-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Hivatalosan is a svéd nyelv részévé válik a sokat vitatott semleges személyes névmás, a svéd hímnemű „han” és a nőnemű „hon” kifejezésből megszületett „hen” szó.
A semleges névmás a Svéd Akadémia gondozásában jövő áprilisában megjelenő Svéd Akadémiai Szójegyzékben (SAOL) debütál. Sven-Göran Malmgren, a SAOL főszerkesztője elárulta, hogy az akadémia éveken át vonakodott a vitatott névmás felvételétől.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Biztosan akartuk tudni, hogy nem csupán múló szeszélyről van szó” – nyilatkozta Malmgren a Sveriges Radionak adott interjújában. Mint hozzátette, „mostanra azonban egyértelművé vált, hogy olyan kifejezésről beszélünk, amelyet használnak és amelynek funkciója van”.
A semleges névmást illetően heves vita robbant ki, amikor egy svéd kiadó úgy döntött, a hen szót fogja használni egyik gyermekkönyvében. Mások szerint a kifejezés nem a nemmel ellátott névmások helyettesítésére szolgál, hanem lehetőséget ad a beszélőnek arra, hogy anélkül utaljon egy személyre, hogy megemlítené annak nemét vagy az információ lényegtelen a mondanivaló szempontjából.
Az akadémiai szójegyzékben a hen szó két alkalmazása fog szerepelni: az első, amikor a nem ismeretlen vagy lényegtelen és második, amikor mint harmadik nemet használják – adta hírül a The Local című hírportál.