nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mit kell most csinálni?
– a kertben és az ágyban

A tavasz egyik kiemelkedő egyházi ünnepe Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A röviddel a tavaszi napéjegyenlőség után, március 25-én ünnepelt naphoz különféle kertészeti munkák elvégzését kapcsolták a paraszti hagyományban. Mit kell ilyenkor tenni a kertben és az ágyban?

Wenszky Nóra | 2012. március 24.
|  

Március 25-ét mint Jézus fogantatásának az ünnepét ünnepli a katolikus egyház. A Biblia szerint Gábriel arkangyal megjelent Szűz Máriának, és bejelentette neki, hogy a Szentlélek megárnyékozza őt. Így hamarosan fiút fog szülni, aki az Isten fia lesz (Lukács 1,26–38, Máté 1,18–25). A bejelentés, azaz az angyali üdvözlet időpontját Jézus születése előtt kilenc hónapra tették. Ezt a kereszténység nyugati és keleti ágában is március 25-én ünneplik. Az ünnep magyar elnevezése Gyümölcsoltó Boldogasszony. Nevét onnan kapta, hogy hazánkban ekkor szokták elvégezni a gyümölcsfák oltását.

Angyali üdvözlet – a hajdúdorogi görög katolikus templom ikonja
Angyali üdvözlet – a hajdúdorogi görög katolikus templom ikonja
(Forrás: Wikipedia Commons / Jojojoe / CC BY-SA 3.0)

 

A ’tüzet vagy szomjat csillapít’ jelentésű olt szó az alszik szóval azonos eredetű, ezek töve finnugor örökség.

Mit jelent az oltás? Az olt szó eredetére A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint két magyarázat is van. Az egyik szerint a szó töve ősi, ugor örökség. Az alapige jelentése ’hozzátold’ lehetett, és ebből a tőből alakult ki az alkot szó is. A másik, kevésbé valószínű magyarázat szerint az olt az avik uráli eredetű elavult szó származéka, jelentése ’behatol’. (Ebből a szóból ered az avat és az árt is.) Jelentéstanilag mindkét magyarázat megfelelő, hiszen a növényeken végzett oltás során egy növény felhasított vesszőjébe egy másik növényről származó vesszőt dugnak, ami behatol az alanynövénybe. Ezzel az ágat megtoldják. Az oltásból jó esetben új ág sarjad.

Mit oltunk és hogyan?

Az oltás alanyául olyan növényt szoktak választani, mely jól fejlődik az adott termőhelyen, és ellenálló a talajban élő kórokozókkal szemben. Az oltóvesszőt viszont olyan növényről vágják, ami például ízletes termést hoz. Az oltás eredményeként olyan növény jön létre, mely szépen fejlődik és előnyös tulajdonságú gyümölcsöt érlel. Az oltás elvégzésének fő ideje a nedvkeringés megindulásakor, azaz március végén, április elején van – tehát Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének idején.

Ízletes termés
Ízletes termés
(Forrás: Wikimedia Commons / Glysiak / GNU-FDL 1.2)

 

A metsz ’egy mozdulattal levág’ szó töve a mára elavult met ige, amiből a  metél igék keletkezett – az -sz és az -l is gyakorító képző. A tő ismeretlen eredetű.

Az oltóvesszőt és az alany vesszőjét általában metszőollóval vágják le. A ’vágószerszám’ jelentésű olló szó valószínűleg névátvitellel keletkezett, a 16. század előtt. Ez a szó eredendően ’kecskegida’ jelentéssel a törökből került a magyarba, de ebben a jelentésben ma már csak Erdély egyes vidékein él. Népmeséinkben azonban találkozhatunk vele. A szerszám és a kecske közötti feltételezett hasonlóság az, hogy a kis kecskék hátsó lába úgy áll, mint az olló szára. Az X lábú asztalt is nevezik kecskelábú vagy ollólábú asztalnak.

Kecskeollók
Kecskeollók
(Forrás: Wikimedia Commons / Trialsanderrors / GNU-FDL 1.2
)

 

A kacor ’hajlított pengéjű (kertész)kés’ szó szláv eredetű, mely a déli szláv nyelvekből került a magyarba, de egyes tájnyelvi alakváltozatai a szlovákból származhatnak. A szláv szavak töve az ószláv *kosorъ ’görbe metszőkés’ lehetett. A rövid, ívelt pengéjű kést főként a szőlőtermesztő vidékeken használták. Kacor király neve viszont a szlovák kocúr ’macska’ szó átvétele.

Az ollóval lemetszett oltóvesszőt az alanynövénybe kell illeszteni. Ehhez az alanyvesszőn is metszést ejtenek, gyakran a kacor nevű kertészkéssel. Az oltásnak számos módja ismert, ezek között az a különbség, hogy milyen alakú vágást ejtenek az alanyon és ebbe hogy helyezik be az oltóvesszőt. Ismeretes például a párosítás, a héj alá oltás, a hasítékoltás, az oldallapozás és a kecskeláb-ékezés. Ez utóbbi módszernél V alakú hasítékot készítenek az alanyon, melynek alakja ismét a kecskék lábának állására emlékeztet. Az alanyba helyezett oltóvesszőt általában kötözéssel rögzítik.

Kacorok
Kacorok
(Forrás: Wikimedia Commons / Felix Blum)

Ha az oltás sikeres, azaz megered, akkor a két vessző szövetei pár hét alatt összenőnek, összeforrnak. Az új vessző kihajt. Az ebből létrejövő új ág néhány év múlva az oltóvesszőt adó növénnyel megegyező tulajdonságú termést érlelhet.

A termékenység napja

A Gyümölcsoltó Boldogasszony napján oltott gyümölcsfákhoz Göcsejben az a hiedelem fűződött, hogy az ilyen fák ágát nem szabad letörni. Ha valaki ezt mégis megteszi, akkor a fából vér folyik, a károkozó pedig vaksággal bűnhődik tettéért, halála után pedig elkárhozik.

Krisztus csodálatos születését és a gyümölcsfák termésérlelését népdalaink párhuzamba állították. Ennek szép példája a Fa hozza a bimbaját... kezdetű népdal. A Szűzanya csudás megtermékenyülésének napját – melyet az 1519-ben kiadott Lányi-kódexben Testfogadó Boldogasszony napjának neveztek – a hétköznapi asszonyok termékenységével is kapcsolatba hozták. A néphagyomány szerint ugyanis biztosan megfogan a gyermek minden asszony méhében Gyümölcsoltó avagy Testfogadó Boldogasszony napján.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 doncsecz 2012. március 24. 14:16

Vceplena Marija ahogy mifelénk mondják. A cepiti oltást jelent, ez vonatkozik gyógyszeres oltásra is akár.

Információ
X