-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az elmúlt egy évszázad során nagyjából a kétszeresére növekedett az angol nyelv szavainak a száma – állapította meg egy új tanulmány.
A Harvard Egyetem és a Google internetes szolgáltató kutatói megállapították, hogy a millennium óta 8500 új kifejezéssel bővült évente az angol szókészlet, amely már összesen egymillió huszonkétezer szót tartalmaz. Az 1950-es évek óta a nyelv szókészlete több mint 70 százalékkal, míg az azt megelőző fél évszázadban csupán 10 százalékkal növekedett – írták a Science című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban.
Az új szavaknak nagyjából fele nem szerepel a szótárakban, mivel többségük a szlengből, vagy valamilyen zsargonból származó kifejezés, ezért leginkább lexikális „fekete báránynak” számítanak.
A kutatás során a szakemberek több mint ötmillió olyan digitalizált könyvet vontak számítógépes elemzés alá, amelyeket 1800 és 2000 között adtak ki. Jean-Baptiste Michel és kollégái szerint eredményeiket a nyelvtani fejlődést, a kollektív emlékezetet, a technológiai újítások befogadását, a hírnév kialakulását, a cenzúra hatásait és a történelmi járványtant vizsgáló kutatási területeken is lehet majd hasznosítani.
„Azáltal, hogy a könyvek révén a szavaknak egy jelentős hányadát sikerült digitalizálni, lehetővé vált, hogy a számítógépes vizsgálatok segítségével felfedjük a történelemben, a kultúrában, a nyelvben és a gondolkodásban végbement, ez idáig ismeretlen változásokat” - idézte Jon Orwant, a Google Books műszaki vezetőjét a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása (www.telegraph.co.uk).
A Nyelv és Tudomány megjegyzése
A nyelvek szókincsének méretét igen nehéz meghatározni, objektív módszer nem is létezik. Komoly kérdés például, hogy mekkora ismertségre kell szert tennie egy kifejezésnek, hogy a nyelv részének tekintsük. Szélsőséges esetben egyszer, egyvalaki által használt kifejezés is a nyelv elemének számíthat. Ebben az esetben sem az angol nyelv szókincséről van szó, hanem azokról az elemekről, amelyek a digitalizált könyvekben megjelennek. A kifejezések ilyen mérékű szaporodása elsősorban a tudomány és a technika fejlődésével függ össze: a legtöbb új szót csak egy szűk szakma használja. Korábban is gazdag volt az egyes szakmák szókincse, csakhogy ezek nem olyan gyorsan változtak, az adatok nem mindig jutottak el a szakemberekhez. A jelek szerint a tanulmány nem veszi figyelembe, hogy mely szavak haltak ki – pontosabban, hogy melyek használata nem igazolható a korpuszból.
Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy angolul nem lesz nehezebb „megtanulnunk”: a szaporodó kifejezések nagy része olyan, amelyet a mindennapi életben nem használunk, és az anyanyelvi beszélők sem ismernek – vagy éppen már bekerültek a magyar nyelvbe!