nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Grammar Gap
Szexistává tesznek-e a nyelvtani nemek?

Ha egy nyelv megkülönböztet a nyelvtanában hím- nő- és semlegesnemet, akkor annak beszélői a társadalmi nemeket is jobban megkülönböztetik egymástól? Vajon hajlamosabbak az ilyen nyelvek beszélői a szexizmusra? Vannak, akik szerint a válasz igen.

Kiss Angelika | 2014. november 6.
|  

Nem újdonság, hogy általánosságban a nők az élet számos területén hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Jennifer L. Prewitt-Freilino pszichológusnő szerint azonban ennek mértéke nem esetleges, és épp a nyelv az egyik tényező, amitől ez függ: „ahogy beszélünk, az igenis befolyásolja azt, ahogy gondolkodunk”. „Ha egy nyelv folyamatosan felhívja a figyelmet a nemekre azáltal, hogy megkülönbözteti a hím- és nőnemet a főnevekben és névmásokban (...), akkor a nyelvhasználók inkább hajlamosak lesznek megkülönböztetni a férfiakat és nőket” – olvashatjuk T. A. Caswellel és E. K. Laaksoval közösen írt cikkében (melynek szakirodalmi hivatkozásai közt szerepel Guy Deutscher könyve is).

A szerzők három kategóriába sorolták a világ nyelveit aszerint, hogy hogyan jelölik a nyelvtani nemeket. Vannak nyelvek, melyek egyáltalán nem jelölik (mint a magyar), vannak olyanok, melyek csak a természetes nemeket jelölik, például csak személyes névmásokban (mint az angol), és végül azok, melyek a természetes nemmel nem rendelkező fogalmakat is nyelvtani nemmel ruháznak fel (mint a német, az olasz vagy a francia). A kutatás eredménye szerint a legutóbbi kategóriához tartozó országoknál a legnagyobb az egyenlőtlenség a nemek között (egyéb tényezők, pl. a vallás és az államforma figyelembe vételével).

A nemi egyenlőtlenség világtérképe
A nemi egyenlőtlenség világtérképe
(Forrás: Wikimedia Commons / M Tracy Hunter / CC BY-SA 3.0)

Ami az egyenlőtlenség mértékét illeti, a Világgazdasági Fórum által bevezetett Global Gender Gap (’általános genderkülönbség’) szolgál mértékül: egy 0 és 1 közötti értéket rendelnek minden országhoz aszerint, hogy az mennyire bánik egyenlőtlenül a nemekkel (1: teljes egyenlőség, 0: teljes egyenlőtlenség). A pszichológusnő ezt az értéket felhasználva vonta le következtetését, ugyanis összefüggést talált az alacsony GGG értékek és a nyelvtani nemek között.

Szerinte ahol vannak nyelvtani nemek, ott nehezebb politikailag korrekt módon fogalmazni. Férfiakra és nőkre egyaránt érvényes személyes névmás az ilyen nyelvekben nincs, ennek hiányában pedig a hímnemre szokott esni a választás. Ez persze többféleképp megkerülhető. A svédek például alkottak maguknak egy semleges személyes névmást. Az angolban, ahol a he az ’ő’ hímnemű, a she pedig a nőnemű alakja, számos stratégia áll rendelkezésére annak, aki kerülné a szexista megfogalmazást, ilyen a he or she, a s/he vagy a one. De vannak, akik következetesen she-t használnak, és vannak, akik a harmadik személyű, többesszámú személyes névmást választják (they ’ők’), mert az nem kötődik nemekhez. További hasznos tanácsokkal szolgálhat angol nyelvű írásokhoz az American Philosophical Association nem-szexista nyelvhasználati útmutatója.

Újlatin nyelvekben szintén a hímnemre esik a választás kétes helyzetben, mikor egy hím- és egy nőnemű dologról egyszerre teszünk állítást. Azt állítjuk például franciául egy férfiról és egy nőről, hogy ők amerikaiak: ilyenkor a melléknévnek és a személyes névmásnak is hímnemben kell állnia. Sőt, elég, ha a csoportban egyetlen férfi van, a melléknév hímnemű alakja használatos minden vegyes csoportra: ils sont américains ’ők amerikaiak’. Csak akkor használhatjuk a nőnemű alakot, ha a csoport minden tagja nő: elles sont américaines.

  Hímnem Nőnem
egyes szám américain américaine
többes szám américains américaines

Ils sont américains – az első női tengerésztisztek 1943-ban
Ils sont américains – az első női tengerésztisztek 1943-ban
(Forrás: Wikimedia Commons / U.S. Marines)
Korlátunk-e a nyelv?

Prewitt-Freilino, Caswell és Laakso azt állítják, hogy a nemek annyira alapvető kategóriát jelentenek a társadalomban, hogy szinte lehetetlen, hogy a nyelv azt ki ne fejezze. Kálmán László szerint azonban a nyelvtani nemek kialakulása esetleges, ahogy más nyelvtani kategóriáké is (mint a tonalitás, a többes szám vagy a névelők).

Azok, akik elfogadják Prewitt-Freilino és társai következtetését, egyben a Sapir-Whorf hipotézist vagy más néven nyelvi determinizmust is helyeslik. Eszerint a nyelv, melyet beszélünk, alapvetően befolyásolja a világlátásunkat és azt, ahogy a dolgokat észleljük. A nyelvészetben mára ezt az elméletet széles körben elvetették, mivel nincs rá tudományos bizonyíték. Ennek ellenére számos hasonló „szenzáció” látott már napvilágot a nyelvi determinizmust „alátámasztó” konklúzióval, például a nyelvtani jövő idő és a beszélők takarékossága közti összefüggésről vagy a klasszikusnak számító városi legendáról, hogy milyen sok szavuk van az eszkimóknak a hóra.

A tudományelméletben már közhelynek számít, hogy a korreláció még nem jelent kauzalitást. Vagyis: ha összefüggést látunk két jelenség közt, korántsem biztos, hogy az egyik okozta a másikat; lehet, hogy egy harmadik jelenség okozta mindkettőt (ez a harmadik változó problémája vagy a Reichenbach-féle közösok-elv). Előfordulhat azonban látszólagos korreláció is. E. Szabó László könyvében, A nyitott jövő problémájában olvashatunk egy érdekes, Eliot Sobertől származó példáról (89. o.): Londonban a kenyér ára az utóbbi néhány évszázadban folyamatosan emelkedik, és ez idő alatt Velencében a víz szintje is folyamatosan emelkedik. Joggal feltételezhetjük, hogy a két jelenség nincs közvetlen kauzális viszonyban, és hogy egy harmadik változó sem játszik közre. Ez tehát csak álkorreláció, két egymástól statisztikailag független eseményről lehet szó, melyek közt a korreláció zérus.

Források

Language linked to gender inequality, research suggests

Jennifer L. Prewitt-Freilino, T. Andrew Caswell, Emmi K. Laakso: The Gendering of Language: A Comparison of Gender Equality in Countries with Gendered, Natural Gender, and Genderless Languages. Sex Roles 66/3-4 (2012), pp. 268–281.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
15 jla158 2014. november 16. 03:45

És mi van az élet azon területeivel ahol a férfiak vannak hátrányos helyzetben? A szexizmusra az is egy példa, hogy a cikk kizárólag a nőket említi. Nem csoda, hogy Magyarország ilyen rosszul áll.

14 angianeten 2014. november 8. 15:08

A koreai személyes névmásokban is vannak már E/3-ban nemek, szintén nyugati (vagy japán?) hatásra. De amióta használják, pont hogy csökkent a szakadék férfiak és nők közt.

13 elhe taifin 2014. november 8. 12:52

@Dani11:

" A perzsában, a törökben, a kínaiban vagy a japánban nincs olyan nemi megkülönböztetés az E/3-as személyes névmásnál, mint az angolban"

A japánban nyugati hatásra megkülönböztetik a nemeket: www.nyest.hu/hirek/a-japanok-esete-a-nokkel

12 Dani11 2014. november 8. 12:04

Az emberek a szexisták, nem a nyelvek. A perzsában, a törökben, a kínaiban vagy a japánban nincs olyan nemi megkülönböztetés az E/3-as személyes névmásnál, mint az angolban, de ennek ennek ellenére én nehezen hiszem el, hogy ezen nyelvek beszélői pl. kevésbé lennének szexisták, mint az angolok.

11 Sigmoid 2014. november 7. 21:56

A térképet elnézve...

Németországban sokkal jobb a helyzet, mint Angliában... és mindkét országban sokkal jobb, mint a nyelvtani nemeket nem ismerő Magyarországon.

És még Magyarországon is sokkal jobb a helyzet, mint a nyelvtani nemeket SZINTÉN NEM ISMERŐ, de Magyarországnál sokkal gazdagabb Japánban.

Szóval azért na.

10 Nem tudtam jó nevet kitalálni 2014. november 7. 16:58

@hun: ez hogy jött ide?

9 hun 2014. november 7. 12:40

Szaka köztársaság (jakutföld) : Magadan, Chukotka, Kamchatka, Sakhalin

szaka - szakal

Irkutszk : a hun birodalom része (209 BC-93 CE)

en.wikipedia.org/wiki/Sakha_Republic

en.wikipedia.org/wiki/Irkutsk_Oblast

a nyelv magánhangzó-összhangzatos, ragozó, nincs nyelvtani nem

en.wikipedia.org/wiki/Dolgan_language

8 deakt 2014. november 7. 10:18

"Vannak nyelvek, [...]melyek csak a természetes nemeket jelölik, például csak személyes névmásokban (mint az angol)"

Ha ez a mondat azt akarná kifejezni, hogy meghatározott biológiai lényeket jelöl az angol nemekkel, ez természetesen nem igaz.

7 Sultanus Constantinus 2014. november 7. 08:43

@angianeten: Hát igen, lehet, hogy azt éppen talán mindenki tudja, viszont egy biztos, hogy a spanyol ajkúak, leginkább a latin-amerikaiak (tisztelet a kivételnek), szinte semmit sem tudnak a saját anyanyelvükről, ami eléggé sajnálatos. (Mint ahogy egy spanyol ismerősöm mesélte, amikor az ottani köztévé egyik műsorában megkérdezték az utca emberét, hogy szerintük a rómaiak milyen nyelvet honosítottak meg a félszigeten -- egy középkorú férfi válasza: "Fogalmam sincs. Talán az angolt?".)

Van egy spanyol poén, egy szólista, amelyen ugyanaz a főnevek szerepel egymás mellett hímnemben és nőnemben a jelentésükkel. Persze arra van kihegyezve, hogy a hímnemű alak mindig valami szépet/pozitívat jelent (de legalábbis nincs negatív konnotációja), a nőnemű alakok mindegyikének viszont van olyan jelentése a szlengben, hogy 'szajha'. :)

6 angianeten 2014. november 6. 22:23

@Sultanus Constantinus: Nekem vannak hasonló tapasztalataim az újlatin nyelveket beszélőkkel, de csak ritkán használt igeidőkkel, a hím- és nőnemet tudni szokták.

Persze, hogy a vegyes társaságnál a jelöletlensége miatt esik a hímnemre a választás. De melyik tisztességes feminista ne kötne bele? :)

5 Sultanus Constantinus 2014. november 6. 20:54

Az, hogy ezeket a deklinációs kategóriákat éppen hímnemnek és nőnemnek hívják, csak "véletlen", nevezhették volna "A" nemnek és "B" nemnek is. (Sőt, megkockáztatom, hogy egy újlatin anyanyelvű műveletlen beszélő, aki nem tanult nyelvtant az iskolában, azt sem tudja, mi az a nyelvtani nem. Egy átlag spanyol anyanyelvű pl. még az igeidők nevét sem ismeri, ha azt mondanám neki, hogy ragozzon el adott igét mondjuk pretérito imperfecto-ban, csak értetlenül bámulna, hogy miről beszélek?)

Már a latinban is hímnemű többes számot használtak nemileg vegyes összetételű társaság esetén. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a hímnem a "nem jelölt" nem, míg a nőnem a jelölt (a semlegesnem pedig még inkább jelölt).

4 menasagh 2014. november 6. 19:11

" a nők az élet számos területén hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. .......és épp a nyelv az egyik tényező, amitől ez függ:"

Nade kéremszépen ott ahol a nő még az út ugyanazon az oldalán sem mehet ahol a férfí, nem beszélva közlekedési járművekről meg egyéb butaságokról ott vajon a nyelv-e a hibás ?

3 angianeten 2014. november 6. 18:52

@nudniq: Aki szexista, az bizonyára genderista is, bár én ezt a szót még nem hallottam.

2 Krizsa 2014. november 6. 17:37

Válasz a cikk kérdésére: IGEN. Mivel a magyarban nyoma sincs a nemi megkülönböztetésnek, aki úgy nő fel, hogy megszégyenülésnek tartja HASZNOT várni a hímnemtől, annak nem nagy szellemi megerőltetés ezen túltenni magát. Azon, hogy a hímnem még mindig "ural". Mi van, kisbarátom? A nagyobb fizikai erő csak közelharcban érvényesül - de verekedni nem fogok veled, bunkókám. Tehát: ácsi.

1 nudniq 2014. november 6. 17:01

Szerintem (politikailag) nem korrekt szexizmusnak nevezni a dzsenderizmust.

A "szexizmus" szót negatív fogalom jelölésére használva óhatatlanul megbélyegződik az egészséges szexualitás is, ami csak nemrég szabadult fel a sok évezredes vallási elnyomás alól (és sok helyen máig ható frusztrációkat okoz ez az elnyomás).

Ráadásul nem is a biológiai nem, hanem a "társadalmi nem" (azaz a dzsender) a diszkrimináció bázisa.

Információ
X