nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • lap: @El Vaquero: Szeretném lezárni egy barátságos öleléssel ezt a diszkussziót... :) Nem tudom...
    2017. 10. 20, 06:57  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: ja, jó, akkor nem kérdezgetem tovább feleslegesen. Szerintem általánosságban is jó a...
    2017. 10. 20, 04:49  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal. Hanem azt mondom, hogy a *give a k...
    2017. 10. 19, 18:29  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi min...
    2017. 10. 19, 17:27  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Micsoda kádszéli stílus... díjazom. És mint alant is említem, még a kiss és a...
    2017. 10. 19, 05:04  Könnyű kis igécskék
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kisebbségben a többség
A csuvas nyelv helyzetéről

Oroszországban több mint száz nyelv tart a kihalás felé. Ezek közül legtöbbet a magyarral rokon uráli nyelvekről hallunk, de vannak más olyan nyelvek is, melyek magyar szempontból különös figyelmet érdemelnek. Ezek közé tartozik a csuvas.

Fejes László | 2012. október 27.
|  

A rokon nyelvek elnevezéshez hasonló, az emberi viszonyokat tükröző kifejezést keresve a csuvast kis túlzással  talán a magyar gyermekkori jóbarátjának nevezhetjük. A magyar nyelv török jövevényszavainak többségét ugyanis nem 15.–18. században vettük az oszmán-török nyelvből, hanem jóval korábban, a  honfoglalás előtt vagy környékén, különböző török nyelvekből. A török nyelveket többféleképpen szokás osztályozni, de az egyik legfőbb vonás a köztörök és a csuvasos török (ogur-török, r-török, lir-török, bolgár-török stb.) nyelvek megkülönböztetése. A fő különbség közöttük, hogy míg a köztörök z helyén a csuvasos törökben r állt, a köztörök s helyén csuvasos l, a köztörök j helyén pedig csuvasos dzs. A magyar nyelv török jövevényszavainak többsége csuvasos átadó nyelvre utal.

A csuvasos török nyelvek közül mára csak egy maradt fenn, a csuvas. Minden valószínűség szerint a magyarra nem ennek őse hatott olyan erősen, hanem egy vagy több közeli rokona – ezért is túlzás gyermekkori jóbarátról beszélni. Az viszont tény, hogy a magyarra oly erős hatást gyakorló nyelv(ek) közeli rokonságából mára már csak a csuvas maradt fenn, ezért az ősmagyar nyelvtörténet kutatása számára még tartogathat izgalmas adatokat.

Meg kell emlékeznünk a csuvasról azért is, mert egy ideig közelebbi rokonunknak gondoltuk. Míg ugyanis a török nyelvek többsége többé-kevésé kölcsönösen érthető, de legalábbis rokonságuk a laikusok számára is feltűnő, addig a csuvas messzire távolodott tőlük. Ugyanakkor a csuvas szoros kapcsolatban áll a marival, erősen hatott az udmurtra és a mordvinra is: e nyelveknek jelentős számban vannak közös vonásaik. Éppen ezért a kutatások korai szakaszában úgy vélték, hogy a csuvas is e rokonságban tartozik. Gyarmathi Sámuel 1790-ben megjelent Affinitas című művében is így tárgyalta.

Csuvasföld zászlaja. Ugyanaz a nyolcágú csillag látható rajta, mint az udmurt és a mordvin zászlón
Csuvasföld zászlaja. Ugyanaz a nyolcágú csillag látható rajta, mint az udmurt és a mordvin zászlón
(Forrás: Wikimedia Commons )

A csuvasok ma

Ha a csuvasok helyzetét összevetjük finnugor nyelvrokonainkéval, irigylésre méltónak találhatjuk. A csuvasok 1,4 millióan vannak, és közülük 1,15 millió csuvas anyanyelvű. (Tehát többen vannak, mint az önálló államisággal bíró észtek.) Önálló köztársaságuk van, lakóinak kétharmada csuvasnak vallotta magát, és több mint a fele beszél is csuvasul. (A finnugor köztársaságok közül egyben sem alkot többséget a névadó nemzet.) Igaz, a csuvasok több mint egyharmada él a köztársaság területén kívül.

Mint Hèctor Alòs i Font katalán származású, jelenleg Csuvasföld fővárosában, Csebokszariban élő szociolingvista elmondta, számára a legérdekesebb a csuvas helyzetében az volt, hogy bár a csuvas a köztársaságban államnyelv, és állami támogatást is kap, ennek gyakorlati hatása nincs. A helyzet más vonásokban is emlékeztet a finnugorokéra: a csuvasok közül egyre kevesebben használják a csuvas nyelvet. Csuvasföldön a lakosság 62%-a városokban él, a városlakók 80%-a pedig két városban, Csebokszariban és Novocsebokszarszkban. A városi lakosság többsége is csuvas, de a gyerekekkel túlnyomó többségük már oroszul beszél. Egész Csuvasföld területén egyetlen iskola sincs, ahol lenne csuvas nyelvű oktatás. (Vidéken viszont van, szemben a finnugor köztársaságokkal.)

Csebokszari
Csebokszari
(Forrás: Wikimedia Commons / Георгий Долгопский)

A problémát fokozza, hogy a városi lakosság viselkedése az egész világon meghatározó: a falusi lakosság a városi normákat szokta követni. Várható tehát, hogy a falusi lakosság követni fogja a városiak viselkedését, és ők sem adják át anyanyelvüket gyermekeiknek. Hasonlóképpen igaz ez a Csuvasföldön kívüli csuvasokra: ha ők azt látják, hogy a csuvasföldiek is elhagyják anyanyelvüket, ők sem fogják tovább megőrizni.

A helyzet bizonyos mértékig hasonló Nyugat-Európában, például Katalóniában, Baszkföldön, Walesben vagy Dél-Tirolban: a városi lakosság ott is kevésbé hajlamos a helyi nyelv használatára. Ugyanakkor a különbség nem annyira szembeötlő, mint Csuvasföldön, ráadásul ezekben a régiókban a gyerekek nagy számban tanulnak a helyi nyelven, és arányuk egyre nő.

Kutatási eredmények

Hèctor Alòs i Font felmérést is végzett felső tagozatos iskolások között Civilszk és Jadrin városában, illetve Kraszoarmejszkoje faluban. Ezek szerint a gyerekek 19%-a beszél az anyjával csak vagy főleg csuvasul. Az apák esetében ez az arány 17%. Négy csuvas szülő közül legfeljebb egy tanítja meg anyanyelvére gyermekét. A szülőknek viszont  még 75% beszél csak vagy főként csuvasul az anyjával, és 71% az apjával.

A vizsgált iskolákban a gyerekek 90%-a kizárólag vagy főleg oroszul beszél tanáraival, pedig a tanárok mindegyike beszél csuvasul. A megkérdezett gyerekek 83% úgy vélte, hogy a csuvas nyelv ismeretének köszönhetően nem kaphatna magasabb fizetést, de 81%-uk szerint úgy vélte, hogy csak akkor lehetnek méltó polgárai a Csuvas Köztársaságnak, ha tudnak csuvasul. 96%-uk egyetértett azzal az állítással, hogy „Csuvasföld nem lenne Csuvasföld a csuvas nyelv nélkül” – ugyanakkor ők maguk nem teszenk semmit a csuvas nyelv megőrzéséért. 37%-uk válaszolta, hogy nem tartja fontosnak, hogy a gyerekei is beszéljenek csuvasul, 36% nem kíván csuvasul beszélni a gyerekeivel, és csak 13%-uk szeretné, ha a gyerekeük csuvasul tanulna az általános iskolában.

A kutató az eredményeket az Írországban és Baszkföldön végzett hasonló felmérésekkel. Míg az írek 83%-a, a baszkok 84%-a tartja elképzelhetetlennek Írosrszágot, illetve Baszkföldet az ír, illetve baszk nyelv nélkül, addig az ír diákok 89%-a, a baszkok 96%-a szeretné, ha a gyerekük beszélne írül, illetve baszkul.

A második világháború győzelmét ünneplő felirat – kizárólag oroszul. A tábla alatt csuvas népi motívum
A második világháború győzelmét ünneplő felirat – kizárólag oroszul. A tábla alatt csuvas népi motívum
(Forrás: Wikimedia Commons / Francesco Piraneo G. / CC BY 3.0)

A kulcs az oktatás

Nyugat-Európában az egyszerű állampolgárok sokkal kezdeményezőbbek, mint Oroszországban, sokkal inkább hajlamosak kezükbe venni az ügyeket. A szociolingvista szerint a kialakult helyzetért az állam is felelős, mert nem mutatkozik érdekeltnek a helyi nyelvek problémájának megoldásában – ugyanakkor a helyi értelmiség is tétlenkedik, és nem foglalkozik ezekkel az ügyekkel. Ellenpéldaként a katalánokat hozza fel, akik abban az időben, amikor nem volt katalán nyelvű oktatás, kis szakköröket hoztak létre, hogy katalánul tanítsák a gyerekeket. Még Franciaországban is létrehoztak katalán tanítási nyelvű magániskolákat. Csuvasföldön egyetlen iskolán kívüli szakkör sem működik.

A szakember szerint a helyzeten fokozatosan kellene változtatni, de várakozásra már nincs idő. A csuvasok még jó kiinduló helyzetben vannak, mert vannak olyan állami tisztviselők, tanárok, akik beszélnek csuvasul. Fokozatosan be kellene vezetni az iskolákban a csuvas nyelvű oktatást. Fel kell világosítani a lakosságot a kétnyelvűség előnyeiről. Jelenleg még a csuvastanárok sem tudnak arról, milyen előnyökkel jár a gyerekek számára a kétnyelvűség.

Példaként a baszkföldi változásokat állítja a csuvasok elé. Baszkföldön 30 évvel ezelőtt bevezették, hogy a szülők maguk dönthetik el, milyen tanítási nyelvű iskolába küldik a gyerekeket: spanyolba, baszkba vagy kever spanyol-baszkba. 30 évvel ezelőtt az emberek 80%-a választotta a csupán spanyol nyelvű oktatást, ma csupán 10%. Még a spanyol származásúak többsége is szeretne baszkul tanulni. Míg spanyolul azok is jól beszélnek, akik baszk oktatást kaptak, a spanyol oktatásban részt vevők nagyon rosszul tudnak baszkul.

Hasonló helyzetet lehetne teremteni Csuvasföldön is – ám addig is fontos lenne, hogy a csuvasok csuvasul beszéljenek gyerekeikkel. Ez azonban kevés, hiszen a gyerek napja nagy részét a családon kívül tölti, ahol nincs lehetősége anyanyelvét használni. Éppen ezért kell létrehozni az iskolán kívüli szakköröket, klubokat.

A Haval (’erő, siker’) csuvas szervezet nyári tábora: kétnyelvű felirat
A Haval (’erő, siker’) csuvas szervezet nyári tábora: kétnyelvű felirat
(Forrás: Wikimedia Commons / Alexander Savelyev / GNU-FDL 1.2)

Romlik a nyelv(használat)!

A csuvasul beszélők körében is probléma a nyelvtudás minősége. Mivel a csuvas anyanyelvűek is folyamatosan az orosz nyelv használatára kényszerülnek, nyelvtudásuk romlik. Csak a hétköznapi, családon belüli dolgokról tudnak beszélni, társadalmi, történelmi, tudományos kérdésekről nem. Ehhez hiányos a szókincsük, nem képesek kifejezni gondolataikat, nem tudnak összetettebb szerkezetű mondatokat létrehozni.

Pillanatnyilag Csuvasföldön a gyerekek heti három órában tanulnak csuvasul. Ez nem elég ahhoz, hogy megfelelő anyanyelvi íráskészség alakuljon ki – az órákon elsősorban a beszédre összpontosítanak. Ez megnehezíti a csuvas értelmiség kinevelését, ezért is lenne szükség csuvas tannyelvű iskolákra.

Jó ügyek

2012. október 27-én a Vzjatka (Kenőpénz) című újság tüntetést szervez Csebokszariban. A tüntetés célja elsősorban a korrupció és a szélsőségesek elleni tiltakozás, de ugyanakkor a csuvas nép jogaiért is fellépnek.

A Vzjatkát Eduard Mocsalov vállalkozó alapította, miután üzletét bűnözők támadták meg. Az újság cikkei leginkább csuvasföldi korrupciós ügyekkel foglalkoznak, de jelennek meg cikkek a csuvasokat ért diszkriminációról, a csuvas nyelv és kultúra helyzetéről is. A Mutasd a nyelved, megmondom, ki vagy című cikkükért az újságot a bíróság előtt etnikumok közötti feszültségkeltéssel vádolták.

Források

"Чувашский язык теряется, это очевидно"

По результатам опроса в Чувашии наблюдается «опасно малая» межпоколенческая преемственность чувашского языка

В Чебоксарах пройдёт митинг за права чувашей

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 sigula 2012. október 28. 20:25

Fejes Lászlónak:

1. Mea culpa, mea maxima culpa, felületesen olvastam. tenegri erre megfelelően rávilágított, megjelölvén a félreértés helyét/forrását is. Azt egyáltalán nem álítottam, hogy a hivatkozott orosz forrásokban szerepel ilyesmi (erre utaltam a "talán" szóval) Egyszóval bocs.

2. Szeretném ha valaki ír nyelven kérne Dublinban útbaigazítást, hányan tudnának neki segíteni. Az is kétségtelen, hogy pl. Dublin helységnévtábláján Baile Atha Cliath (vagy valami hasonló) is szerepel. Nem kívánom tagadni azt sem , hogy a nemzeti büszkeség része (azért tanítják, mint azt voltam bátor jelezni.

9 Fejes László (nyest.hu) 2012. október 28. 20:03

@Földönkívüli: „Én csak arról beszélek, hogy más, hogy az ember mit gondol vagy mond, és az, hogy mit csinál. Szerintem ezt te is tudod.” Viccelsz? A felmérés eredményei pont ezt mutatják!

És nem arról van szó, hogy „nem ennyire érdekeltek a nyelvi kérdésekben”, hanem arról, hogy nem tudatosítják magukban, hogy mit kell tenniük (hogy tenniük kell) azért, hogy az általuk kedvezőnek ítélt helyzet fennmaradhasson. Olyan ez, mint amikor mindenki egyetért abban, hogy kellemes parkosított városokban élni, de amikor várostervezésre kerül sor, akkor a parkokról megfeledkeznek. Vagy mindenki úgy gondolja, hogy ha neki parkolóhely kell, akkor azt a kis parkot a közelben fel lehet áldozni, az nem fog hiányozni senkinek, attól még marad elég park – és a végén az összes parkból parkolóhely lesz. És aztán mindenki panaszkodik, hogy sehol egy park.

Ezért van aztán, hogy picit is jobb helyeken (még Budapesten is!) csak úgy lehet zöldterületet megszüntetni, ha helyette máshol alakítanak ki hasonló területűt. (Más kérdés, h persze ezt is mindenki igyekszik kijátszani.) És ezért lenen szükség arra, hogy pl. Csuvasföldön komoly lépéseket tegyenek, ugyanúgy, ahogy Baszkföldön vagy Katalóniában vagy Walesben.

8 Sultanus Constantinus 2012. október 28. 09:57

@Fejes László (nyest.hu): Én csak arról beszélek, hogy más, hogy az ember mit gondol vagy mond, és az, hogy mit csinál. Szerintem ezt te is tudod. Például tegyük fel, hogy tőlem megkérdezik egy félmérésben, hogy "kell-e védeni a magyar nyelvet", és én azt válaszolom, hogy "természetesen igen", nem jelenti azt, hogy én másnap nyelvművelő klubot fogok létrehozni és mindent megteszek azért, hogy védjem a magyar nyelvet (csak egy abszurd példa).

Mert ezzel szemben pl. Spanyolországban még olyanokon is vérre menő vitákat folytatnak, hogy az Aragónia keleti részén beszélt nyelvváltozatot most "kelet-aragóniai"-nak nevezzék-e, vagy "katalánnak" – hoppá, nem, katalánnak "tilos" nevezni, mert nem Katalóniában beszélik (attól függetlenül, hogy természetesen az), és erről képesek önkormányzati rendeletet is alkotni. Persze ez már a hülyeség teteje, a másik véglet, a csuvasok gondolom nem ennyire érdekeltek a nyelvi kérdésekben.

7 Fejes László (nyest.hu) 2012. október 28. 09:22

@Földönkívüli: Nem tudom, mennyire ismered ezt a tesztet, hogy ilyen magabiztosan nyilatkozol. Én legalábbis nem találkoztam olyan forrással, mely szerint a tesztben kötelező volt válaszolni erre vagy bármely más kérdésre. Mindenesetre lehetséges lett volna azt válaszolni, hogy igen, el tudja képzelni a Csuvas Köztársaságot csuvas nyelv nélkül. Ha viszont sokan azért válaszoltak volna, hogy valamit válaszoljanak, az adatok az 50% felé tendálnának – ettől jelentős az eltérés.

@sigula:

1. A balti államokról a cikkben nem esik szó. Úgy vélem, azzal, hogy az előző mondat úgy kezdődik, hogy [ a csuvasoknak] „Önálló köztársaságuk van”, egyértelműen az Oroszországon belüli köztársaságokra összpontosít, és mint tenegri írja, a zárójeles mondat így értelmezendő. Azt a kritikát, hogy e megfogalmazás mégsem teljesen egyértelmű, még el is tudnám fogadni. Ebben az esetben jogos lenne arra hivatkozni, hogy az észtek nincsenek kisebbségben Észtországban, a finnek Finnországban. (Az, hogy Magyarország jelenleg köztársaság-e, egy egészen másmilyen vitát nyitna meg, ebbe nem kívánok belemenni.) Az azonban, hogy Lettország és Litvánia hogy kerül a képbe, számomra érthetetlen.

„El tudom képzelni, hogy szerző - tárgyi tudás híján - talán az irodalom jegyék szerint orosz nyelvű forrásokat tarthatta hitelesnek.”

a) Nagyon érdekelne, hol talál ilyesmit a megjelölt forrásokban.

b) Azt, hogy a szerző miként vélekedik azokról, akik balti tárgyú kérdésekben orosz forrásokból tájékozódnak, már többször kifejtette, többek között itt: www.nyest.hu/hirek/itt-senki-vagyok-az-orosz-kisebbseg-panaszai-eszt

2. Írországban valóban csupán a lakosság kb. 1%-a ír anyanyelvű, de 5% folyékonyan beszéli a nyelvet, és a lakosság harmada tud valamilyen szinten írül. A lakosság 3%-a állítja, hogy nap mint nap használja a nyelvet. Az Ír Köztársaság megalakulásakor 2-3% volt az ír anyanyelvűek aránya, viszont más nem beszélte a nyelvet: ma a lakosság legalább harmadának második nyelve.

Írországban a hivatalos dokumentumokon folyamatosan használják az ír nyelvet (legalább a hivatal nevének feltüntetésekor), 1999 óta a közhivatalnokoknak nyelvvizsgát kell tenniük. Az iskolai oktatásban kötelező az ír nyelv, tehát az Írországban felnövők öntudatának akkor is integráns részévé válik, ha végül használható nyelvtudásra nem is tesz szert. Az ír nyelv tehát igenis fontos része az ír öntudatnak. A vallásról írottak ugyan igazak, de nem állnak szemben a nyelvről közölt adatokkal.

6 tenegri 2012. október 27. 21:40

@sigula: 1) Arra tudok csak tippelni, hogy az észtek említése miatt keveredhettek véletlenül az értelmezésedbe a balti államok, amik közül ugye egyedül az észteknél finnugor a nyelv, se a lett, se a litván nem az.

5 tenegri 2012. október 27. 21:35

@sigula: 1) Én nem látom sehol a cikkben, hogy a balti államokról állítottak volna bármit is. Az észtek az összlétszámuk miatt lettek megemlítve (mármint hogy a csuvasok többen vannak, mint az észtek), nem az országukon belüli részarányuk miatt. A "finnugor köztársaságok közül egyben sem alkot többséget a névadó nemzet" rész pedig - számomra legalábbis egyértelműen - az Oroszországi Föderáció finnugor népekről elnevezett köztársaságaira utal (komi, mari, mordvin és udmurt köztársaságok vannak), semmiképpen sem balti államokra.

4 sigula 2012. október 27. 21:19

Csak két rövid:

1. ha egy lap nevében szerepel a tudomány, akkor nem kellene valótlanságokat közölni; nevezetesen közli, hogy mindhárom balti államban az államalkotók kisebbségben vannak. Ez élénk tévedés egyedül a lettek vannak kisebbségben, az észtek a 200 évi statisztikai adatok szerint 922 ezren voltak 1,37 millióból (ez durván kétharmad). A litvánok még jobban állnak, ahol 83,5 %-ot tesznek ki (ld pl. wikipédia). El tudom képzelni, hogy szerző - tárgyi tudás híján - talán az irodalom jegyék szerint orosz nyelvű forrásokat tarthatta hitelesnek.

2. az írek és az ő nyelvük kérdése; a 83 %és 89 % (a nyelv nélkül elképzelhetetlen..., ill. szeretné ha gyereke tanulná a nyelvet). Ezzel szemben a rideg valóság az, hogy az ír nyelv kb. annyira halott mint a latin, iskolában tanítják, de senki nem beszéli a mindennapokban. Az íreket nem a nyelv, hanem a megőrzött vallási különbség (nevezetesen katolikus szemben az angol, ill. brit anglikánnal) tartotta meg írnek, a protestáns észak-írek valójában nagyrészt angolok által betelepített megbízható protestáns skótok utódai.)

3 Sultanus Constantinus 2012. október 27. 19:09

@Fejes László (nyest.hu): Más az, ha valaki végez egy felmérést, és arra válaszolnak, mert valamit muszáj válaszolniuk, és az is, hogy egyébként mennyire lennének kezdeményezők az emberek.

Egy hasonlattal élve, olyan ez, mint a Facebook. Mindenki lájkol mindent ész nélkül, amikor valójában a lájkolók tizedét sem érdekli az, amit lájkolt...

2 Fejes László (nyest.hu) 2012. október 27. 13:08

@Földönkívüli: „A csuvas esetében szerintem arról van szó, hogy maguk a beszélők sem érdekeltek a nyelvük megőrzésében.” „81%-uk szerint úgy vélte, hogy csak akkor lehetnek méltó polgárai a Csuvas Köztársaságnak, ha tudnak csuvasul. 96%-uk egyetértett azzal az állítással, hogy „Csuvasföld nem lenne Csuvasföld a csuvas nyelv nélkül””

1 Sultanus Constantinus 2012. október 27. 12:31

Ha ezen a videón csuvasul beszélnek, akkor nekem úgy hangzik, mintha törökül beszélnének orosz akcentussal:

www.youtube.com/watch?v=_hFvTXk1KRY

A konkrét témához hozzászólva, szerintem ha maga a nép nem akarja fenntartani a saját nyelvét, akkor nincs mit tenni. Nem hinném, hogy valóban arról lenne szó, hogy az állami szervek nem érdekeltek ebben, hiszen a beszélők érdekeltek benne, akkor megtalálják a megfelelő fórumot. A csuvas esetében szerintem arról van szó, hogy maguk a beszélők sem érdekeltek a nyelvük megőrzésében.

Mivel Spanyolországban a baszkot a "természetfeletti ősnyelv"-nek tartják és büszkébbek rá, mint a saját anyanyelvükre és a rómaiak által hagyott kultúrára és örökségre, ezért nyilván ott teljesen más a helyzet. Gondolom ugyanez van Írországban is.

Meg szerintem eleve Nyugat-Európában a nyelv sokkal inkább központi kérdés, mint a keleti, keletebbi népeknél.

Információ
X