nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A gégek és a toszkok titokzatos nyelve

Az albán olyan indoeurópai nyelv, mely egyben az indoeurópai nyelvcsalád önálló ága. De ez csak nézőpont kérdése. Mondhatnánk azt is, hogy az albán az indoeurópai nyelvcsalád egy ága ugyan, de ebbe az ágba két nyelv tartozik: a toszk és a gég.

Kálmán László | 2012. július 31.
|  

Az albánok története és nyelvük kialakulása meglehetősen titokzatos. Sok részletet én sem tudok róla, de Róbert nevű olvasónk alábbi kérdésére viszonylag egyszerű a válasz:

Mi a különbség a geg (északi) és toszk (déli) nyelvjárás között? A magyar wikin csak pár szót lehet látni, amelyek hasonlítanak egymáshoz.

Valóban, a két nyelvjárás nagyjából az albán nyelvterület északi és déli régiójának felel meg (a kelet-nyugati irányba futó Shkumbin folyót szokták nyelvjárási határvonalnak tekinteni). A Koszovóban, Montenegróban stb. beszélt albán nyelvjárások is az északi, gég nyelvjáráshoz állnak közel, míg a Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában stb. található albán nyelvi szigetek a déli, toszk változathoz. (Az északi nyelvjárás nevét én még gég-nek tanultam, de látom, hogy ma sokan geg-nek írják.)

Az albán nyelvjárások (kék: geg, zöld és sárga: toszk, narancs: átmeneti)
Az albán nyelvjárások (kék: geg, zöld és sárga: toszk, narancs: átmeneti)
(Forrás: Wikimedia Commons / Jorgji Gjinari, Balkanian`s word, Azalea_pom)

Mielőtt rátérnék arra, hogy mi a különbség a két nyelvjárás között, néhány szót szólok azért az albán nyelvről, hátha nem minden olvasónk tudja, mi fán terem.

Az albán az indoeurópai nyelvcsalád önálló ágának egyetlen képviselője (a nyelvcsalád némelyik ágához rengeteg nyelv tartozik, például sok indoiráni, germán vagy szláv nyelv van, míg más ágait esetleg csak egy-két nyelv képviseli: ilyenek például a görög, az örmény vagy az albán). Az irodalmi albán nyelv a toszk nyelvváltozatokon alapul, a gég nyelvváltozatokat régebben kicsit lenézték, csak a II. világháború után indult mozgalom a gég fennmaradásáért és egyes szavainak az irodalmi nyelvbe való beemeléséért.

Az 1908-as monastiti konferencia résztvevői. Ők alapozták meg a mai albán irodalmi nyelvet és ábécét
Az 1908-as monastiti konferencia résztvevői. Ők alapozták meg a mai albán irodalmi nyelvet és ábécét
(Forrás: Wikimedia Commons / Kel Marubi)

Az albánok és az albán nyelv történetének szinte minden részlete vitatott. Bár az első nyelvemlék csak a 15. századból való, abban mindenki egyetért, hogy igen régen élnek albánok a Balkán-félszigeten, legalább az időszámítás utáni első századok óta. De vannak olyanok is, akik egyes régi görög forrásokat úgy értelmeznek, hogy már jóval az időszámítás előtt, esetleg már a görög törzsek érkezését megelőzően ott élhettek. Sokan úgy vélik, hogy az albánok az illírek, egy ókori balkáni nép leszármazottai, de ezt sem lehetett még bizonyítani. Annyi bizonyos, és a korai albán jelenlét mellett szól, hogy a szakemberek szerint az albán nyelvben megtalálhatók a nyomai annak, hogy szinte minden valaha a félszigeten beszélt nyelvvel érintkezett.

Sugárút Tiranában. Toszk terület
Sugárút Tiranában. Toszk terület
(Forrás: Wikimedia Commons / Terfili)

A gég és a toszk nyelvjárás szétválása is igen korai folyamat volt, amit az is mutat, hogy azok az albán nyelvi szigetek, amelyek igen régen, a 13–15. században történt nagy elvándorlások révén keletkeztek, őrzik a két nyelvváltozat jellegzetes különbségeit. A szakemberek szerint a gég-toszk különválás a szlávoknak a Balkán-félszigetre érkezését is megelőzte.

Nos, melyek a két nyelvváltozat eltérő jegyei? Sajnos mind a gég, mind a toszk további legalább 4-5 nyelvjárásra oszlik, és nehéz olyan egyetlen sajátosságot mondani, amely minden gég nyelvjárásban közös, de különbözik minden toszk nyelvváltozattól, vagy megfordítva. Sokszor nem olyan feltűnőek az eltérések, de a sok kis eltérés végül eléggé különbözővé teszi a két nagy nyelvjárást. A bevezető nyelvészeti könyvek mindig hangsúlyozzák, hogy meglehetősen önkényes, mikor tekintünk két nyelvváltozatot önálló nyelveknek. Indiában például sok olyan nyelvet tartanak számon, amelyek a szomszédos nyelvektől inkább csak olyan eltéréseket mutatnak, amelyeket mi nyelvjárásinak tekintenénk. Tulajdonképpen a géget és a toszkot is tekinthetnénk két különböző nyelvnek, hiszen körülbelül annyira különböznek egymástól, mint például a cseh és a szlovák.

Shkodrai utca. Gég vidék
Shkodrai utca. Gég vidék
(Forrás: Wikimedia Commons / Aktron)

Leggyakrabban néhány hangtani eltérést szoktak említeni (bár sok alaktani és szókészletbeli különbség is van), ezeket mondom el én is. Az egyik feltűnő különbség az, hogy a gég megőrizte a magánhangzók közötti -n- mássalhangzót, amely a toszkban -r-ré változott. Például a 'bor' jelentésű szó gégül venë, míg toszkul verë. Onnan gondoljuk, hogy az -n-es alak a régebbi, hogy ez a szó az ős-indoeurópai *wóihnom (vö. latin vīnum) tőből származik. (Az írásmódról annyit, hogy az ë betű az angolból, franciából, németből ismerhető középső nyelvállású és középen képzett ún. svá (schwa) hang jele.)

A másik feltűnő hangtani különbség az, hogy a gégben léteznek nazális (orrhangú) magánhangzók (olyanok, mint pl. a franciában). Például a 'kilenc' jelentésű szó (az ős-indoeurópai *hnewn tőből) gégül nãdë, míg toszkul nëntë. (Könnyű kitalálni, hogy az orrhangúságot a betűre tett hullámvonal jelöli.)

Az 1872-ben Isztambulban kiadott albán Újszövetség címlapja
Az 1872-ben Isztambulban kiadott albán Újszövetség címlapja
(Forrás: Wikimedia Commons)

Talán a legegyszerűbb, ha idemásolom a Mi atyánk kezdetű ima szövegét a két nyelvváltozatban (a forrásom az Omniglot nevű nyelvi lexikon volt). Ezekből nagyjából látható, hogy mennyi különbség van a használt szótövekben, a ragozásban és a beszédhangokban. További segítség az olvasáshoz: a magánhangzók közül a már említett ë-n (svá) kívül még az y kiejtése szokatlan, ezt [ü]-nek olvassuk. A különlegesen írt mássalhangzók: az s, sh és th az angol helyesíráshoz hasonlóan sz, s és „pösze sz” ejtésűek; a ç a törökhöz hasonlóan [cs] ejtésű; a dh az angol „pösze z”-nek felel meg; a gj-t [gy]-nek, a nj-t pedig [ny]-nek ejtik. Végül a legkülönösebb mássalhangzójelek ezek: q (ejtése: [ty]); x ([dz]); xh ([dzs]); és zh ([zs]).

Toszk

Ati ynë që je në qiell, u shënjtëroftë emri yt.
Arthtë mbretëria jote; u bëftë dëshira jote,
si në qiell, edhe mbi dhe.
Bukën tonë të përditëshme jepna neve sot;
edhe falna fajet tona,
sikundër edhe ne ua falim fajtorëvet tanë;
edhe mos na shtjerë në ngasje, po shpëtona nga i ligu;
sepse jotja është mbretëria e fuqia e lavdia në jetët të jetëvet.

Gég

Ati ynë që je në qiell, shejtnue kjoftë emni yt.
Ardhtë mbretnia jote; u baftë vullnesa jote,
si në qiell ashtu në dhe.
Bukën tonë të përditshme epna ne sot;
e ndiejna ne fajet e mëkatet tona,
si i ndiejmë na fajtorët tanë;
e mos na len me ra në keq, por largona prej gjith së keq;
sepse joteja âsht rregjinija e fuqia e lafti në jetët të jetëvet.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
22 horner 2012. augusztus 25. 11:10

@Fejes László (nyest.hu): Magától értetődik.

21 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 25. 09:37

@horner: Hát, az olasz vagy a német nyelvjárások beszélői sem igazán értik egymást, ha nem az irodalmi nyelvet használják. Akkor az is a Balkán?

20 horner 2012. augusztus 24. 19:06

Szóval kétféle nyelvet beszélek, vagy három, avagy négyfélét és egymást sem értik. Következésképp nem értik egymást se és önmagukat se, de hát ez a Balkán. Arra senki nem tud értelmesen beszélni és minden tanyának már van külön nyelve, amiknek valami nyelvvédő program keretében suskát utalnak ki. De hát az is kell, hisz élni csak kell valamiből.

19 szabírhun 2012. augusztus 15. 16:35

A gégek és toszkok embertanilag is érdekesek.

Kiszely a Föld népei Európa, merem ajánlani.

18 szabírhun 2012. augusztus 9. 17:56

@scasc:

A magyar nyelv 68% ban ősetimont tartalmaz, Paris dö Sorbonne lö University

17 scasc 2012. augusztus 1. 10:23

@Roland2: Etimológiai szempontból a Wiki gyakran igen gyenge forrás. Nem ritkán "népetimológiai" _jellegű_, gyakran kisebbségi és sokszor elavult vagy nem konszenzusos véleményt fogalmaz meg. (Mert az onomasztikai részt is általában a címszó fésülői írják, tehát pl. a hegységek esetében geográfusok. Akik nem történeti nyelvészek, stb.).

16 Roland2 2012. július 31. 20:15

A Beszkidek nevéről azt írja az angol nyelvű Wiki,h. ismeretlen eredetű,talán középalnémet szóval hozható összefüggésbe,a trák-illír etimológiát elvetették.A Kárpátok nevéről ezt írják :

en.wikipedia.org/wiki/Carpathian_Mountains#Name

15 kalman 2012. július 31. 19:13

@kalman: "megrodult" -> "megfordult" (kicsit megrodultak a betűk)

14 kalman 2012. július 31. 15:34

@Roland2: Én nem találtam semmiféle adatot sem balti, sem iráni, sem finnugor érintkezésre. Ahogy írtam is, a Balkán-félszigeten megrodult népek nyelveivel való érintkezésekre van sok adat: elsősorban a göröggel, illírrel, trákkal, aztán a keltával, latinnal, románnal, törökkel, szlávval (és legvégül az olasszal).

13 Roland2 2012. július 31. 14:28

Levél és komment formájában is kérdeztem anno - de választ nem kaptam rá - ,h. mi a jelenlegi álláspont az albán és a finnugor ill. más kelet-európai nyelvek állítólagos kapcsolatáról:

"Ezeknek történeti forrásokból ismert egykori területe a Kárpát-medence keleti felére, az Al-Duna vidékére és a Kárpátoktól keletre eső régiókra terjedt ki. Az időszámítás kezdete körüli időben ettől keletebbre is lakhattak, mert a dáko-műsz, illetve az albán nyelv alapján értelmezhető földrajzi nevek egészen a Donyec felső folyásának vidékéig, Harkov környékéig terjednek. Még régebben – kb. a Kr. e. I. évezred közepe előtt – települési területük súlypontja inkább e terület keleti részén lehetett. Az albanológusok fényt derítettek az albán nyelv finnugor és iráni kapcsolataira. Az olyan földrajzi nevek, mint a Kárpátok (albán karpé „szikla”), Beszkidek (albán bjeskö „hegyi legelő”) is az albánok őseinek lakhelyeire utalnak." )

( A cikk egy 1997-es Historia számban jelent meg,de sajnos már interneten a link nem elérhető,innen másoltam: www.nyest.hu/hirek/tevhitek-a-roman-nyelvrol?comments )

Továbbá :"Az iráni nyelvekkel: a szkítákkal és a szarmatákkal, de talán már korábban a trákokkal és a dákokkal az ősbalti dialektusok déli részei érintkeztek"

www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-baltisztikaba/ch02s02.h

Mi a jelenlegi álláspont: a albán és ( a vele esetleg közelebbi rokon ) más paleo-balkáni nyelvek valóban érintkeztek balti,iráni vagy finnugor nyelvekkel ?

12 Fan.Fanics 2012. július 31. 12:33

@kalman: Én is így gondoltam, köszönöm :)

11 kalman 2012. július 31. 12:03

@Fan.Fanics: A kikövetkeztetett, csillagos alakok használatával nem akarom magam elméletileg elkötelezni, én ezt csak jelölésmódnak tekintem, amely alkalmas arra, hogy az egymástól elkülönült leszármazott nyelvek szavai közötti etimológiai azonosságot kifejezze. Én sem gondolom komolyan, hogy egy valaha létezett nyelvváltozat valaha élő szavait jelölöm ezekkel.

10 kalman 2012. július 31. 12:01

@doncsecz: Az arberest valóban önálló nyelvnek szokták tekinteni, és most folyik a harc, hogy a Horvátországban található hasonlóan távoli albán nyelvsziget nyelvét is önálló nyelvnek nyilvánítsák. A távoli nyelvi szigetek nyelvváltozata az elszigeteltség miatt nagyon gyakran eltávolodik azoktól, amelyekből kivált. De nyelveket számolni, mint a cikkben is említettem, eléggé értelmetlen. Ha a kölcsönös érthetőséget nézem, akkor pl. akár százával "fedezhetnénk fel" a horvát nyelv rokonait, mert a szigetek nyelvváltozatainál nagyon gyakori, hogy nincs kölcsönös érthetőség.

9 doncsecz 2012. július 31. 10:05

@Fejes László (nyest.hu): A gallego is csak az elhelyezkedéséből adódóan tekinthető nyelvnek, mert tulajdonképpen archaikus elemeket mutató portugál nyelvjárás. De nyelv és nyelv között különbséget kell tenni, mert ilyen háttérrel egy nyelvjárás is akkor nyelvi norma, persze a másiknak alárendelve, variáns nyelvként, amely a saját területén vezető szerepet tölt be, mint a gradiscsei nyelv, amely voltaképp szintén nyelvjárása a horvátnak.

De az arberes esetében (függetlenül az UNESCO álláspontjától) érdemes figyelembe venni azokat a tudományos véleményeket, amelyek már külön nyelvnek tartják épp azon okok miatt, hogy gyakorlatilag nincs is kölcsönös érthetőség az albán és az arberes között.

8 Fan.Fanics 2012. július 31. 10:00

@Fejes László (nyest.hu): Ez nem győzött meg... :) Csak arra gondoltam, hogy a XIX. században megálmodott indoeurópai őshaza- és ősnyelvelméletet, amely szerint a mai indoeurópai népek (amelyek hatalmas antropológiai és genetikai különbségeket mutatnak) egyetlen ősnépre vezethetők vissza, revideálni kellene? Főleg annak fényében, hogy egyetlen őshazaelmélet sem állta meg a helyét a százból, és az indoeurópai őshazát még annak ellenére sem sikerült megnyugtatóan elhelyezni, hogy a régészek - tudtommal - kínjukban megállapodtak a nem túl meggyőző dél-oroszországi kurgán kultúrában?

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X