nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @Fülig James: A remény hal meg utoljára.
    2022. 11. 26, 11:06  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tücskök és bogarak a magyar helyesírásban
-fl- | 2015. szeptember 1.
|  

Acheta domesticus
Acheta domesticus
(Forrás: Wikimedia Commons / Brian Gratwicke / CC BY 2 0)

Korábban már felhívtuk a figyelmet Szilágyi N. Sándor remek előadására a magyar helyesírásról, illetve annak szükséges reformájáról. Nemrégiben a neves kolozsvári nyelvész egy érdekes megfigyelést is megosztott a Facebookon:

Látom, sokan el vannak képedve rajta – én is különben –, hogy az új helyesírás szerint már még a „házinyúl” is különírandó, „házi nyúl”-ként. Azon meg még inkább el vagyok, ami az indoklása: mert a biológusok azt mondták, hogy ezt így kell, mert ők a szakszövegeikben így írják, és az ilyenek írásmódját a szakemberekre bízták. De hát bocsánat: a nyelvész nem szakember? És nem ő lenne illetékesebb megmondani, hogy a magyar köznyelvben mi összetett szó, és mi nem? Ez közcélú helyesírás, ami arra való, hogy mindenki használja, márpedig a magyarok – bármennyire megbotránkoztató is ez – nemcsak biológiai szakszövegeket írnak, hanem eléggé el nem ítélhető módon mindenfélét.

A „házi nyúl” különírva szóviccnek jó lehet, szabálynak nagyon rossz vicc. Ebben a kategóriában számomra mégsem ez tartja az eddigi csúcsot, hanem amit az Osiris Helyesírásban láttam:

házitücsök ’Brachyungis, Gryllodes’

házi tücsök ’Acheta domestica’

Na most: ha én egy olyan lelkiismeretes korrektor vagyok, hogy még a biológia szakot is elvégeztem hozzá, mert enélkül nem tudhatom, hogy magyarul az ilyeneket hogy kell helyesen írni, és azt találom egy novellában, hogy „házitücsök”, akkor itt még az én tudományom is megáll. (Az eszem is persze.) Mert hiába tudom én pontosan még azt is, hogy hogy néz ki a Brachyungis, és hogy az Acheta domestica, itt csak akkor lehetek benne biztos, hogy jól lesz írva, ha írok a szerzőnek, hogy írja meg nekem ennek a latin nevét is, hogy tudjam, melyikre gondolt, de sürgősen, mert már menne a nyomdába. A válaszát jobb, ha el se képzelem itt.

Persze a biológusnak könnyű, mert ő pontosan tudja, melyikről ír éppen, de abban még ő sem bízhat meg teljesen, hogy az ő biológus olvasója az egybeírás-különírás alapján biztosan tudni fogja, melyikről van szó, ezért biztonság kedvéért odaírja zárójelben a latin nevét is. Ebbe én nem akarnék beleszólni, felőlem a szakszövegeiben írhatja, ahogy akarja, de engem hagyjon békén, mert én magyarul szeretnék írni, nem „biológiául”.

Egy Gryllus, a mezei tücsök
Egy Gryllus, a mezei tücsök
(Forrás: Wikimedia Commons / Kulac / CC BY-SA 2 5)

Mi arra jutottunk, hogy nem két külön fajról van szó, hanem az Acheta domestica faj, a Brachyungis ~ Gryllus (többes számban Gryllodes) pedig egy nem, melybe több faj is tartozik. Ez azonban a lényegen nem változtat. Sajnos azt sem sikerült megfejtenünk, miért kellene ezeket különbözőképpen írni. A sárgarigó és a fekete rigó írásmódja azért különbözik, mert míg az utóbbi valóban a rigófélék családjába tartozik, addig az előbbi a sárgarigófélék (!) közé. Itt azonban nem erről van szó, hiszen mind a házi tücsök, mind a házitücskök a valódi tücskök (!) családjába tartoznak.

Szilágyi N. Sándor később még a következőket is írta:

Szakosodunk, na. Bessenyei György még úgy tudta, hogy: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós.” Most meg vannak, akik a jelek szerint már abban hisznek, hogy: „Minden nemzet a maga nyelvén lesz biológus.”

Úgy tűnik, ha valaki helyesen akar írni, akkor a rendszertant is meg kell tanulnia. Vagy még az sem segít rajta.

Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant
Pixabay.com
A kutyát nem érdekel Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant

Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.

1955. 04. 05. ‒ 2022. 07. 31 Elhunyt Nagy Emília

Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.

Szamojéd erkölcsök a magyar ugaron

Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?

Eszperantó – a bűnözők nyelve?

1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!

Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja

Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.

Amit ma elvárnál, holnapra teljesül!

Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.

Megkezdte munkáját a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa

Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.

Én lenni magyar honfoglaló Idegenek az ősmagyar éjszakában

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?

Az ugor lovakrul

Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.

Spektrumon innen és túl MOZAIK podcast az autizmusról

Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.

Társadalmi nemek őseink korában A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő

Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?

Elhunyt Kemény Gábor

Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

A kincs, ami van A cár és a sírrablók

35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.

Hiánypótló online konferencia a digitális tanulásról

A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.

Horvát István csalafintaságai 4. Jáfet, Magóg és magyarok mindenhol

Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.

Felhívás PeLiKon 2020 oktatásnyelvészeti konferenciája

Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.

Eszközök és lehetőségek a digitális és a hagyományos nyelvtanórán

Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.

Indulj el egy úton, én is egy másikon Árpád-házi kéktúra Afganisztánból Baskortosztánba

Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?

Mi az a kétnyelvűség, és miért érdekes nekünk?

Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?

Digitális tananyagfejlesztés és értékelés: tanfolyamok tanároknak

Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.

Horvát István csalafintaságai 3. Szótekerészeti agybukfenc

Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.

Iskolai erőszak: kiderült, gyakorlatilag egy fillért sem költött a kormány prevencióra

Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.

Sportos rítusaink

Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?

Mi a baj Trianonnal?

Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.

Százasak vagyunk?

Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.

Horvát István csalafintaságai 2. Magyarok a Paradicsomban

Isten első teremtménye, Ádám magyarul szólott oldalbordájához, Évához: adám néked az almát, s Éva megevé azt. Állítólag Horvát István találta ki ezt a butaságot. De ez nem igaz.

Keletre magyar! 4. rész. A sanjük birodalma

Az ázsiai hunok alapították az első nomád államot. Annyira jól sikerült, hogy később minden nomád őket utánozta. Sorozatunk lezárásaként az éji homályba veszett hsziungnu birodalom régi dicsőségét idézzük föl.

Császári paranccsal mindnyájoknak bebaszni Budenz
kabátlopási ügye

Hogyan keveredett Budenz kabátlopási ügybe? Ki fordította először Arany Jánost üzbégre? Mi volt Vámbéry nagy bűne, és kiknek akart bebaszni?

Iskolarendészet: egy látszatmegoldás diszkrét bája

A napokban ismét felröppent az a döntéshozói kezdeményezés, miszerint “ki kell vezetni az iskolából az erőszakot” mégpedig úgy, hogy az iskolarendészetet pedig be kell vezetni. Jóllehet ez a kezdeményezés nem újkeletű, mint az cikkünkből kiderül, a szakirodalom szerint inkább látszatmegoldásnak tűnik.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X