-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „Szerintem a természetes nyelvekkel nincs semmi baj.” Az a baj, hogy e...2023. 12. 03, 13:47 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 10 "Az a baj a természetes nyelvekkel".. Szerintem a természetes nyelvekkel ni...2023. 12. 03, 13:35 A nyitás tárgya
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: A határozott/határozatlan ragozásról van Wiki cikk. A névelőkről is. F...2023. 12. 01, 15:55 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: Ez a cikk mindenkit gondolkozásra késztet.. Úgy gondolom, hogy általánosan a merev nyelvta...2023. 11. 30, 12:21 Egy örök áldilemma?
-
Sándorné Szatmári: A cikkben szereplő "Van vaddisznó ebben az erdőben? vagy Vannak vaddisznók ebben az erdőbe...2023. 11. 30, 11:20 Egy örök áldilemma?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Hivatalosan is a svéd nyelv részévé válik a sokat vitatott semleges személyes névmás, a svéd hímnemű „han” és a nőnemű „hon” kifejezésből megszületett „hen” szó.
A semleges névmás a Svéd Akadémia gondozásában jövő áprilisában megjelenő Svéd Akadémiai Szójegyzékben (SAOL) debütál. Sven-Göran Malmgren, a SAOL főszerkesztője elárulta, hogy az akadémia éveken át vonakodott a vitatott névmás felvételétől.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Biztosan akartuk tudni, hogy nem csupán múló szeszélyről van szó” – nyilatkozta Malmgren a Sveriges Radionak adott interjújában. Mint hozzátette, „mostanra azonban egyértelművé vált, hogy olyan kifejezésről beszélünk, amelyet használnak és amelynek funkciója van”.
A semleges névmást illetően heves vita robbant ki, amikor egy svéd kiadó úgy döntött, a hen szót fogja használni egyik gyermekkönyvében. Mások szerint a kifejezés nem a nemmel ellátott névmások helyettesítésére szolgál, hanem lehetőséget ad a beszélőnek arra, hogy anélkül utaljon egy személyre, hogy megemlítené annak nemét vagy az információ lényegtelen a mondanivaló szempontjából.
Az akadémiai szójegyzékben a hen szó két alkalmazása fog szerepelni: az első, amikor a nem ismeretlen vagy lényegtelen és második, amikor mint harmadik nemet használják – adta hírül a The Local című hírportál.