-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Oroszországban több mint száz nyelv tart a kihalás felé. Ezek közül legtöbbet a magyarral rokon uráli nyelvekről hallunk, de vannak más olyan nyelvek is, melyek magyar szempontból különös figyelmet érdemelnek. Ezek közé tartozik a csuvas.
A rokon nyelvek elnevezéshez hasonló, az emberi viszonyokat tükröző kifejezést keresve a csuvast kis túlzással talán a magyar gyermekkori jóbarátjának nevezhetjük. A magyar nyelv török jövevényszavainak többségét ugyanis nem 15.–18. században vettük az oszmán-török nyelvből, hanem jóval korábban, a honfoglalás előtt vagy környékén, különböző török nyelvekből. A török nyelveket többféleképpen szokás osztályozni, de az egyik legfőbb vonás a köztörök és a csuvasos török (ogur-török, r-török, lir-török, bolgár-török stb.) nyelvek megkülönböztetése. A fő különbség közöttük, hogy míg a köztörök z helyén a csuvasos törökben r állt, a köztörök s helyén csuvasos l, a köztörök j helyén pedig csuvasos dzs. A magyar nyelv török jövevényszavainak többsége csuvasos átadó nyelvre utal.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A csuvasos török nyelvek közül mára csak egy maradt fenn, a csuvas. Minden valószínűség szerint a magyarra nem ennek őse hatott olyan erősen, hanem egy vagy több közeli rokona – ezért is túlzás gyermekkori jóbarátról beszélni. Az viszont tény, hogy a magyarra oly erős hatást gyakorló nyelv(ek) közeli rokonságából mára már csak a csuvas maradt fenn, ezért az ősmagyar nyelvtörténet kutatása számára még tartogathat izgalmas adatokat.
Meg kell emlékeznünk a csuvasról azért is, mert egy ideig közelebbi rokonunknak gondoltuk. Míg ugyanis a török nyelvek többsége többé-kevésé kölcsönösen érthető, de legalábbis rokonságuk a laikusok számára is feltűnő, addig a csuvas messzire távolodott tőlük. Ugyanakkor a csuvas szoros kapcsolatban áll a marival, erősen hatott az udmurtra és a mordvinra is: e nyelveknek jelentős számban vannak közös vonásaik. Éppen ezért a kutatások korai szakaszában úgy vélték, hogy a csuvas is e rokonságban tartozik. Gyarmathi Sámuel 1790-ben megjelent Affinitas című művében is így tárgyalta.
![Csuvasföld zászlaja. Ugyanaz a nyolcágú csillag látható rajta, mint az udmurt és a mordvin zászlón](/media/csuvasfold-zaszlaja-ugyanaz-a-nyolcagu-csillag-lathato-rajta-mint-az-udmurt-es-a-mordvin-zaszlon.png)
(Forrás: Wikimedia Commons )
A csuvasok ma
Ha a csuvasok helyzetét összevetjük finnugor nyelvrokonainkéval, irigylésre méltónak találhatjuk. A csuvasok 1,4 millióan vannak, és közülük 1,15 millió csuvas anyanyelvű. (Tehát többen vannak, mint az önálló államisággal bíró észtek.) Önálló köztársaságuk van, lakóinak kétharmada csuvasnak vallotta magát, és több mint a fele beszél is csuvasul. (A finnugor köztársaságok közül egyben sem alkot többséget a névadó nemzet.) Igaz, a csuvasok több mint egyharmada él a köztársaság területén kívül.
Mint Hèctor Alòs i Font katalán származású, jelenleg Csuvasföld fővárosában, Csebokszariban élő szociolingvista elmondta, számára a legérdekesebb a csuvas helyzetében az volt, hogy bár a csuvas a köztársaságban államnyelv, és állami támogatást is kap, ennek gyakorlati hatása nincs. A helyzet más vonásokban is emlékeztet a finnugorokéra: a csuvasok közül egyre kevesebben használják a csuvas nyelvet. Csuvasföldön a lakosság 62%-a városokban él, a városlakók 80%-a pedig két városban, Csebokszariban és Novocsebokszarszkban. A városi lakosság többsége is csuvas, de a gyerekekkel túlnyomó többségük már oroszul beszél. Egész Csuvasföld területén egyetlen iskola sincs, ahol lenne csuvas nyelvű oktatás. (Vidéken viszont van, szemben a finnugor köztársaságokkal.)
A problémát fokozza, hogy a városi lakosság viselkedése az egész világon meghatározó: a falusi lakosság a városi normákat szokta követni. Várható tehát, hogy a falusi lakosság követni fogja a városiak viselkedését, és ők sem adják át anyanyelvüket gyermekeiknek. Hasonlóképpen igaz ez a Csuvasföldön kívüli csuvasokra: ha ők azt látják, hogy a csuvasföldiek is elhagyják anyanyelvüket, ők sem fogják tovább megőrizni.
A helyzet bizonyos mértékig hasonló Nyugat-Európában, például Katalóniában, Baszkföldön, Walesben vagy Dél-Tirolban: a városi lakosság ott is kevésbé hajlamos a helyi nyelv használatára. Ugyanakkor a különbség nem annyira szembeötlő, mint Csuvasföldön, ráadásul ezekben a régiókban a gyerekek nagy számban tanulnak a helyi nyelven, és arányuk egyre nő.
Kutatási eredmények
Hèctor Alòs i Font felmérést is végzett felső tagozatos iskolások között Civilszk és Jadrin városában, illetve Kraszoarmejszkoje faluban. Ezek szerint a gyerekek 19%-a beszél az anyjával csak vagy főleg csuvasul. Az apák esetében ez az arány 17%. Négy csuvas szülő közül legfeljebb egy tanítja meg anyanyelvére gyermekét. A szülőknek viszont még 75% beszél csak vagy főként csuvasul az anyjával, és 71% az apjával.
A vizsgált iskolákban a gyerekek 90%-a kizárólag vagy főleg oroszul beszél tanáraival, pedig a tanárok mindegyike beszél csuvasul. A megkérdezett gyerekek 83% úgy vélte, hogy a csuvas nyelv ismeretének köszönhetően nem kaphatna magasabb fizetést, de 81%-uk szerint úgy vélte, hogy csak akkor lehetnek méltó polgárai a Csuvas Köztársaságnak, ha tudnak csuvasul. 96%-uk egyetértett azzal az állítással, hogy „Csuvasföld nem lenne Csuvasföld a csuvas nyelv nélkül” – ugyanakkor ők maguk nem teszenk semmit a csuvas nyelv megőrzéséért. 37%-uk válaszolta, hogy nem tartja fontosnak, hogy a gyerekei is beszéljenek csuvasul, 36% nem kíván csuvasul beszélni a gyerekeivel, és csak 13%-uk szeretné, ha a gyerekeük csuvasul tanulna az általános iskolában.
A kutató az eredményeket az Írországban és Baszkföldön végzett hasonló felmérésekkel. Míg az írek 83%-a, a baszkok 84%-a tartja elképzelhetetlennek Írosrszágot, illetve Baszkföldet az ír, illetve baszk nyelv nélkül, addig az ír diákok 89%-a, a baszkok 96%-a szeretné, ha a gyerekük beszélne írül, illetve baszkul.
![A második világháború győzelmét ünneplő felirat – kizárólag oroszul. A tábla alatt csuvas népi motívum](/media/a-masodik-vilaghaboru-gyozelmet-unneplo-felirat-kizarolag-oroszul-a-tabla-alatt-csuvas-nepi-motiv.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Francesco Piraneo G. / CC BY 3.0)
A kulcs az oktatás
Nyugat-Európában az egyszerű állampolgárok sokkal kezdeményezőbbek, mint Oroszországban, sokkal inkább hajlamosak kezükbe venni az ügyeket. A szociolingvista szerint a kialakult helyzetért az állam is felelős, mert nem mutatkozik érdekeltnek a helyi nyelvek problémájának megoldásában – ugyanakkor a helyi értelmiség is tétlenkedik, és nem foglalkozik ezekkel az ügyekkel. Ellenpéldaként a katalánokat hozza fel, akik abban az időben, amikor nem volt katalán nyelvű oktatás, kis szakköröket hoztak létre, hogy katalánul tanítsák a gyerekeket. Még Franciaországban is létrehoztak katalán tanítási nyelvű magániskolákat. Csuvasföldön egyetlen iskolán kívüli szakkör sem működik.
A szakember szerint a helyzeten fokozatosan kellene változtatni, de várakozásra már nincs idő. A csuvasok még jó kiinduló helyzetben vannak, mert vannak olyan állami tisztviselők, tanárok, akik beszélnek csuvasul. Fokozatosan be kellene vezetni az iskolákban a csuvas nyelvű oktatást. Fel kell világosítani a lakosságot a kétnyelvűség előnyeiről. Jelenleg még a csuvastanárok sem tudnak arról, milyen előnyökkel jár a gyerekek számára a kétnyelvűség.
Példaként a baszkföldi változásokat állítja a csuvasok elé. Baszkföldön 30 évvel ezelőtt bevezették, hogy a szülők maguk dönthetik el, milyen tanítási nyelvű iskolába küldik a gyerekeket: spanyolba, baszkba vagy kever spanyol-baszkba. 30 évvel ezelőtt az emberek 80%-a választotta a csupán spanyol nyelvű oktatást, ma csupán 10%. Még a spanyol származásúak többsége is szeretne baszkul tanulni. Míg spanyolul azok is jól beszélnek, akik baszk oktatást kaptak, a spanyol oktatásban részt vevők nagyon rosszul tudnak baszkul.
Hasonló helyzetet lehetne teremteni Csuvasföldön is – ám addig is fontos lenne, hogy a csuvasok csuvasul beszéljenek gyerekeikkel. Ez azonban kevés, hiszen a gyerek napja nagy részét a családon kívül tölti, ahol nincs lehetősége anyanyelvét használni. Éppen ezért kell létrehozni az iskolán kívüli szakköröket, klubokat.
![A Haval (’erő, siker’) csuvas szervezet nyári tábora: kétnyelvű felirat](/media/a-nbsp-haval-ero-siker-csuvas-szervezet-nyari-tabora-ketnyelvu-felirat.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Alexander Savelyev / GNU-FDL 1.2)
Romlik a nyelv(használat)!
A csuvasul beszélők körében is probléma a nyelvtudás minősége. Mivel a csuvas anyanyelvűek is folyamatosan az orosz nyelv használatára kényszerülnek, nyelvtudásuk romlik. Csak a hétköznapi, családon belüli dolgokról tudnak beszélni, társadalmi, történelmi, tudományos kérdésekről nem. Ehhez hiányos a szókincsük, nem képesek kifejezni gondolataikat, nem tudnak összetettebb szerkezetű mondatokat létrehozni.
Pillanatnyilag Csuvasföldön a gyerekek heti három órában tanulnak csuvasul. Ez nem elég ahhoz, hogy megfelelő anyanyelvi íráskészség alakuljon ki – az órákon elsősorban a beszédre összpontosítanak. Ez megnehezíti a csuvas értelmiség kinevelését, ezért is lenne szükség csuvas tannyelvű iskolákra.
Jó ügyek
2012. október 27-én a Vzjatka (Kenőpénz) című újság tüntetést szervez Csebokszariban. A tüntetés célja elsősorban a korrupció és a szélsőségesek elleni tiltakozás, de ugyanakkor a csuvas nép jogaiért is fellépnek.
A Vzjatkát Eduard Mocsalov vállalkozó alapította, miután üzletét bűnözők támadták meg. Az újság cikkei leginkább csuvasföldi korrupciós ügyekkel foglalkoznak, de jelennek meg cikkek a csuvasokat ért diszkriminációról, a csuvas nyelv és kultúra helyzetéről is. A Mutasd a nyelved, megmondom, ki vagy című cikkükért az újságot a bíróság előtt etnikumok közötti feszültségkeltéssel vádolták.
Források