-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Oroszországban több mint száz nyelv tart a kihalás felé. Ezek közül legtöbbet a magyarral rokon uráli nyelvekről hallunk, de vannak más olyan nyelvek is, melyek magyar szempontból különös figyelmet érdemelnek. Ezek közé tartozik a csuvas.
A rokon nyelvek elnevezéshez hasonló, az emberi viszonyokat tükröző kifejezést keresve a csuvast kis túlzással talán a magyar gyermekkori jóbarátjának nevezhetjük. A magyar nyelv török jövevényszavainak többségét ugyanis nem 15.–18. században vettük az oszmán-török nyelvből, hanem jóval korábban, a honfoglalás előtt vagy környékén, különböző török nyelvekből. A török nyelveket többféleképpen szokás osztályozni, de az egyik legfőbb vonás a köztörök és a csuvasos török (ogur-török, r-török, lir-török, bolgár-török stb.) nyelvek megkülönböztetése. A fő különbség közöttük, hogy míg a köztörök z helyén a csuvasos törökben r állt, a köztörök s helyén csuvasos l, a köztörök j helyén pedig csuvasos dzs. A magyar nyelv török jövevényszavainak többsége csuvasos átadó nyelvre utal.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A csuvasos török nyelvek közül mára csak egy maradt fenn, a csuvas. Minden valószínűség szerint a magyarra nem ennek őse hatott olyan erősen, hanem egy vagy több közeli rokona – ezért is túlzás gyermekkori jóbarátról beszélni. Az viszont tény, hogy a magyarra oly erős hatást gyakorló nyelv(ek) közeli rokonságából mára már csak a csuvas maradt fenn, ezért az ősmagyar nyelvtörténet kutatása számára még tartogathat izgalmas adatokat.
Meg kell emlékeznünk a csuvasról azért is, mert egy ideig közelebbi rokonunknak gondoltuk. Míg ugyanis a török nyelvek többsége többé-kevésé kölcsönösen érthető, de legalábbis rokonságuk a laikusok számára is feltűnő, addig a csuvas messzire távolodott tőlük. Ugyanakkor a csuvas szoros kapcsolatban áll a marival, erősen hatott az udmurtra és a mordvinra is: e nyelveknek jelentős számban vannak közös vonásaik. Éppen ezért a kutatások korai szakaszában úgy vélték, hogy a csuvas is e rokonságban tartozik. Gyarmathi Sámuel 1790-ben megjelent Affinitas című művében is így tárgyalta.
(Forrás: Wikimedia Commons )
A csuvasok ma
Ha a csuvasok helyzetét összevetjük finnugor nyelvrokonainkéval, irigylésre méltónak találhatjuk. A csuvasok 1,4 millióan vannak, és közülük 1,15 millió csuvas anyanyelvű. (Tehát többen vannak, mint az önálló államisággal bíró észtek.) Önálló köztársaságuk van, lakóinak kétharmada csuvasnak vallotta magát, és több mint a fele beszél is csuvasul. (A finnugor köztársaságok közül egyben sem alkot többséget a névadó nemzet.) Igaz, a csuvasok több mint egyharmada él a köztársaság területén kívül.
Mint Hèctor Alòs i Font katalán származású, jelenleg Csuvasföld fővárosában, Csebokszariban élő szociolingvista elmondta, számára a legérdekesebb a csuvas helyzetében az volt, hogy bár a csuvas a köztársaságban államnyelv, és állami támogatást is kap, ennek gyakorlati hatása nincs. A helyzet más vonásokban is emlékeztet a finnugorokéra: a csuvasok közül egyre kevesebben használják a csuvas nyelvet. Csuvasföldön a lakosság 62%-a városokban él, a városlakók 80%-a pedig két városban, Csebokszariban és Novocsebokszarszkban. A városi lakosság többsége is csuvas, de a gyerekekkel túlnyomó többségük már oroszul beszél. Egész Csuvasföld területén egyetlen iskola sincs, ahol lenne csuvas nyelvű oktatás. (Vidéken viszont van, szemben a finnugor köztársaságokkal.)
A problémát fokozza, hogy a városi lakosság viselkedése az egész világon meghatározó: a falusi lakosság a városi normákat szokta követni. Várható tehát, hogy a falusi lakosság követni fogja a városiak viselkedését, és ők sem adják át anyanyelvüket gyermekeiknek. Hasonlóképpen igaz ez a Csuvasföldön kívüli csuvasokra: ha ők azt látják, hogy a csuvasföldiek is elhagyják anyanyelvüket, ők sem fogják tovább megőrizni.
A helyzet bizonyos mértékig hasonló Nyugat-Európában, például Katalóniában, Baszkföldön, Walesben vagy Dél-Tirolban: a városi lakosság ott is kevésbé hajlamos a helyi nyelv használatára. Ugyanakkor a különbség nem annyira szembeötlő, mint Csuvasföldön, ráadásul ezekben a régiókban a gyerekek nagy számban tanulnak a helyi nyelven, és arányuk egyre nő.
Kutatási eredmények
Hèctor Alòs i Font felmérést is végzett felső tagozatos iskolások között Civilszk és Jadrin városában, illetve Kraszoarmejszkoje faluban. Ezek szerint a gyerekek 19%-a beszél az anyjával csak vagy főleg csuvasul. Az apák esetében ez az arány 17%. Négy csuvas szülő közül legfeljebb egy tanítja meg anyanyelvére gyermekét. A szülőknek viszont még 75% beszél csak vagy főként csuvasul az anyjával, és 71% az apjával.
A vizsgált iskolákban a gyerekek 90%-a kizárólag vagy főleg oroszul beszél tanáraival, pedig a tanárok mindegyike beszél csuvasul. A megkérdezett gyerekek 83% úgy vélte, hogy a csuvas nyelv ismeretének köszönhetően nem kaphatna magasabb fizetést, de 81%-uk szerint úgy vélte, hogy csak akkor lehetnek méltó polgárai a Csuvas Köztársaságnak, ha tudnak csuvasul. 96%-uk egyetértett azzal az állítással, hogy „Csuvasföld nem lenne Csuvasföld a csuvas nyelv nélkül” – ugyanakkor ők maguk nem teszenk semmit a csuvas nyelv megőrzéséért. 37%-uk válaszolta, hogy nem tartja fontosnak, hogy a gyerekei is beszéljenek csuvasul, 36% nem kíván csuvasul beszélni a gyerekeivel, és csak 13%-uk szeretné, ha a gyerekeük csuvasul tanulna az általános iskolában.
A kutató az eredményeket az Írországban és Baszkföldön végzett hasonló felmérésekkel. Míg az írek 83%-a, a baszkok 84%-a tartja elképzelhetetlennek Írosrszágot, illetve Baszkföldet az ír, illetve baszk nyelv nélkül, addig az ír diákok 89%-a, a baszkok 96%-a szeretné, ha a gyerekük beszélne írül, illetve baszkul.
(Forrás: Wikimedia Commons / Francesco Piraneo G. / CC BY 3.0)
A kulcs az oktatás
Nyugat-Európában az egyszerű állampolgárok sokkal kezdeményezőbbek, mint Oroszországban, sokkal inkább hajlamosak kezükbe venni az ügyeket. A szociolingvista szerint a kialakult helyzetért az állam is felelős, mert nem mutatkozik érdekeltnek a helyi nyelvek problémájának megoldásában – ugyanakkor a helyi értelmiség is tétlenkedik, és nem foglalkozik ezekkel az ügyekkel. Ellenpéldaként a katalánokat hozza fel, akik abban az időben, amikor nem volt katalán nyelvű oktatás, kis szakköröket hoztak létre, hogy katalánul tanítsák a gyerekeket. Még Franciaországban is létrehoztak katalán tanítási nyelvű magániskolákat. Csuvasföldön egyetlen iskolán kívüli szakkör sem működik.
A szakember szerint a helyzeten fokozatosan kellene változtatni, de várakozásra már nincs idő. A csuvasok még jó kiinduló helyzetben vannak, mert vannak olyan állami tisztviselők, tanárok, akik beszélnek csuvasul. Fokozatosan be kellene vezetni az iskolákban a csuvas nyelvű oktatást. Fel kell világosítani a lakosságot a kétnyelvűség előnyeiről. Jelenleg még a csuvastanárok sem tudnak arról, milyen előnyökkel jár a gyerekek számára a kétnyelvűség.
Példaként a baszkföldi változásokat állítja a csuvasok elé. Baszkföldön 30 évvel ezelőtt bevezették, hogy a szülők maguk dönthetik el, milyen tanítási nyelvű iskolába küldik a gyerekeket: spanyolba, baszkba vagy kever spanyol-baszkba. 30 évvel ezelőtt az emberek 80%-a választotta a csupán spanyol nyelvű oktatást, ma csupán 10%. Még a spanyol származásúak többsége is szeretne baszkul tanulni. Míg spanyolul azok is jól beszélnek, akik baszk oktatást kaptak, a spanyol oktatásban részt vevők nagyon rosszul tudnak baszkul.
Hasonló helyzetet lehetne teremteni Csuvasföldön is – ám addig is fontos lenne, hogy a csuvasok csuvasul beszéljenek gyerekeikkel. Ez azonban kevés, hiszen a gyerek napja nagy részét a családon kívül tölti, ahol nincs lehetősége anyanyelvét használni. Éppen ezért kell létrehozni az iskolán kívüli szakköröket, klubokat.
(Forrás: Wikimedia Commons / Alexander Savelyev / GNU-FDL 1.2)
Romlik a nyelv(használat)!
A csuvasul beszélők körében is probléma a nyelvtudás minősége. Mivel a csuvas anyanyelvűek is folyamatosan az orosz nyelv használatára kényszerülnek, nyelvtudásuk romlik. Csak a hétköznapi, családon belüli dolgokról tudnak beszélni, társadalmi, történelmi, tudományos kérdésekről nem. Ehhez hiányos a szókincsük, nem képesek kifejezni gondolataikat, nem tudnak összetettebb szerkezetű mondatokat létrehozni.
Pillanatnyilag Csuvasföldön a gyerekek heti három órában tanulnak csuvasul. Ez nem elég ahhoz, hogy megfelelő anyanyelvi íráskészség alakuljon ki – az órákon elsősorban a beszédre összpontosítanak. Ez megnehezíti a csuvas értelmiség kinevelését, ezért is lenne szükség csuvas tannyelvű iskolákra.
Jó ügyek
2012. október 27-én a Vzjatka (Kenőpénz) című újság tüntetést szervez Csebokszariban. A tüntetés célja elsősorban a korrupció és a szélsőségesek elleni tiltakozás, de ugyanakkor a csuvas nép jogaiért is fellépnek.
A Vzjatkát Eduard Mocsalov vállalkozó alapította, miután üzletét bűnözők támadták meg. Az újság cikkei leginkább csuvasföldi korrupciós ügyekkel foglalkoznak, de jelennek meg cikkek a csuvasokat ért diszkriminációról, a csuvas nyelv és kultúra helyzetéről is. A Mutasd a nyelved, megmondom, ki vagy című cikkükért az újságot a bíróság előtt etnikumok közötti feszültségkeltéssel vádolták.
Források