A rokon nyelvek elnevezéshez hasonló, az emberi viszonyokat tükröző kifejezést keresve a csuvast kis túlzással  talán a magyar gyermekkori jóbarátjának nevezhetjük. A magyar nyelv török jövevényszavainak többségét ugyanis nem 15.–18. században vettük az oszmán-török nyelvből, hanem jóval korábban, a  honfoglalás előtt vagy környékén, különböző török nyelvekből. A török nyelveket többféleképpen szokás osztályozni, de az egyik legfőbb vonás a köztörök és a csuvasos török (ogur-török, r-török, lir-török, bolgár-török stb.) nyelvek megkülönböztetése. A fő különbség közöttük, hogy míg a köztörök z helyén a csuvasos törökben r állt, a köztörök s helyén csuvasos l, a köztörök j helyén pedig csuvasos dzs. A magyar nyelv török jövevényszavainak többsége csuvasos átadó nyelvre utal.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A csuvasos török nyelvek közül mára csak egy maradt fenn, a csuvas. Minden valószínűség szerint a magyarra nem ennek őse hatott olyan erősen, hanem egy vagy több közeli rokona – ezért is túlzás gyermekkori jóbarátról beszélni. Az viszont tény, hogy a magyarra oly erős hatást gyakorló nyelv(ek) közeli rokonságából mára már csak a csuvas maradt fenn, ezért az ősmagyar nyelvtörténet kutatása számára még tartogathat izgalmas adatokat.

Meg kell emlékeznünk a csuvasról azért is, mert egy ideig közelebbi rokonunknak gondoltuk. Míg ugyanis a török nyelvek többsége többé-kevésé kölcsönösen érthető, de legalábbis rokonságuk a laikusok számára is feltűnő, addig a csuvas messzire távolodott tőlük. Ugyanakkor a csuvas szoros kapcsolatban áll a marival, erősen hatott az udmurtra és a mordvinra is: e nyelveknek jelentős számban vannak közös vonásaik. Éppen ezért a kutatások korai szakaszában úgy vélték, hogy a csuvas is e rokonságban tartozik. Gyarmathi Sámuel 1790-ben megjelent Affinitas című művében is így tárgyalta.

Csuvasföld zászlaja. Ugyanaz a nyolcágú csillag látható rajta, mint az udmurt és a mordvin zászlón
(Forrás: Wikimedia Commons )

A csuvasok ma

Ha a csuvasok helyzetét összevetjük finnugor nyelvrokonainkéval, irigylésre méltónak találhatjuk. A csuvasok 1,4 millióan vannak, és közülük 1,15 millió csuvas anyanyelvű. (Tehát többen vannak, mint az önálló államisággal bíró észtek.) Önálló köztársaságuk van, lakóinak kétharmada csuvasnak vallotta magát, és több mint a fele beszél is csuvasul. (A finnugor köztársaságok közül egyben sem alkot többséget a névadó nemzet.) Igaz, a csuvasok több mint egyharmada él a köztársaság területén kívül.

Mint Hèctor Alòs i Font katalán származású, jelenleg Csuvasföld fővárosában, Csebokszariban élő szociolingvista elmondta, számára a legérdekesebb a csuvas helyzetében az volt, hogy bár a csuvas a köztársaságban államnyelv, és állami támogatást is kap, ennek gyakorlati hatása nincs. A helyzet más vonásokban is emlékeztet a finnugorokéra: a csuvasok közül egyre kevesebben használják a csuvas nyelvet. Csuvasföldön a lakosság 62%-a városokban él, a városlakók 80%-a pedig két városban, Csebokszariban és Novocsebokszarszkban. A városi lakosság többsége is csuvas, de a gyerekekkel túlnyomó többségük már oroszul beszél. Egész Csuvasföld területén egyetlen iskola sincs, ahol lenne csuvas nyelvű oktatás. (Vidéken viszont van, szemben a finnugor köztársaságokkal.)

Csebokszari
(Forrás: Wikimedia Commons / Георгий Долгопский)

A problémát fokozza, hogy a városi lakosság viselkedése az egész világon meghatározó: a falusi lakosság a városi normákat szokta követni. Várható tehát, hogy a falusi lakosság követni fogja a városiak viselkedését, és ők sem adják át anyanyelvüket gyermekeiknek. Hasonlóképpen igaz ez a Csuvasföldön kívüli csuvasokra: ha ők azt látják, hogy a csuvasföldiek is elhagyják anyanyelvüket, ők sem fogják tovább megőrizni.

A helyzet bizonyos mértékig hasonló Nyugat-Európában, például Katalóniában, Baszkföldön, Walesben vagy Dél-Tirolban: a városi lakosság ott is kevésbé hajlamos a helyi nyelv használatára. Ugyanakkor a különbség nem annyira szembeötlő, mint Csuvasföldön, ráadásul ezekben a régiókban a gyerekek nagy számban tanulnak a helyi nyelven, és arányuk egyre nő.

Kutatási eredmények

Hèctor Alòs i Font felmérést is végzett felső tagozatos iskolások között Civilszk és Jadrin városában, illetve Kraszoarmejszkoje faluban. Ezek szerint a gyerekek 19%-a beszél az anyjával csak vagy főleg csuvasul. Az apák esetében ez az arány 17%. Négy csuvas szülő közül legfeljebb egy tanítja meg anyanyelvére gyermekét. A szülőknek viszont  még 75% beszél csak vagy főként csuvasul az anyjával, és 71% az apjával.

A vizsgált iskolákban a gyerekek 90%-a kizárólag vagy főleg oroszul beszél tanáraival, pedig a tanárok mindegyike beszél csuvasul. A megkérdezett gyerekek 83% úgy vélte, hogy a csuvas nyelv ismeretének köszönhetően nem kaphatna magasabb fizetést, de 81%-uk szerint úgy vélte, hogy csak akkor lehetnek méltó polgárai a Csuvas Köztársaságnak, ha tudnak csuvasul. 96%-uk egyetértett azzal az állítással, hogy „Csuvasföld nem lenne Csuvasföld a csuvas nyelv nélkül” – ugyanakkor ők maguk nem teszenk semmit a csuvas nyelv megőrzéséért. 37%-uk válaszolta, hogy nem tartja fontosnak, hogy a gyerekei is beszéljenek csuvasul, 36% nem kíván csuvasul beszélni a gyerekeivel, és csak 13%-uk szeretné, ha a gyerekeük csuvasul tanulna az általános iskolában.

A kutató az eredményeket az Írországban és Baszkföldön végzett hasonló felmérésekkel. Míg az írek 83%-a, a baszkok 84%-a tartja elképzelhetetlennek Írosrszágot, illetve Baszkföldet az ír, illetve baszk nyelv nélkül, addig az ír diákok 89%-a, a baszkok 96%-a szeretné, ha a gyerekük beszélne írül, illetve baszkul.

A második világháború győzelmét ünneplő felirat – kizárólag oroszul. A tábla alatt csuvas népi motívum
(Forrás: Wikimedia Commons / Francesco Piraneo G. / CC BY 3.0)

A kulcs az oktatás

Nyugat-Európában az egyszerű állampolgárok sokkal kezdeményezőbbek, mint Oroszországban, sokkal inkább hajlamosak kezükbe venni az ügyeket. A szociolingvista szerint a kialakult helyzetért az állam is felelős, mert nem mutatkozik érdekeltnek a helyi nyelvek problémájának megoldásában – ugyanakkor a helyi értelmiség is tétlenkedik, és nem foglalkozik ezekkel az ügyekkel. Ellenpéldaként a katalánokat hozza fel, akik abban az időben, amikor nem volt katalán nyelvű oktatás, kis szakköröket hoztak létre, hogy katalánul tanítsák a gyerekeket. Még Franciaországban is létrehoztak katalán tanítási nyelvű magániskolákat. Csuvasföldön egyetlen iskolán kívüli szakkör sem működik.

A szakember szerint a helyzeten fokozatosan kellene változtatni, de várakozásra már nincs idő. A csuvasok még jó kiinduló helyzetben vannak, mert vannak olyan állami tisztviselők, tanárok, akik beszélnek csuvasul. Fokozatosan be kellene vezetni az iskolákban a csuvas nyelvű oktatást. Fel kell világosítani a lakosságot a kétnyelvűség előnyeiről. Jelenleg még a csuvastanárok sem tudnak arról, milyen előnyökkel jár a gyerekek számára a kétnyelvűség.

Példaként a baszkföldi változásokat állítja a csuvasok elé. Baszkföldön 30 évvel ezelőtt bevezették, hogy a szülők maguk dönthetik el, milyen tanítási nyelvű iskolába küldik a gyerekeket: spanyolba, baszkba vagy kever spanyol-baszkba. 30 évvel ezelőtt az emberek 80%-a választotta a csupán spanyol nyelvű oktatást, ma csupán 10%. Még a spanyol származásúak többsége is szeretne baszkul tanulni. Míg spanyolul azok is jól beszélnek, akik baszk oktatást kaptak, a spanyol oktatásban részt vevők nagyon rosszul tudnak baszkul.

Hasonló helyzetet lehetne teremteni Csuvasföldön is – ám addig is fontos lenne, hogy a csuvasok csuvasul beszéljenek gyerekeikkel. Ez azonban kevés, hiszen a gyerek napja nagy részét a családon kívül tölti, ahol nincs lehetősége anyanyelvét használni. Éppen ezért kell létrehozni az iskolán kívüli szakköröket, klubokat.

A Haval (’erő, siker’) csuvas szervezet nyári tábora: kétnyelvű felirat
(Forrás: Wikimedia Commons / Alexander Savelyev / GNU-FDL 1.2)

Romlik a nyelv(használat)!

A csuvasul beszélők körében is probléma a nyelvtudás minősége. Mivel a csuvas anyanyelvűek is folyamatosan az orosz nyelv használatára kényszerülnek, nyelvtudásuk romlik. Csak a hétköznapi, családon belüli dolgokról tudnak beszélni, társadalmi, történelmi, tudományos kérdésekről nem. Ehhez hiányos a szókincsük, nem képesek kifejezni gondolataikat, nem tudnak összetettebb szerkezetű mondatokat létrehozni.

Pillanatnyilag Csuvasföldön a gyerekek heti három órában tanulnak csuvasul. Ez nem elég ahhoz, hogy megfelelő anyanyelvi íráskészség alakuljon ki – az órákon elsősorban a beszédre összpontosítanak. Ez megnehezíti a csuvas értelmiség kinevelését, ezért is lenne szükség csuvas tannyelvű iskolákra.

Jó ügyek

2012. október 27-én a Vzjatka (Kenőpénz) című újság tüntetést szervez Csebokszariban. A tüntetés célja elsősorban a korrupció és a szélsőségesek elleni tiltakozás, de ugyanakkor a csuvas nép jogaiért is fellépnek.

A Vzjatkát Eduard Mocsalov vállalkozó alapította, miután üzletét bűnözők támadták meg. Az újság cikkei leginkább csuvasföldi korrupciós ügyekkel foglalkoznak, de jelennek meg cikkek a csuvasokat ért diszkriminációról, a csuvas nyelv és kultúra helyzetéről is. A Mutasd a nyelved, megmondom, ki vagy című cikkükért az újságot a bíróság előtt etnikumok közötti feszültségkeltéssel vádolták.

Források

"Чувашский язык теряется, это очевидно"

По результатам опроса в Чувашии наблюдается «опасно малая» межпоколенческая преемственность чувашского языка

В Чебоксарах пройдёт митинг за права чувашей