelv vs. nyelvjárás:

elmexicano2010.blogspot.com/2010/12/nyelv-%C3%A9s-nyelvj%C3%A1r%C3%A

Dialektuskontinuum:

elmexicano2010.blogspot.com/2010/12/dialektuskontinuum-es-makronyelv

1 Szajci 2010. november 26. 08:04

Köszönöm, hogy a levelem alapján megírták ezt a cikket. Úgy látom, hogy ez a nyelv továbbra is kérdéses, akár a macedón. A fenti cikkből is látszik, hogy a politika milyen mértékben képes a nyelvet, vagy nyelvjárást befolyásolni.

Információ
X