-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Korábban már felhívtuk a figyelmet Szilágyi N. Sándor remek előadására a magyar helyesírásról, illetve annak szükséges reformájáról. Nemrégiben a neves kolozsvári nyelvész egy érdekes megfigyelést is megosztott a Facebookon:
Látom, sokan el vannak képedve rajta – én is különben –, hogy az új helyesírás szerint már még a „házinyúl” is különírandó, „házi nyúl”-ként. Azon meg még inkább el vagyok, ami az indoklása: mert a biológusok azt mondták, hogy ezt így kell, mert ők a szakszövegeikben így írják, és az ilyenek írásmódját a szakemberekre bízták. De hát bocsánat: a nyelvész nem szakember? És nem ő lenne illetékesebb megmondani, hogy a magyar köznyelvben mi összetett szó, és mi nem? Ez közcélú helyesírás, ami arra való, hogy mindenki használja, márpedig a magyarok – bármennyire megbotránkoztató is ez – nemcsak biológiai szakszövegeket írnak, hanem eléggé el nem ítélhető módon mindenfélét.
A „házi nyúl” különírva szóviccnek jó lehet, szabálynak nagyon rossz vicc. Ebben a kategóriában számomra mégsem ez tartja az eddigi csúcsot, hanem amit az Osiris Helyesírásban láttam:
házitücsök ’Brachyungis, Gryllodes’
házi tücsök ’Acheta domestica’
Na most: ha én egy olyan lelkiismeretes korrektor vagyok, hogy még a biológia szakot is elvégeztem hozzá, mert enélkül nem tudhatom, hogy magyarul az ilyeneket hogy kell helyesen írni, és azt találom egy novellában, hogy „házitücsök”, akkor itt még az én tudományom is megáll. (Az eszem is persze.) Mert hiába tudom én pontosan még azt is, hogy hogy néz ki a Brachyungis, és hogy az Acheta domestica, itt csak akkor lehetek benne biztos, hogy jól lesz írva, ha írok a szerzőnek, hogy írja meg nekem ennek a latin nevét is, hogy tudjam, melyikre gondolt, de sürgősen, mert már menne a nyomdába. A válaszát jobb, ha el se képzelem itt.
Persze a biológusnak könnyű, mert ő pontosan tudja, melyikről ír éppen, de abban még ő sem bízhat meg teljesen, hogy az ő biológus olvasója az egybeírás-különírás alapján biztosan tudni fogja, melyikről van szó, ezért biztonság kedvéért odaírja zárójelben a latin nevét is. Ebbe én nem akarnék beleszólni, felőlem a szakszövegeiben írhatja, ahogy akarja, de engem hagyjon békén, mert én magyarul szeretnék írni, nem „biológiául”.
Mi arra jutottunk, hogy nem két külön fajról van szó, hanem az Acheta domestica faj, a Brachyungis ~ Gryllus (többes számban Gryllodes) pedig egy nem, melybe több faj is tartozik. Ez azonban a lényegen nem változtat. Sajnos azt sem sikerült megfejtenünk, miért kellene ezeket különbözőképpen írni. A sárgarigó és a fekete rigó írásmódja azért különbözik, mert míg az utóbbi valóban a rigófélék családjába tartozik, addig az előbbi a sárgarigófélék (!) közé. Itt azonban nem erről van szó, hiszen mind a házi tücsök, mind a házitücskök a valódi tücskök (!) családjába tartoznak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Szilágyi N. Sándor később még a következőket is írta:
Szakosodunk, na. Bessenyei György még úgy tudta, hogy: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós.” Most meg vannak, akik a jelek szerint már abban hisznek, hogy: „Minden nemzet a maga nyelvén lesz biológus.”
Úgy tűnik, ha valaki helyesen akar írni, akkor a rendszertant is meg kell tanulnia. Vagy még az sem segít rajta.
Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet? Erre a kérdésre a mai napig számos kutató keresi a választ. Annyi bizonyos, hogy az egyre táguló online nyilvánosságban az álhírek forrásai is rohamosan gyarapodnak.
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.
Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!
Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.
Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?
1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!
Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.
Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.
A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?
Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.
Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.
Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?
Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.
A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.
Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.
Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.
Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?
Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?
Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.
Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.
Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?
Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.
Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.