-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vajon miért pezsdül fel az élet ilyenkor a fagyos szőlőhegyeken Európa-szerte, holott január közepén sem metszeni, sem kapálni nem lehet? Lehet, hogy egy kósza népi etimológia az alapja egy kontinensen átívelő népszokásnak? Horror az Ibériai-félszigeten, látogatás egy párizsi zeneszerzőnél és borospincék minden mennyiségben – Szent Vince emléknapján.
Ha szeretjük a jó bort, nézzünk gyorsan a hőmérőre – Vince napja, január 22. ugyanis fontos időjósló nap a szőlősgazdáknak. Ha fagypont feletti hőmérséklet van, olvad a hó, süt a nap, akkor a hagyomány szerint jó bortermés várható. Ellenkező esetben azonban rossz év vár a bortermelőkre. A regulának több megfogalmazása is ismert.
Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince.
Ha (meg)csordul Vince, tele lesz a pince.
Ha fénylik Vince, tele lesz a pince.
Ha megcseppen Vince, megtelik a pince.
Amellett azonban, hogy élénken figyelik a szőlőtulajdonosok az időjárást ezen a napon, még számos mást is tehetnek a jó termés érdekében. Egyes helyeken ezen a napon lemetszettek egy vesszőt a szőlőről, s ezt az úgynevezett vincevesszőt a szobában vízbe állították. Abból, hogy mikor és hogyan hajtott ki bent a melegben a vessző, a következő évi termés minőségét és mennyiségét jósolták meg. Másutt megöntözték a szőlőskert sarkait borral, vagy hurkát, kis gömböcöt aggattak a karókra – mindezt abban a reményben, hogy így nagyszerű termés lesz. Akármit is tettek azonban a gazdák, mindenképpen ki kellett menni a szőlőhegyre, lehetőleg cimborákkal, és iszogatni egy kicsit. Vajon hogy kapcsolódott össze Szent Vince emléknapja a szőlőműveléssel?
Zaragozai Szent Vince
Január 22-én az egyház egy spanyol szentre emlékezik. Szent Vince születésének körülményei nem egészen tisztázottak. Míg a legtöbb helyen az észak-spanyolországi Huesca városát jelölik meg születése helyéül, a spanyol Wikipédia szerint az is elképzelhető, hogy a Huescától mintegy 70 kilométerre délre fekvő Zaragozában látta meg a napvilágot – valamikor a 3. század második felében. Abban egyetértenek a források, hogy a fiú az egyház szolgálatába állt és a zaragozai püspök, a későbbi Szent Valér hitvalló diakónusa lett.
Arról, hogy mi történt Szent Valérral, meglehetősen ellentmondásos információkat találunk. Egyesek szerint Vincével egy időben vértanúhalált halt, mások szerint száműzetésre ítélték: egy, a mai Barbastro városának közelében található Enet nevű helyen élt 315-ig.
A szépen prédikáló diakónus az utolsó nagy keresztényüldözés áldozata lett. A keresztények utáni hajtóvadászat Diocletianus és Maximianus császárok uralkodásának idején, 303-ban kezdődött. Vincét feltehetőleg 304-ben, Valenciában érte utol végzete. A fiatal papot válogatott kínzásoknak tették ki. Többek között őt is rostélyon sütögették, mint majdnem fél évszázaddal korábban az ugyancsak spanyol születésű Szent Lőrincet. A legdurvább beszámolók szerint a sütögetés előtt Vincét többek között keresztre feszítették, megkorbácsolták, húsát feltépték és megnyúzták. További sanyargatások után végül Vince mártírhalált halt.
A testet azonban nem engedték eltemetni, hanem kidobták a szántóföldre, hogy a kutyák vagy a keselyűk takarítsák el maradványait. Ezt azonban egy nagy madár – varjú vagy sas – megakadályozta, így a holttestet inkább zsákba varrták és a Turia folyóba vetették, mely a tengerbe sodorta. A víz azonban kidobta magából Szent Vince maradványait, s így végül feltehetően Valencia külterületén temették el. Mások szerint a tenger a tetemet egészen a Gibraltári-szorosig, pontosan a mai Szent Vince-fokig (Cabo de São Vicente) vitte, ahol síremlékét varjak őrizték. Végül a szent maradványait Lisszabonba szállították, a Santa Maria Maior katedrálisba. A mártírhalált halt szent egy ruhadarabját (stóláját vagy tunikáját) sokáig Franciországban őrizték, s itt a takácsok már a 13. században védelmezőjüknek tekintették a szentet.
Szent Vince a patrónusa a portugál fővárosnak, Lisszabonnak, a spanyolországi Valenciának és a Madeira szigetén található São Vicente községnek. Emellett a szőlőművesek és az ecetkészítők, valamint a takácsok védőszentje.
Vince, a szőlő és a szamár
Röviden ennyit tudunk Szent Vincéről – sehol egy szőlőszem vagy egy boroshordó. Pedig elsősorban Franciaországban, de másutt is erős kapcsolatot tételeznek fel Szent Vince és a szőlő között. Amerikában még szőlőfajtát is neveztek el róla. A szent és a növény közti kapcsolatot a legtöbben magának a Vince névnek tudják be. Azt feltételezik, hogy hajdanában a latin vinum ’bor’ szóból származó francia vin ’bor’ tövet vélték fedezni a névben – tehát népi etimológiáról van szó. A Vince név valójában a vincere ’győzni, nyerni’ latin szóhoz köthető, csakúgy, mint a Viktor, Viktória ’győző, győztes’ nevek. Maga a Vince a latin Vincentinus ’győztes’ név rövidülése.
Vincent d’Indy (1851–1931) párizsi születésű zeneszerző volt. Társaival ő alapította a Schola Cantorum de Paris zeneiskolát, melynek egyik első igazgatója is volt. Az iskolában elsősorban a gregorián dallamokat és a 16-17. század dalait oktatták. D’Indy 1875-ben szimfóniát komponált Hunyadi János tiszteletére (Op. 5).
A népi etimológiáknak két változatát is sikerült fellelnünk. Mindkettő a Vince név francia megfelelőjéhez, a Vincenthez kötődik. Ennek kiejtése magyaros átírással leginkább [venszan] formában adható vissza. Olvasóink azonban meg is hallgathatják a név franciás kiejtését, Vincent D’Indy francia zeneszerző nevében. A Vincent névhez hasonlóan kell kiejteni a franciában a vin ’bor’ és a cent ’száz’ szavak sorát is. Ez lehetett az alapja annak, hogy egyesek szerint a nevet ’százszoros bor’-nak értelmezték. Mások szerint a Vincent névben a vin ’bor’ és a sang ’vér’ szavak összetételét hallották bele, és a ’szőlő vére’-ként értelmezték. Ennek az lenne a magyarázata, hogy ha a nedvkeringés beindulása után lemetszünk egy szőlővesszőt, kibuggyan a „szőlő vére”.
Létezik nyelvészkedéstől mentes magyarázat is Szent Vince és a szőlő, pontosabban a szőlőmetszés kapcsolatára. A történet szerint Vince egyszer szamarával haladt az úton, s megállt a szőlőben dolgozó munkásokkal beszélgetni. Közben a szamara lelegelte néhány tőkéről a vesszőket. Később a szőlőben dolgozók észrevették, hogy a szamár által megrágott töveken sokkal dúsabb a termés, így ezután tél végén ők is levágták a szőlővesszőket. Így találta fel Szent Vince szamara a metszést, mely máig az egyik legfontosabb munka a szőlőkben.
Vincellérek Magyarországon
A hazai szőlőskerteket sem kerülte el a népi etimologizálás. Bármilyen csábító is azt gondolnunk, hogy a magyar vincellér ’szakképzett szőlőmunkás’ szó Szent Vince nevéből ered, nem ez a helyzet. A magyar nyelv történet-etimológiai szótára szerint a szó nyugati szomszédainktól került hozzánk. A bajor-osztrák weinzierl ’szőlőmunkás’ szó végső soron a latin vinitor ’szőlőmunkás’ szóból ered. Tehát a vincellér szó valóban rokonságban áll a latin vin ’bor’ szóval – ellentétben Vincével. A Nyitra környéki palócoknál a weinzierl szó pedig népetimológiával vincúrra magyarosodott.
A pincér szót a nyelvújítás korában képezték a pince szóból, német mintára (Keller ’pince’ > Kellner ’pincér’).
A vincellér szó eleje meglehetősen hasonlít pince szavunkra. Így nem meglepő, hogy Vas megyében pincellér alakban is feljegyezték a borospince körül szorgoskodó munkás megnevezését (újabb népetimológia). Az viszont feltehetően sokakat meglep, hogy a 14. század óta adatolható pince szónak egy egészen más italhoz van köze. Ez ugyanis a szláv pivo ’sör’ származéka. Az átvett alak valószínűleg *pivnica lehetett, melynek eredeti jelentése ’sörraktár’ volt.
A vincellér szó több ormányosbogár nevében is megjelenik. A szőlő károsítói közé tartozik a hamvas vincellérbogár (Otiorhynchus ligustici). Más, hasonló fajok is a szőlőmunkás nevét viselik, bár nem fogyasztják a szőlő levelét. Ide tartozik a barázdáshátú vincellérbogár (O. sulcatus), a kallóvincellér vagy aranypikkelyes gyalogormányos (O. fullo) és a szamócavincellér vagy apró gyalogormányos (O. ovatus).
Már csak egy kérdés vár tisztázásra. Hogy kezdődhetett Szent Vince tisztelete Magyarországon, oly távol Valenciától, Lisszabontól és Franciaországtól? A kérdésre biztos választ nem tudunk adni. Annyi bizonyos, hogy Vince alakja már az I. István által, feltehetően 1031-ben készíttetett miseruhán, a későbbi koronázási paláston is feltűnik. A szent közép-európai tisztelete feltehetőleg Boroszlóból (Wrocław, Lengyelország) indult el, ahová ereklyéiből is került. Az itteni Szent Vince templomot az 1500-as években szentelték Szent Vincének. Magyarországon Zaragozai Szent Vince templomot ugyan nem kapott – de a szőlősgazdák itt is élénken figyelik az időjárást január 22-én, egy pohár borral a kezükben.
Források, további olvasnivaló
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
Új magyar tájszótár
Jolsvay – Steinmann – Szily: A magyar állatvilág szótára
Fercsik – Raátz: Keresztnevek enciklopédiája
Diós István A szentek élete. Szent Vince
Mátray: Keresztneveink. Szentek, vértanúk
Tátrai – Karácsony Molnár: Jeles napok, ünnepi szokások
Zaragozai Szent Vince a magyar, angol és spanyol Wikipédián
Katolikus Lexikon: A magyar koronázási palást
A koronázási palást (Magyar Nemzeti Múzeum)
Szent Vincéhez kapcsoló legendák, ábrázolások (spanyolul)