-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Bizonyos nyelvekben nem lehet megkülönböztetni harmadik személyben a hím- és a nőnemet. Vannak nyelvek, amelyek megpróbálják megkülönböztetni, és sikerül is nekik.
Nemrégiben írtunk már arról, hogy vannak olyan nyelvek, amelyekben nem könnyű megállapítani, hogy az egyes szám harmadik személy, az ő milyen nemű. Ebben az írásban volt szó egy finn kezdeményezésről, amely javasolná a nőnemű harmadik személyű személyes névmás bevezetését. Sőt, azt is megtudhattuk, hogy egykor a magyarban is volt hasonló törekvés, amely végül nem járt sikerrel.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A finnel és a magyarral ellentétben azonban a japánok sikerrel jártak az ő nőiesítésében: ez a szó pedig a kanodzso (kínai írásjegyekkel: 彼女), ami szó szerint körülbelül azt jelenti, hogy ’az a nő’.
A kanodzso a nyugati könyvek fordítása során született meg a Meidzsi korban (1868–1911), korábban egységesen, nemtől függetlenül a kare (彼) ’ő/ az’ szót használták.
A 彼女 írásjegyekkel leírt szó hangzása kezdetben [kano/ano onna] volt, de a Meidzsi kor húszas éveitől kezdve a „nő” írásjegyét (女) a japán [onna] kiejtés mellett a sino-japán [dzso] hangalakkal kezdték használni, majd az így létrejött kanodzso szóalak terjedt el a Taisó kortól (1912–1925) széles körben:
彼 kano/ ano + 女 onna ⇒ 彼 kano + 女 dzso
Így a mai japán nyelvben a kanodzso nőnemű, a kare pedig hímnemű személyes névmássá vált. A kanodzso ’barátnő, szerető’ jelentésére az 1930-as évektől látni példákat.
A fenti írás alapja a bitxəšï-史 elsősorban japán témájú blog Kanodzso 彼女 című bejegyzése. Olvassanak még többet a japán nyelvről ott!