Nemrégiben írtunk azokról a nyelvekről, amelyek nem fejezik ki a nemeket egyes szám harmadik személyben. Ez egy magyar anyanyelvű számára egyáltalán nem furcsa, hiszen a magyarban az ő nemsemleges, mondhatjuk fiúra is, lányra is. (Ráadásul a semleges hanglejtésű mondatokból általában ki is hagyjuk.) A dolog „hátránya”, hogy ha csupán őt használunk egy magyar szövegben, elesünk egy információtól: nem tudjuk meg az illető nemét. Míg mondjuk az angol nyelv beszélőinek kötelező kifejezniük harmadik személyben, hogy férfiről vagy nőről van-e szó: ha a he személyes névmást használják, tudjuk, hogy fiú, ha a shet, akkor tudjuk, hogy lány az illető.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Beszámoltunk arról, hogy a finnben sikertelenül próbálták „nőiesíteni” az őt. Ennek kapcsán – ellenpéldaként – felmerült a japán esete: itt a finnéhez hasonló nőiesítés sikeres volt.

És mivel a szomszéd füve mindig zöldebb, nem lepődünk meg, ha arról olvasunk hírt, hogy azok a nyelvek, amelyeken muszáj megkülönböztetni a harmadik személyben a fiúkat és a lányokat, azért küzdenek, hogy mesterségesen egy nemsemleges alakot hozzanak létre – a nemek egyenjogúsága nevében.

Forrás: Wikimedia Commons / Báirbre de Bairéad / CC BY-SA 3.0

A Language Log arról számol be, hogy a svéd beszélők azért küzdenek, hogy egy teljesen nemsemleges harmadik személyű személyes névmást használhassanak. A svéd ugyanis – az angolhoz hasonlóan – hím- és nőnemű személyes névmással is rendelkezik: a han az ő hmínemű alakja, a hon pedig az ő nőnemű alakja. Ezek mellé az alakok mellé szeretnék a svédek elterjeszteni a hen ’ő’ semleges nemű névmást, amellyel bármilyen harmadik személyű személyre vagy dologra lehetne utalni.

Ez a törekvés túllép a nemek egyenjogúságán: nem a nemek egyenlő jogaiért küzd, hanem azért, hogy a társadalom (és az általa használt nyelv) semmilyen módon ne különböztesse meg a két nemet – még a nyelvtanában sem.

Hogy a kezdeményezés mennyire lehet sikeres, erről megoszlanak a vélemények. Az a tény, hogy Svédország világelső a nemek egyenjogúságában még kevés. Az már biztatóbb jel, hogy jelenleg 170  hivatalosan bejegyzett semleges nemű uniszex (azaz mindkét nem esetében használható) név van Svédországban. Hogy mi lesz a hen sorsa? – Egyelőre nem tudni.

Forrás

Sweden’s New Gender-Neutral Pronoun: Hen

Sweden's gender-neutral 3rd-person singular pronoun