nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ki védelmezi Anakint és Fródót?
Védőszentek egyéni használatra

Védőszentje nemcsak foglalkozásoknak, hanem földrajzi egységeknek, gyakori vagy súlyos betegségeknek, sőt minden egyes embernek van, időnként azonban nem is olyan egyszerű megállapítani, melyik égi pártfogó is az illetékes. Cikkünkből kiderül, hová fordulhatnak segítségért azok, akik nem találják nevüket a népi kalendáriumban.

Lucia Severa Cambrensis | 2013. december 20.
|  

Ahogy az a nyest korábbi cikkéből is kiderült, míg a középkori és újkori társadalmi berendezkedésben megszokott foglalkozásoknak kiterjedt és aprólékosan szabályozott védőszent-rendszere van, addig a modern szakterületek, foglalkozások illetékes égi patrónusának beazonosítása igencsak problematikus lehet. A katolikus egyház évszázadok óta nagy figyelmet fordít arra, hogy a híveinek az élet minden területén illetékes védőszenteket biztosítson, legyen szó lakhelyről, betegségről, vagy akár az embert egész életében elkísérő nevéről.

A személyes védőszentek szerepe a katolikus egyház szerint azért is különösen hangsúlyos, mert az égi közbenjárás kieszközlése mellett a választott patrónus kiválósága, erényei és kegyelmei révén követendő példával is szolgál a híveknek az életszentség útján. Ezért az egyház hagyományosan azt szorgalmazza, hogy a katolikus szülők olyan utónevet válasszanak gyermeküknek, amelyet az egyház által a szentek sorába iktatott valamely személy is visel, több katolikus többségű országban pedig hagyománnyá vált a védőszent emléknapján a névnaposok ünneplése is. A népszerűbb neveket több, esetenként több tucat szent is viselhette, ezért például a Péter, János, Mária nevekhez egy évben több névnap is kapcsolódhatott.

„Virágos kert vala hírös Pannónia”

Magyarországon a 18. századig maradt általános szokás, hogy a katolikus gyermekek szinte kizárólag szentek után kapták utónevüket. Ekkor vált azonban divattá az ősi magyar eredetűnek vélt utónevek felújított használata, illetve az új magyaros hangzású nevek megalkotása. Néhány esetben a magyar nevekhez is tartozhatott történelmi okokból katolikus szent, így például a Piroskák védőszentje Szent Irén lett, mivel László király Piroska nevű lánya bizánci császárnőként az ő nevét viselte. Azonban a nevek többségénél, különösen az irodalmi neveknél azonban ilyen párhuzam hiányában sem védőszent, sem névnap nem állt rendelkezésre. Az egyház azt a megoldást szorgalmazta, hogy a magyaros név mellé a keresztelendők kapják egy népszerű szent nevét második utónévként – ez a szokás azonban az 1930-as évekre népszerűtlenné vált, a szocializmus évtizedei alatt pedig a névdivat teljesen figyelmen kívül kezdte hagyni az egyházi hagyományokat. Az 1960-as, 70-es évekre egészen sok olyan utónév vált anyakönyvezhetővé Magyarországon, melyet katolikus szent soha nem viselt, az ilyen nevek száma pedig azóta is nő.

De mi történjék azokkal, akik felnőtt korukban válnak vallásossá, vagy akik gyakorló katolikus létükre magyaros nevet kívánnak választani gyermeküknek? A helyzetre Fekete Antal Keresztneveink, védőszentjeink című könyve kínálja a megoldást. 1974-es első megjelenésekor a kötet elsődleges célja az volt, hogy védőszentet rendeljen a Ladó János Magyar utónévkönyvében szereplő összes utónévhez, így elősegítendő, hogy „katolikus szempontból ne legyen akadálya annak, hogy a jegyzék bármelyik nevét felvegyük, és arra se legyen szükség, hogy olyan második nevet csatoljunk hozzá, amelyet valaha egy szent viselt”. A könyv azóta már a harmadik, javított és átdolgozott kiadásnál tart, a közismert és néhány kevésbé népszerű védőszentek felsorolása mellett elsősorban a magyar eredetű, magyaros hangzású utónevekre összpontosít.

Istennek minden illetékes szentjei
Istennek minden illetékes szentjei
(Forrás: Lucia Severa Cambrensis)

A magyar utóneveket a szerző ősmagyar, ómagyar, régi magyar és új magyar kategóriákba sorolja, aszerint, hogy tudomása szerint a nevet mikor viselték először. Ugyanakkor nagyon engedékenyen használja a magyar címkét, meglátása szerint „a magyarság finnugor (magyar) nyelvű és különféle törökös (sőt egyéb) nyelvű népelemekből forrott össze azzá a nemzetté, amely ezt a hazát elfoglalta. Ennek a népnek a névkincse magyar név.” Az írói névalkotások és az újabb keletű, közszói eredetű nevek mellett ezért a magyar nevek közé sorolja a török, Sem a török, sem a felsorolt nyelvek – a finnen kívül – nem rokonai a magyarnak. A besenyő és a kun viszont török (és nem más) nyelvek, míg a hunról semmit nem tudunk: még Attila neve sem hun, hanem gót eredetű. (A szerk.) és ”még néhány rokon (besenyő, finn, hun, kun, mongol) nyelv és nép köréből való” neveket is, valamint – jelentsen ez bármit is – „különleges indoklással és elvi engedménnyel” ide tartozik az Aladár, az Attila és a Csörsz név is.

A nevek s védőszentek megfeleltetése hasonlóan szubjektív és esetleges, a nevek jelentésének, hangzásának hasonlósága mellett gyakorlatilag bármilyen asszociáción alapulhat. A Kósa nevet viselőknek a szent kassai vértanúk a védőszentjei, mivel a Kósa valószínűleg a „Kosa, Kossa, a „kos” becéző alakja, Kassa város neve is innen származik”. Bekény védőszentje Pachomius remete, vagy Becket Szent Tamás, II. Henrik angol király lordkancellárja lehet, Emődé Szent Emygdius, Koppányé pedig Koprész alexandriai vértanú, vagy – követhetetlen gondolatmenettel – a keresztes Kapisztráni Szent János. (Kapisztráni Szent János választása azzal az előnnyel is járna, hogy István után a Koppányok is nemzeti ünnepen ünnepelhetnék névnapjukat, a szent emléknapja ugyanis október 23-ára esik.) Előd védőszentje a javaslat szerint Szent Primus vértanú lehet, Botondé Stock Szent Simon, aki „húsz évig élt remeteéletet egy fatörzsben”, mielőtt belépett a karmelita rendbe. Árpád-házi Szent László, a lovagkirály a Lászlók mellett a Csatár és Deli nevet viselőkre is kiterjeszti oltalmát.

László király festve, rajzban, rovásírással: minden igénynek megfelel
László király festve, rajzban, rovásírással: minden igénynek megfelel
(Forrás: Lucia Severa Cambrensis)

A női utónevek rendszere sem könnyebben átlátható. Szent Flóra vértanú a Flórák és a Virágok védőszentje, valamint hozzá fohászkodhatnak Tulipán nevet viselő lányok is. A Nefelejcs védőszentje ugyanakkor Szent Anthusa (görög anthos ’virág’), Gyöngyié és Gyöngyvirágé Szent Gemma, Manduláé pedig Boldog Montaldi Paula misztikus. A Tavaszka nevet viselők patrónusa Boldog Santuccia római özvegy és szerzetalapító lehet a kézikönyv szerint, elsősorban azért, mert névünnepe március 21-ére esik.

A szerző láthatóan képtelen különbséget tenni a(z általa) magyar(nak tartott) és a Magyarországon anyakönyvezhető, nem keresztény kultúrkörből származó utónevek között. Így kerülhetett arra sor, hogy a kereszténység felvétele előtt használatos neveken kívül védőszentet rendel olyan utónevek mellé is, amelyek esetében nemcsak a patrónus tisztelete, de önmagában a keresztség is nagy valószínűséggel kizártnak tekinthető. Szent Honoratus lett például a védőszentje az Ahmed nevet viselő férfiaknak, mivel az arab név jelentése ’dicséretreméltó’, Honoratusé pedig ’tiszteletreméltó’. A Fatimának, Mohamed próféta legkisebb lányának nevét viselő keresztények Szűz Máriához fohászkodhatnak oltalomért, névnapjukat pedig a kötet ajánlása szerint Szűz Mária fatimai jelenéseinek napján, május vagy október 13-án ünnepelhetik. (Rejtély, hogy miért csak ezen a két napon, a katolikus egyház által elfogadott álláspont szerint ugyanis Szűz Mária összesen hat alkalommal jelent meg a portugáliai Fatimában.) A muszlim kultúrkör mellett egzotikus mitológiák is képviseltetik magukat, az Afroditék Szent Afra vértanúhoz imádkozhatnak, nyilván a nevek hangzásbeli hasonlósága okán, az Indira nevet viselők pedig Szent Ingeborghoz fohászkodhatnak, bár e két név között a kezdőbetűn kívül mindössze az közös, hogy mindkét név egy (nyilvánvalóan nem keresztény) istennő alakjához köthető.

Tengerből született istennő vagy német területen mártírhalált halt vértanú?
Tengerből született istennő vagy német területen mártírhalált halt vértanú?
(Forrás: Lucia Severa Cambrensis)

Ki védi meg Árvent? Ki vezeti Frodót?

Figyelembe véve a névdivat dinamikus változását és a Magyarországon anyakönyvezhető férfi és női nevek listájának gyors bővülését, a Keresztneveink, védőszentjeink kötet hamarosan újabb átdolgozásra szorul majd. A felsorolt példák értelmében valószínűsíthető, hogy az újabb magyaros névalkotások védőszentjeinek megtalálása nem jelenthet nehézséget, ugyanakkor különös érdeklődésre tarthatnak számot az irodalmi és más fiktív utónevek. Ebből a körből ugyanis csak a Dulcinea név kapott védőszentet (Szent Glyceriát, az utónév dulcis ’édes’ alapszavának és a keresztnév ’édes’ jelentésű tövének hasonlósága alapján), feldolgozásra várnak viszont a legújabb kori filmekből ismert utónevek, mint például a Frodó, az Árven, vagy az Anakin.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 MolnarErik 2013. december 20. 18:58

Ha a katolikus egyház egyház erre rábólintott, akkor tök mindegy hogy logikátlan a névpárosítás, ha pedig nem, akkor meg lehetne akármilyen logikus is.

2 Krizsa 2013. december 20. 14:41

A cikkből: "Attila neve sem hun, hanem gót eredetű."

ITT kiakadtunk.

Wikipedia: "Az atta+ila (atya+kicsinyítő képző) összetételének tartják általában, jelentése a gót nyelvben atyácska, tiszteletreméltó apa, uralkodó. Ez a név etimológia IORDANESTŐL származik, aki maga is gót származású volt és munkáiban mindent a gótoktól eredeztet. Iordanes névmagyarázata azonban nem indokolja az Atilla, Atil, Etzel és Etel(e) névvariációkat forrásokban."

Tovább, Wikipedia: "Lehet ótörök eredete is. Más nézetek szerint a hun király neve nem lehetett török eredetű, mert a török nyelvekre jellemző a kettős mássalhangzók hiánya. (Ez nem sokat számít - mondja Krizsa, a gyöknyelvész.)

Egy másik elmélet pedig az Attila név török eredetét próbálja bizonyítani, ugyanis elképzelhető, hogy az „atta” (atya) és az „il” (föld) szóból származik – neve így „föld atyát” jelent (de magyarul értelmezve

(csakhogy az ÉL - az az Isten) (ez héberül van - mondja a gyöknyelvész)., aki az Atya földi helytartója, tehát Isten Ostora).

Etil volt az ótörök neve a mai Volga folyónak; innen is származhat az Atil (Etel, kazár főváros) név is, amelynek későbbi, germán hatásra megtoldott alakja lehet az Atilla. IGEN, ez a valódi eredet - én iss utána kutattam - Krizsa).

És lásd: „Két nagy folyóvíz is ered benne: egyik neve Etöl másiké Togora”.„A Don folyó, melyet a magyarok Etölnek neveznek…”

Szóval a Nyest önkényesen kiválasztotta a gót, de valójában héber származású, (anyanyelvű? mert egy Jordanes nevű csak héber vagy arab lehet, de arab nyelv még NINCS)

A Nyest tehát minden egyéb és komolyabb lehetőséget elhallgat az Attila név etimológiájára.

Pedig rengeteg Itil, Etil, Adil folyónév van, pluszmég Itália. Az Itil a Volga volt., s ez biztos.

ITÁLIA? Folyó? vízben levő...

Tehát Nyugat-Ázsiától Európáig nagyon sok XTL vázú folyónév van, még ma is.

Attila egy hun vezér volt. Azt nem tudom, hogy pont magyar nyelvű volt-e, vagy inkább csak "magyarféle, LÁNCRAGOZÓ nyelvű. De mindez nem is érdekes. Bejött a KM-be és a fél Európát meghódíotta, majd adóztatta. Ez nem tetszett nekik? Világos, hogy nem.

"Magyar" volt-e (nyelvileg). Attila? Nem tudom.

1. Attila, hun király láncragozó nyelvű volt.

2. Persze azt sem tudjuk, hogy i.e. 400-ban már létzett-e a mai értelemben vett "magyar" nyelv.

1 Sultanus Constantinus 2013. december 20. 12:26

Egy szentekről szóló cikket egy latin nevű szerző ír. Nagyon komoly! :D

Információ
X