nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szimbóleumok, prefixák
-fl- | 2016. január 13.
|  

Pedig nem is arabusul kellene tudni... A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a HírTV-ben

Posted by Vágó István on Tuesday, 12 January 2016

A fenti rövid idézetet Vágó István posztolta a Facebookon. A felvételen Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati egyetem oktatója látható. Nyilvánvalóü, hogy a szimbóleum alakot a szimbólum helyett használja. Az alak ilyen torzulása valószínűleg a számos -eum végű szónak köszönhető (líceum, mauzóleum, múzeum, orfeum, petróleum stb.), bár kétségtelen, hogy -ium végű még több van, és rengeteg olyan szó is van, ahol az -um mássalhangzót követ. Mindenesetre tény, hogy elterjedt formáról van szó – még ha feltételezhető is, hogy egyesek csak ironikusan használják, ez az irónia is annak köszönhető, hogy már találkoztak az alakkal. A változás ráadásul aligha magyar sajátosság, hiszen a weben más nyelveken, symboleum formában is használják, ajánlanak ilyen domainnevet, és találhatunk olyna cseh nyelvű társalgást, ahol a lehető legtermészetesebben használják.

A prefixa esete kicsit bonyolultabb. A szó alakjára valószínűleg a prefixum nyelvtani terminus hatott, mely a tő elé tett toldalékokat jelöli. (Más kontextusban is használják, amikor egy nyelvi vagy írott elem elé egy másik elemet tesznek, pl. egy altípus megkülönböztetésére.) A latinban a prefixa a prefixum többes számú alakja.

Itt nyilván nem erről van szó, hiszen Kaiser ezt mondja:

... téves, mondjuk úgy, prefixák, amikkel ők érkeznek...

Nos, ne mondjuk úgy, de legalábbis nem mondjuk úgy. Itt Kaiser feltehetően előítéletekre, előfeltételezésekre gondol, tehát a prekoncepció ’előre kialakított nézet’ vagy a premissza ’előzmény, kiindulópont’ szót keresi. A tévedéshez hozzájárulhat a fixa idea ’rögeszme, kényszerképzet, hóbort’ kifejezés is. Ez valóban egyedi alkotás lehet, legalábbis nem sikerült nyomára bukkannunk a neten. Ugyanakkor feltételezzük, hogy inkább nyelvbotlásról, mint téves szóhasználatról kell beszélnünk, hiszen Kaiser  láthatóan („mondjuk úgy”) keresi a szót, lehetséges, hogy a felvételt visszanézve azonnal tudná ő is, hogy rossz kifejezést használt.

Egyébként Kaiserre rájár a rúd, nyelvhasználatát nem először kifogásolják. A Mark my Professor egyik bejegyzésében ezt olvashatjuk róla:

Komolytalan szerintem egy olyan ,,történész", aki még azt sem tudja, hogy Bulgáriában bOlgárok élnek, nem pedig bUlgárok.

Bár tény, hogy Bulgária lakosaira a bolgár alak az elterjedtebb, de még a Magyar értelmező kéziszótár is tartalmazza a bulgár alakot: a bulgár szócikk a bolgárhoz irányít, ahol alakváltozatként a bulgár is szerepel.

Az tény, hogy a bemutatott felvételben Kaiser nyelvi hibákat vét. Ám mindössze arról van szó, hogy az egyik esetben egy szubsztenderd alakot használ, a másik esetben valószínűleg nyelvbotlásról van szó (legalábbis ameddig nem tapasztaljuk, hogy rendszeresen elköveti a hibát, addig jóhiszeműen ezt illik feltételeznünk). Persze lehet olyan elvárásunk, hogy egy egyetemi oktató az irodalmi nyelvet beszélje, képes legyen flottul nyilatkozni, beszéljen közérthetően (és ne akarjon olyan szavakat használni, melyeket maga sem ismer – legalábbis normatív formájukban és jelentésükben). De ha valaki ezeknek az elvárásainknak nem felel meg, akkor sem illendő kipellengérezni. Ha pedig azzal van problémánk, amit mond, akkor abba kössünk bele, ne abba, hogy miként mondja.

Vágó Istvántól különösen meglepő ez a magatartás, hiszen bár korábban az Álljunk meg egy szóra című nyelvművelő műsor vezetője volt (a sorozat több mint 500 adást élt meg, 1991-ben az adások anyagából könyv is megjelent), később állítólag e tevékenységét igencsak megbánta  – pedig, mint erre korábban rámutattunk, azért nem véres szájú nyelvművelő műsorról volt szó. Mindenesetre ha Vágó tényleg bánja, hogy korábban téveszmék terjesztésében vett részt, akkor nem értjük, most miért gúnyol ki másokat hasonló téveszmék alapján.

Konteó Titkos víziók vagy vizionált titkok?
Összeesküvés-elméletek az interneten

Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet? Erre a kérdésre a mai napig számos kutató keresi a választ. Annyi bizonyos, hogy az egyre táguló online nyilvánosságban az álhírek forrásai is rohamosan gyarapodnak.

A kutyát nem érdekel Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant

Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.

Álhírek felsimerése nyelvi modellek segítségével

Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...

Open it A nyitás tárgya

Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.

Add a hangod: olvass fel ebben az izgalmas kutatás-fejlesztési projektben!

Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!

1955. 04. 05. ‒ 2022. 07. 31 Elhunyt Nagy Emília

Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.

Szamojéd erkölcsök a magyar ugaron

Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?

Eszperantó – a bűnözők nyelve?

1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!

Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja

Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.

Amit ma elvárnál, holnapra teljesül!

Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.

Megkezdte munkáját a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa

Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.

Én lenni magyar honfoglaló Idegenek az ősmagyar éjszakában

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?

Az ugor lovakrul

Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.

Spektrumon innen és túl MOZAIK podcast az autizmusról

Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.

Társadalmi nemek őseink korában A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő

Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?

Elhunyt Kemény Gábor

Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

A kincs, ami van A cár és a sírrablók

35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.

Hiánypótló online konferencia a digitális tanulásról

A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.

Horvát István csalafintaságai 4. Jáfet, Magóg és magyarok mindenhol

Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.

Felhívás PeLiKon 2020 oktatásnyelvészeti konferenciája

Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.

Eszközök és lehetőségek a digitális és a hagyományos nyelvtanórán

Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.

Indulj el egy úton, én is egy másikon Árpád-házi kéktúra Afganisztánból Baskortosztánba

Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?

Mi az a kétnyelvűség, és miért érdekes nekünk?

Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?

Digitális tananyagfejlesztés és értékelés: tanfolyamok tanároknak

Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.

Horvát István csalafintaságai 3. Szótekerészeti agybukfenc

Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.

Iskolai erőszak: kiderült, gyakorlatilag egy fillért sem költött a kormány prevencióra

Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.

Sportos rítusaink

Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?

Mi a baj Trianonnal?

Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.

Százasak vagyunk?

Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X