nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A japánok esete a nőkkel

Bizonyos nyelvekben nem lehet megkülönböztetni harmadik személyben a hím- és a nőnemet. Vannak nyelvek, amelyek megpróbálják megkülönböztetni, és sikerül is nekik.

elhe taifin | 2012. április 13.
|  

Nemrégiben írtunk már arról, hogy vannak olyan nyelvek, amelyekben nem könnyű megállapítani, hogy az egyes szám harmadik személy, az ő milyen nemű.  Ebben az írásban volt szó egy finn kezdeményezésről, amely javasolná a nőnemű harmadik személyű személyes névmás bevezetését. Sőt, azt is megtudhattuk, hogy egykor a magyarban is volt hasonló törekvés, amely végül nem járt sikerrel.

A finnel és a magyarral ellentétben azonban a japánok sikerrel jártak az ő nőiesítésében: ez a szó pedig a kanodzso (kínai írásjegyekkel: 彼女), ami szó szerint körülbelül azt jelenti, hogy ’az a nő’.

A kanodzso a nyugati könyvek fordítása során született meg a Meidzsi korban (1868–1911), korábban egységesen, nemtől függetlenül a kare (彼) ’ő/ az’ szót használták.

A 彼女 írásjegyekkel leírt szó hangzása kezdetben [kano/ano onna] volt, de a Meidzsi kor húszas éveitől kezdve a „nő” írásjegyét (女) a japán [onna] kiejtés mellett a sino-japán [dzso] hangalakkal kezdték használni, majd az így létrejött kanodzso szóalak terjedt el  a Taisó kortól (1912–1925) széles körben:

彼 kano/ ano + 女 onna  ⇒ 彼 kano + 女 dzso

Így a mai japán nyelvben a kanodzso nőnemű, a kare pedig hímnemű személyes névmássá vált. A kanodzso ’barátnő, szerető’ jelentésére az 1930-as évektől látni példákat.

A fenti írás alapja a bitxəšï-史 elsősorban  japán témájú blog Kanodzso 彼女 című bejegyzése. Olvassanak még többet a japán nyelvről ott!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 LvT 2012. április 16. 13:54

@scasc: > ebben az is szerepet játszhat, hogy az on-ejtés 3 szótagos, a japán szavakkal pedig 10. — gazdaságosabb az előbbi.

 

Valóban, de a japán is fordulhatiott volna úgy, mint a magyar úzus, amely újabban preferálni látszik a hosszú szervetlen szóösszetételeket.

8 scasc 2012. április 16. 09:09

@LvT: "Ui. még modern jelöletlen írásjel-összetételekben is a kandzsik on-ejtése a produktív," ebben az is szerepet játszhat, hogy az on-ejtés 3 szótagos, a japán szavakkal pedig 10. — gazdaságosabb az előbbi.

7 elhe taifin 2012. április 14. 04:12

@LvT:

Ha jól tudom, pont abban az időben volt nagy divatja a sino-japán szavaknak, így lehet, hogy az is közrejátszott.

Korábban is volt arra példa, hogy az eredeti japán szó helyett inkább a sino-japán olvasat maradt meg :

大根 óne → daikon

火(の)事  hi no koto → kadzsi

蝶   kawahirako (kawabirako) → csó

6 LvT 2012. április 13. 19:25

@LvT: Apropó, a jelöletlen összetételt alkotó kandzsipárok meglehetősen idegenek az „eredeti” japán nyelvi struktúrától, ezért is volt, hogy nem tükörfordítódtak ezek az elemeiknek megfelelő japán (kun) szavak alapján, hanem inkább átvették az eredeti kínai (on) ejtésüket japános akcentussal. Felvetem, hogy éppen a <彼女> jelöletlen – <の> /no/ nélküli – írásmódja válthatta ki azt, hogy a <女> tag japános /onna/ olvasata idővel kíniaias /dzso/ olvasattá változott. Ui. még modern jelöletlen írásjel-összetételekben is a kandzsik on-ejtése a produktív, pl. <自動車> /dzsi-dó-sa/ ’autó’ és nem */onozu[to]-ugok[i]-kuruma/ ’magától-mozgás-kocsi’.

5 LvT 2012. április 13. 17:27

@scasc: @elhe taifin:-t kiegészítve:

A japán kandzsik használata nem vetkőzte le teljesen az ideografikus jelleget: a rendszerint kandzsival leírt tő és a kanával leírt szuffixumok határa gyakran elmosódott. Ha megnézzük a <彼> jel önálló olvasatait [1], akkor van /a/ ’amaz; az ott; a régebben említett’, /are/ ’ua.’, /kare/ ’ő’. Az /a/ és az /are/ ekvivalenciája jelzi, hogy a /-re/ itt adott esetben redundáns „névmási” toldalék, s mint ilyen, a <彼> jel kifejezheti ezt az olvasatot is, anélkül, hogy <彼れ> formában kellene írni. Sőt az [1] szerint az ’amaz a (távoli) hely’ jelentésű <彼処> jelpár egyaránt kiolvasható /a-ko/, /aszo-ko/, /asi-ko/, /aszu-ko/, /kasi-ko/ ejtéssel, vagyis a <彼> több defektív tőformát helyettesíthet írásban.

A <彼女> /kanodzso/ szókapcsolatban a /no/ a birtokos–jelzői partikula: a fenti mintára nem muszáj írásban megjeleníteni, mert jelzői használatban obligát elem. Sőt a tömörebb írásmód kihangsúlyozza a névmási használatot. Azonban, amikor nem ilyen egybeforrott szerkezetről van szó, a <の> /no/ inkább kiíródik, vö. <彼の岸> /ka-no-kisi/ ’nirvána, tkp. az a távoli part’.

Persze, ha jól tudom, amennyiben fontos pl. a <彼処> aktuális ejtését jelölni, akkor az illető részt kanával ki is lehet írni: <彼そ処> /a-szo-ko/, <彼し処> /a-si-ko/ v. /ka-si-ko/ stb.

[1] jisho.org/words?jap=%E5%BD%BC&eng=&dict=edict&tag=&sortorder=relevan

4 elhe taifin 2012. április 13. 16:46

@scasc:

a kano az jelzői névmás, magyarul kb "az a X" - nek fordítható.

Lásd még:

kore - ez

kono - ez a....

stb.@scasc:

3 scasc 2012. április 13. 15:45

De a kompozitumban miért kano ejtésű az, ami a onna/dzso nélkül kare?

2 Sigmoid 2012. április 13. 12:34

Tegyük hozzá, hogy a "kare" ill. "kanodzso" helyett nagyon gyakran (talán ezeknél gyakrabban is) használják a semleges "anohito" ("az az ember") kifejezést.

1 elhe taifin 2012. április 13. 08:44

A blog facebook oldalán az is felmerült, hogy a koreai gunyeo 그녀 "az a nő" is hasonló lehet. www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=281294728618700&id=3059656

Információ
X