-
mederi: @szigetva: 20 "Te azt képzeled, hogy van valami hatóság/testület/kuratórium, amelyik gondo...2022. 05. 17, 12:14 Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant
-
szigetva: @mederi: Te azt képzeled, hogy van valami hatóság/testület/kuratórium, amelyik gondozza a ...2022. 05. 16, 16:19 Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant
-
mederi: @szigetva: 18 Szerintem aktuális (pillanatnyi) nyelvhelyesség (pl. az ikes igék Esz. 1.sz....2022. 05. 16, 16:07 Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant
-
szigetva: @mederi: Önmagadnak mondasz ellent: ha van nyelvváltozás, akkor az, amit te nyelvhelyesség...2022. 05. 16, 12:51 Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant
-
mederi: Egy kiegészítés: Az amit mondanak, és/ vagy leírnak, az vagy igaz, vagy nem, vagy helyes, ...2022. 05. 16, 10:43 Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Míg egyesek úgy érzik, hogy a magyar nyelv veszít valamit azáltal, hogy nincsenek benne nemek, addig más nyelvek művelői azon törik a fejüket, hogyan tudnának úgy beszélni, hogy ne határozzák meg, milyen nemű embert említenek.
A svéd nyelvben az angolhoz hasonlóan az egyes szám harmadik személyű személyes névmásnak (’ő’) két alakja van: egy hím- és egy nőnemű, han és hon. Karin Milles, Karin Salmson és Marie Tomicic, a Södertörni Főiskola svéd tanszékének docensei azzal a céllal írták Kivi & Monsterhund (Kivi és Kutyaszörny) című gyerekkönyvüket, hogy egy harmadik, semlegesnemű személyes névmást vezessenek be, a hen-t, ami a magyarhoz hasonlóan utalhat hím- vagy nőnemű élőlényre – tudósít a dán Sprogmuseet (Nyelvmúzeum). A szerzők szerint ugyanis jobb, ha a gyerekeknek lehetővé tesszük, „előítéletek nélkül” ismerkedjenek meg a valósággal, és a hen névmás éppen ezt segíti. A gyerekkönyv szerepőire mind e névmással utalnak a könyvben.
Bár a fent említett könyv még nem jelent meg, máris nagy port kavart, kifejezték véleményüket mind ellenzői, mind támogatói. Előbbiek szerint a hím- és nőnemű személyes névmások épp a jobb kifejezhetőséget szolgálják, a nemek szerinti megkülönböztetés pedig biztonságot ad. A dolog pártolói szerint viszont a nyelvtani nemekhez való görcsös ragaszkodás negatívan befolyásolja azt, ahogy a társadalmi nemekről (a genderről) gondolkodunk. Ezért a hen névmás bevezetésére úgy tekintenek, mint egy újabb lépésre a liberális gondolkodás felé.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Az egyik ellenérv az, hogy ez a szó elhomályosítja a nemek közti különbségeket. De pontosan milyen különbségeket is lenne fontos megtartani? A fizetésbeli különbségeket? Netán az empatikus képességekben megfigyelhető különbségeket, vagy az erőszak alkalmazhatóságának különbségét? Azt gondoljuk, mindannyian egyenlők vagyunk, nemtől függetlenül.” Így érvelnek a szerzők, és hozzáteszik, hogy a hen nélkülözhetetlen azok számára, akik egyik nemhez tartozónak sem vallják magukat. A társadalmi vonatkozás mellett megjegyzendő, hogy a nyelvhasználat szempontjából is előnyös a szó: a körülményes han eller hon ’ő (hímnem) vagy ő (nőnem)’ könnyedén helyettesíthető a magyar ő-nek megfelelő hen-nel.