nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Galamb a szájba
Akiről a gregoriánt elnevezték

Vajon miért nyúlkál egy galamb egy pápa szájába? Mi az a stációs körmenet? Kik énekelték a gregorián dallamokat? Honnan származik a szolmizáció? Mi a különbség a gergelyjárás és a gergelytánc között? Egy gazdasági igazgatónak sem utolsó pápa életútjába pillantunk bele, s közben azt is megtudjuk, mi a célja az iskolába járásnak.

Wenszky Nóra | 2013. március 12.
|  

Az egyik legnagyobb hatású kora középkori egyházi vezető, a későbbi Nagy Szent Gergely azon kevés pápák közé tartozik, akik a saját nevükön lettek egyházfők. A halálakor azonnal szentté avatott patríciuscsaládból származó szerzetes 14 évig állt az egyház élén (590–604), s ezzel megnyitotta a Gergely nevű pápák sorát. A szerzetesi puritán életmódot kedvelő, hatalmas munkabírású I. Gergely kitűnő gazdasági szakembernek bizonyult, így egyre több jövedelmet szerzett egyházának. Igen termékeny író is volt – a legenda szerint egy galamb adta a szájába a szavakat. Mivel egy szájban turkáló galambot nem oly könnyű szépen ábrázolni, Gergelyt leginkább galambbal a vállán vagy a válla fölött ábrázolják. Igyekezett a katolikus hitet minél szélesebb körben elterjeszteni: ő indította útjukra az első hittérítőket Angliába, valamint a frankok és vizigótok megtérítésében is jelentős szerepet játszott. Emellett elérte, hogy a római birodalomban a zsidókat ugyanolyan jogok illessék meg, mint a keresztényeket.

Szent Gergelynek súg a galamb
Szent Gergelynek súg a galamb
(Forrás: Wikimedia Commons)

A Gergely-naptár viszont Nagy Szent Gergely 16. századi utóda, XIII. Gergely (1572–85) nevéhez fűződik.

Az egyházi életben is számos újítás fűződik nevéhez. Ő játszotta a legjelentősebb szerepet a római szertartásrend megalkotásában, mely a későbbi katolikus liturgia alapjául szolgált. Felújította a stációs liturgia szokását, a stációs körmeneteket. Ez azt jelentette, hogy bizonyos ünnepnapokon a szentmisét egy előre kijelölt templomban, a stációs templomban, azaz ’megállási templomban’ tartották. A hívek a misét megelőzően egy másik, közeli templomban, a collecta templomban, a ’gyűjtőtemplomban’ jöttek össze, majd együtt vonultak a szentmise helyére, hogy meghallgassák az igehirdetést.

Gergely pápa nagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy a prédikációk közérthetőek és szépek legyenek. Így szentmiséin gyakran hozott fel a hétköznapi életből vett példákat. Emellett a szertartás szépségéhez hozzájáruló egyházi énekekkel is behatóan foglalkozott. A vatikáni Schola Cantorum hivatásos énekegyüttes alapítását is többen neki tulajdonítják. I. Gergely neve talán a később róla elnevezett gregorián énekekről ismert elsősorban.

Mi az a gregorián? Egyszólamú egyházi ének, melyet eredetileg férfikórus énekel, a hivatalos római szertartásrend része. Az egyik igen ismert gregorián dallam a 8. században komponált Szent János himnusz, melyet kezdősoráról leginkább Ut queant laxis néven ismernek. A dalban az énekesek Keresztelő Szent Jánost kérik, hogy óvja meg őket a rekedtségtől.

Ut queant laxis – Arezzói Guido gregorián dallama
Ut queant laxis – Arezzói Guido gregorián dallama
(Forrás: Wikimedia Commons / Olorulus / GNU-FDL 1.2)

Miért olyan híres ez a könyörgés? A latin szövegű dal sorkezdő szótagjai adják a máig használt szolmizációs hangok neveit. A ma ként ismert hangot a 16. századig utnak ismerték, ekkor választottak neki új nevet, mert a rövid zárt szótag nem énekelhető olyan jól, mint a hosszú magánhangzós nyílt szótag. Ebben az időben került be a skálába eredetileg si néven a ma tiként ismert hang is. A dal sorai a szolmizációs hangnak megfelelő hangon kezdődnek.

A gregorián dallamok fénykora a középkorban volt. A 16. századig, azaz a tridenti zsinatig (1545–63) számos helyi gregorián dallam fejlődött, ám az 1100 után keletkezett dallamokat ekkor kivették a szertartásrendből. Emellett a nehezebb, díszesebb, hosszabb dallamokat egy bizottság leegyszerűsítette, s ezek az egyszerűbb változatok kerültek be az énekeskönyvekbe. Csak 1903-ban, X. Pius pápa egyházzenéről szóló motu prorio, azaz saját kezdeményezésére kiadott, Inter Sollicitudines című rendeletére kerültek elő ismét a régi dallamok és szövegek, melyeket az azóta kiadott énekeskönyvek tartalmaznak. Ám a X. Pius rendelkezéseit nagyrészt szentesítő II. vatikáni zsinat (1963–66) óta ismét visszaszorulóban van a latin szövegre írt gregoriánok éneklése – hiszen ekkor engedélyezték a katolikus istentiszteleteken az anyanyelv használatát, mely az egyházi énekeket is érintette.

A gregoriánok rendszerezőjének, Szent Gergely pápának a napját halálának évfordulóján, március 12-én ünnepli hagyományosan az egyház. A II. vatikáni zsinat a húsvétot megelőző böjt miatt Szent Gergely ünnepét áthelyezte szeptember 3-ra, Gergely pápaságának kezdőnapjára. Hazánkban Gergely ünnepe továbbra is márciusban van, s a hozzá köthető néphagyományok, elsősorban a gergelyjárás, is ehhez a dátumhoz kötődnek.

Gergelyjárás

Az 1500-as évektől kezdve alakult ki az a hagyomány hazánkban, hogy március 12-én, azaz Gergely napján a diákok alamizsnát gyűjtöttek maguknak és tanítóiknak. A 16. században új elemmel bővült a szokás: már nem csak kéregettek, hanem tanulókat is toboroztak az iskolába.

Miért pont Gergely napján gyűjtötték az új tanulókat? Ennek két oka volt. Egyrészt IV. Gergely pápa (pápa 828–844) az iskolák patrónusának nyilvánította nagy nevű elődjét, Szent Gergely pápát és egyháztanítót, más néven egyházdoktort. Másrészt a 19. század közepéig a tanév márciustól márciusig tartott, tehát kézenfekvő volt, hogy ekkor érdemes új diákokat szerezni.

Hogy zajlott a gergelyjárás? A csúcsos papírsüveget vagy csákót és fakardot viselő diákok – gyakran tanítójuk vezetésével – énekelve végigvonultak a településen, és bezörgettek a házakba. Ezután engedélyt kértek a belépésre, majd esetenként színjátékkal egybekötve elénekelték a széles körben ismert és számos változatban élő, sok versszakos Szent Gergely doktornak... kezdetű éneket. Végül összegyűjtötték és megköszönték az adományokat, s áldást kértek a háziakra. Lássuk az adománykérő dal legismertebb részét!

Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak,
Az ő napján,
Régi szokás szerint, menjünk Isten szerint
Iskolába.

Lám a madarak is, hogy szaporodjanak,
Majd eljőnek,
A szép kikeletkor sok szép énekszóval
Zengedeznek.

Refrén:

Adjatok szalonnát,
Omne dignum reverendum laude,
Hadd csináljunk rántottát,
Totus capus demiserum forume domine.

A dal refrénjében két sor is latin vagy latinra emlékeztető szavakat tartalmaz. A Magyarországtól északabbra fekvő vidékeken a diáktoborzást nem Gergely, hanem az elsősorban torokfájás idején segítségül hívott Szent Balázs napján (február 3.) tartották – ezt a szokást nevezik balázsolásnak.Hasonló sorokat találunk a balázsoláskor énekelt dalban is Ezeket a szavakat feltehetőleg templomi liturgikus szövegekből tanulták, talán valamilyen imádság részeként és egyes szavakat elferdítettek – így a latin szöveg nem értelmes. A dal egyes változatai csupán az adománygyűjtésről szólnak, de vannak olyan verziók is, amik az iskoláztatás célját is megjelölik. Ezek szerint azért kell tanulni, mert ebben az országban tisztséget csak tanult ember viselhet, illetve Isten szolgálatát is megadják célként. Az egyik változat például így hangzik:

Nem jó tudatlanul,
Felnőni parasztul

Ez világban,
Mert úgy emberségre,
Nem juthatsz tisztségre
Ez országban.

Ily helyen királyok,
Úrfiak, császárok
Taníttatnak.
A szegény árvák is,
Elhagyott fiak is
Oktattatnak.

Ott kell megtanulni,
Miképp kell szolgálni
Az Istennek.
Hittel szeretettel,
Kegyes szent élettel,
Felségének

Gergelytánc

Akármilyen híres egyháztanító is volt Nagy Szent Gergely, és akármennyire szerette is a muzsikát, a moldvai táncházakban igen népszerű gergelytánc elnevezése nem kötődik sem hozzá, sem a többi 15 Gergely nevű pápához.

Az egyházdoktorok nem táncolnak – balra Szent Gergely
Az egyházdoktorok nem táncolnak – balra Szent Gergely
(Forrás: Wikimedia Commons / Abraham van Diepenbeeck)

A moldvai csángóknál ismert igen régi körtánc a gergeltánc, melyet feltartott kezekkel összekapaszkodva táncolnak hol balra, hol jobbra haladó lépésekkel. Az irányváltást jelző dobbantások között számos lépésvariációt járnak. A több változatban élő dal szövege egy szerelmi történetet beszél el, az elbeszélő lány és egy Gergel(y) nevű fiú között. Búcsúzzunk most a Gergelyektől egy olyan szövegváltozattal Kerényi Róbert gyűjtéséből, mely a románc szomorú végkifejletét is ismerteti:

Mikor Gergel legény vót
Jaj, micsa’szép legén vót
Édes Gergelem
Kedves Gergelem

Jaj micsa’szép legén vót
Csipkefábol botja vót
Édes Gergelem
Kedves Gergelem

Gergel sültült e pincébe
Én táncoltam e gerlicsbe
Édes Gergelem
Kedves Gergelem

Gergely sültült s én táncoltam
Jaj be kedves lányka vótam
Édes Gergelem
Kedves Gergelem

Papucskáim kopogtak
Pántlikáim zurrogtak
Édes Gergelem
Kedves Gergelem

Papucskáim kop-kop-kop
Pántlikáim zer-zer-zer
Édes Gergelem
Kedves Gergelem

Gergely szeretőm vala
Karikagyürüm vala
Édes Gergelem
Kedves Gergelem

Gergely szeretőm nincsen
Karikagyürüm sincsen
Édes Gergelem
Kedves Gergelem

Veresboros üvegem
Kecskeszemű Gergelem
Édes Gergelem
Kedves Gergelem

A szöveg megértéséhez néhány szómagyarázat: micsa’ – micsoda, sültül – furulyázik, gerlics – pincelejárat, kecskeszemű – keskenyszemű.

Források

Bálint Sándor (1998): Ünnepi kalendárium 2.

Mészáros Péter: A gregorián története – Trefort Zene Portál.

Magyar történelmi latinságok V.

Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások.

Magyar Katolikus Lexikon.

Zoltán Eszter (2001): A moldvai csángók táncairól ma. In: Balogh Sándor: Moldvai hangszeres dallamok.

Szent Gergely a magyar és az angol Wikipédián.

Köszönettel tartozunk Szigetvári Péternek a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségéért.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sigmoid 2013. március 12. 12:45

A si és a ti változatok igazából országfüggőek... Az angolszász és német zenei hagyományokkal rendelkező országokban, illetve a Kodály módszerben ti-t használunk, de például a latin országokban si-t.

Én személyesen a si-t énekelhetőbbnek / szebbnek tartom, a ti mögött az volt a logika hogy minden szótag más betűvel kezdődjön. :)

Információ
X