-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Amerikai kutatók azt találták, hogy a szövegekben gyakoribbak a pozitív szavak, mint a negatívak. Egy nyelvi adatbázisokon végzett kutatásról adunk hírt.
Az interneten elképzelhetetlen mennyiségű szöveg lelhető fel, a nyelvészek legnagyobb örömére. Számítógéppel most már olyan mennyiségű adat vizsgálható rövid idő alatt, amelyet hagyományos módszerekkel egy életen át lehetett volna kutatni. Egy tíz nyelvre kiterjedő kutatás most azt bizonyította, hogy a vizsgált nyelveken írott szövegekben a pozitív szavak dominálnak – írja a Sci-News.com.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Néhány éve már beszámoltunk a Vermonti Egyetemen folyó kutatásokról, melyek azt célozták, hogy az angol nyelvű szövegekben található szavak pozitív vagy negatív voltát vizsgálják. Az akkori vizsgálatot terjesztették ki most az angol mellett még kilenc nyelvre. Kutatták a spanyolt, a franciát, a németet, a brazíliai portugált, a koreait, a kínait, az oroszt, az indonézt és az arabot.
Az eredeti tudományos cikkből az is kiderül, hogy a kutatók az egyes szóalakokat külön kezelték. Így például a magyar szeret, szereti, szeretlek, szeretnétek, szerethette mind külön tételként szerepelne egy ilyen adatbázisban.
Hogyan dolgoztak a kutatók? Minden nyelvről rengeteg különböző típusú szöveget gyűjtöttek. Könyvek, filmek feliratai, dalszövegek és Twitter-bejegyzések egyaránt szerepeltek az adatbázisokban. Ezekből a szóalakokat gyakorisági sorrendbe állították. Majd anyanyelvi beszélőket béreltek fel, hogy a leggyakoribb tízezer szóalakot minősítsék egy kilences skálán: 1 pontot adjanak a nagyon negatív szavaknak, 5-öt a semlegeseknek, míg 9-et a legpozitívabbaknak.
Minden egyes szót összesen 50 különböző beszélő értékelt. A folyamat végén a tíz nyelvből összesen 5 millió értékelt szavuk lett. Minden egyes szóra átlagot számoltak. A laughter ’nevetés’ szó például 8,5 pontot kapott, a the ’a’ névelő pedig 4,98-at, azaz ezt szinte teljesen semlegesnek ítélték meg.
A kutatók végül a pontszámok alapján kiszámolták, hogy a szövegekben használt szavak vajon inkább pozitívak vagy inkább negatívak. Ehhez nyelvenként az 5000 leggyakoribb szó pontszámait vették figyelembe. Az sajnos nem derült ki a cikkből, miért csak az értékelt adatbázis felével dolgoztak. A számítások alapján a legpozitívabb szavakat a spanyolban használják, míg a sort a kínai zárta. De még a kínaiban is a pozitív szavak javára billent a mérleg.
Sőt, a kutatók azt találták, hogy a fordítás során a szavak „pozitivitása” megmarad – legalábbis, ha a Google Translate fordítóprogramot használják. Ha lefordítunk egy mondatot, a két mondat valószínűleg ugyanolyan érzelmi töltetű szavakat tartalmaz.
A kutatás eredményeivel szemben kissé szkeptikusak vagyunk. Úgy tűnik, az adatbázisokat leginkább az alapján választották ki, hogy mi volt szabadon elérhető. Emellett a Google Books adatbázisával és a Google Translate pontosságával szemben erős fenntartásaink vannak, mint korábban írtuk. Ennek ellenére elképzelhető, hogy egy kiegyensúlyozottabb adatbázison is hasonló következtetésre jutnak majd a kutatók: a nyelvek szavainak többsége pozitív töltetű.
Források
Sci-News: New Study Finds Positive Bias in Human Languages
Dodds et al: Human language reveals a universal positivity bias